2010-10-31

Aki figyelmezteti az embereket, az végül kedvesebb lesz annál, aki csak hízeleg. (Példabeszédek 28:23)

Valakit a gyengeségeire figyelmeztetni leginkább kétféleképpen lehet: szeretettel vagy szeretetlenül. Ha azt mondod családod egyik tagjának, vagy egyik barátodnak, hogy Nem jól csinálod a dolgokat! Legközelebb így és így járj el!, akkor nagyon a lelkébe lépsz! De ha azt mondod: Jóindulattal javaslom, hogy ezt megpróbálhatnád másképpen is… akkor bár ugyanarról beszélsz, mégis más lehet az eredmény. Az előbbi mondatok gyenge kísérletek akartak lenni arra, hogy mi a különbség a szeretetlen kioktatás és a szeretetteljes figyelmeztetés között. A szavakon túl a hangerő és a hangsúly is sokat elárul szeretetünk nagyságáról (vagy éppen hiányáról). Többek között a szeretetteljes figyelmeztetés is olyan valami, amit tanulnunk szükséges. Legalábbis nekem feltétlenül. És neked?

A nap gondolata:

Szószátyár ember ellen ne akarj küzdeni szóval. Mindnyájunk adománya a szó, keveseké az okosság. (Cato)

2010-10-30

Aki figyelmezteti az embereket, az végül kedvesebb lesz annál, aki csak hízeleg. (Példabeszédek 28:23)

A legtöbb ember nehezen tűri a kritikát. Már pedig ha valakit az Igében szereplő módon figyelmeztetünk, az nem más, mint kritikai észrevétel embertársunk életének egy mozzanatát illetően. Szóvá tegyük, ne tegyük? Ó, hányszor motoszkálhat bennünk a kérdés másokkal kapcsolatban! Ám sokszor úgy vagyunk vele, hogy ne szólj szám, nem fáj fejem, így aztán hallgatunk. Látjuk embertársunkat, aki valamiben rossz irányba tart, de sem beleszólni nem szeretnénk az életébe, sem elveszteni a vele való kapcsolatot. Rövid távon a hízelgés a jó megoldás, de hosszú távon csakis az őszinte figyelmeztetés. Nehéz ezt a gyakorlatban kivitelezni, de ezen van igazán az Úr áldása emberi kapcsolatainkban.

A nap gondolata:

Mások hibáinak és akármilyen gyarlóságainak elviselésében türelemre törekedjél, mert tebenned is elég sok van, amit másnak kell eltűrnie. (Kempis Tamás)

2010-10-29

A megbízható ember bőven kap áldást, de a gazdagságra törő nem marad büntetlenül. (Példabeszédek 28:20)

Megbízható ember. Ha hallod ezt a két szavas fogalmat, ki, kik jutnak eszedbe? Sokan, vagy kevesen vannak körülötted ilyenek? S rád vajon hányan gondolnának? Manapság nem divat megbízhatónak lenni. Persze a hívő embernek nem kell mindig követni a divatot, főleg nem erkölcsileg. Manapság a megvesztegethető, a pénzért mindenre kapható emberi hozzáállás a divatos. Bár amikor azt látjuk, hogy az ilyenek megkapják „jutalmukat”, és bilincsben vezetik el őket, akkor azért egy kissé megnyugszik a lelkünk. Igénk tulajdonképpen a törvénytelenül gazdagságra törőkről írja, hogy nem maradnak büntetlenül. A megbízható ember pedig bőven kap áldást. Élj úgy, hogy Isten és emberek előtt tiszta legyen a lelkiismereted, és légy megbízható a kis dolgokban is, hogy az Úr ezt mondhassa majd neked: „Jól van jó, és hű szolgám, a kevésen hű voltál, többet bízok rád ezután…”

 A nap gondolata:

Ha mindenki megtanulna másokkal törődni, más lenne a világ. (Ingmar Bergman)

2010-10-28

Az evangélium… Isten ereje, minden hívőnek üdvösségére. (Róma 1:16)

Egy lelkész elmondta, hogy egyszer, amikor az ausztráliai Sydney Kings Cross nevű hírhedt negyedében álldogált, egy kopott ruhájú férfi megrángatta a kabátujját, és azt kérdezte tőle: „Ha ma éjjel meghalna, hol töltené az örökkévalóságot?” Ez a kérdés nem hagyta őt nyugodni, míg át nem adta az életét Krisztusnak. Később a gyülekezetéből egy hölgy hasonló élményről tett bizonyságot, amely pont ugyanazon a helyen történt meg vele. Őt is arra indította, hogy Jézushoz jöjjön.

Évekkel később a lelkész elment arra a helyre, és elkezdte keresni azt a titokzatos embert. És ahogy a körülötte lévő arcokat pásztázta, egy öregember közeledett felé. Mielőtt megszólalhatott volna, a lelkész így szólt: „Azt akarja kérdezni, hogy ha ma éjjel meghalnék, hol tölteném az örökkévalóságot, igaz?” A férfi csodálkozott, hogy honnan tudja. Erre a lelkész beszámolt neki azokról, akik az ő kérdése miatt ismerték meg Krisztust. Az idős férfi mélyen megrendülve így szólt: „Mielőtt megtértem Krisztushoz, részeges voltam. Iskolázatlan ember vagyok, nem tudok jól beszélni, és csak arra tudtam gondolni, hogy körbejárok, és felteszem az embereknek ezt a kérdést. Már nyolc éve kérdezgetem, de a mai napig fogalmam sem volt róla, hogy elérek-e vele valamit is.”

Vannak, akik az első hívásra követik Jézust, de a konok emberek általában a hosszabb utat választják a hazajutáshoz. A te dolgod nem az, hogy megváltoztasd az embereket. Csak oszd meg velük az életadó Igét és hagyd, hogy Isten változtassa meg őket. Jézus azt mondta: „Én pedig, ha felemeltetem… magamhoz vonzok mindeneket (János 12:32). Te csak vesd a magot, és engedd, hogy az aratás Ura végezze a többit!

(Forrás: www.maiige.hu)

A nap gondolata:

Az igazság létezik. Csak a hazugságot találják ki. (Georges Braque)

2010-10-27

Aki műveli a földjét, annak elég kenyér jut, de aki hiábavalóságokat hajhász, annak szegénység jut. (Példabeszédek 28:19)

A szorgalmas és a lusta munkavégzés közötti lényegi különbséget mutatja fel Igénk. Előbbinek jut kenyér, utóbbi szegénységet von maga után. Bár egyre nehezebb világot élünk, olyat, melyben sok esetben a szorgalmasan fáradozó is nehezen él meg. Mégsem az élvezethajhász, léha élet a megoldás. Sokkal inkább az, hogy tedd a dolgod, a többit pedig bízd az Úrra! Isten nem léhaságra, semmittevésre rendelt bennünket, hanem tevékeny életre. Ezzel is Őt dicsőíthetjük, azon túl, hogy családunk boldogulását is elősegíthetjük. Jól élünk a lehetőségeinkkel?

 A nap gondolata:

A lehetőség utat nyit annak az embernek, aki tudja merre tart.

2010-10-26

Ha esztelen a fejedelem, nagy lesz az elnyomás, de ha gyűlöli a nyerészkedést, hosszú ideig él. (Példabeszédek 28:16)

A hatalmat sok mindenre lehet használni. Használják is a hatalmasok. De ahol csak nyerészkedésre, egyéni boldogulásra használják, az rövid időn belül visszaüt. A hatalom a legtöbb embert megszédíti. A világban lévő pénzügyi-gazdasági válság hátterében egyértelműen az erkölcsi válság van. Felmenőink még ismerték a mondást: addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér. Ez a józan és reális gondolkodás. Azonban a pénz hatalma annyira átszövi a világ számtalan országát, hogy odajutottunk, ahová. Számomra megdöbbentő, hogy egyre több országról derül ki: 10%-tól is magasabb államháztartási hiányt halmoztak fel. Vajon ott nem a bevételhez igazítják a kiadásokat? Isten józanságra, mértékletességre, bölcs gondolkodásra kér mindenkit, legyen valaki hatalommal bíró ember, vagy éppen a nemzet egyszerű tagja. Te meddig nyújtózkodsz?

A nap gondolata:

Egy nemzet nagysága azzal mérhető, ahogyan az állataival bánik.  (Mahatma Gandhi)

2010-10-26

Aki görbe utakon jár, egyszer csak elbukik. (Példabeszédek 28:18/b)

A görbe úton járó ember azt hiszi, hogy tervei mindig sikerülnek. Azt hiszi, hogy a simliskedés, sőt mondjuk ki: a tudott és akart bűnök nem derülnek ki. Ez azonban nagy tévedés. „Egyszer csak elbukik” – mondja az Ige a görbe úton járókról. A mikor-t nem lehet tudni. De a bukás garantált. Isten előtt nincs rejtve semmi, és bár malmai lassan őrölnek, de azt tartjuk, hogy se nem késik, se nem siet az Úr. Egyszer elbuknak a szándékosan bűnt bűnre halmozók. Mit üzen tehát nekünk az Úr a mai Ige által? 1. Tudva és akarva ne vétkezz! 2. Isten vezetését kérd napról napra minden dolgodban! 3. Ha letérsz a jó útról, fordulj vissza, térj meg az Úrhoz megbánva bűneidet, ha jössz, kitárt karral fogad!

 A nap gondolata:

Válságos időben kell megügyelni az embert, És csak a balsorsban látszik meg, hogy mi valóban, Mert az igazság ekkor tör csak elő a szívéből, Ekkor hull le az álarc, s tűnik elő a valóság.  (Lucretius)

2010-10-25

Boldog ember, aki mindig istenfélő, de a kemény szívű bajba esik. (Példabeszédek 28:14)

Az Úrhoz tartozni boldogság – mai Igénknek ez a legfőbb üzenete. Te is így érzed? Augustinus ókori egyházatya ezt így fogalmazta meg: Ha mindenem van, de Krisztusom nincsen, semmim sincsen. Ha semmim nincsen, de Krisztusom van, mindenem van. Te is így érzed? A múltkor olvastam egy idézetet mely szerint sok ateista szeretne hívő lenni, de egyetlen hívő sem szeretne ateista lenni. Megragadó gondolat… Sok ember (mindenki?) keresi a boldogságot. Megtalálni azonban csak az Úrban lehet. Rajta kívül csak kis örömök, boldogságfoszlányok várnak az emberre, Vele azonban teljes öröm és igazi boldogság. Te is így érzed? Ha igen, akkor ne felejts el bizonyságot tenni erről mások előtt!

 ******************************************************************

A nap gondolata:

Isten és te Egyedül ISTEN tud ALKOTNI, de az alkotást te tudod érvényre juttatni. Egyedül ISTEN tud életet TEREMTENI, de te tudod tovább adni. Egyedül ISTEN adja az EGÉSZSÉGET, de te tudod azt megtartani. Egyedül ISTEN ajándékozza a HITET, de belőled árad a bizonyosság. Egyedül ISTEN tud REMÉNYSÉGET ültetni, de te tudsz társadnak bizalmat szavazni. Egyedül ISTEN képes SZERETETRE ébreszteni, de te tudsz mást szeretni. Egyedül ISTEN adja a BÉKÉT, de te a mosolyt. Egyedül ISTEN-től van az ERŐ, de te tudsz a csüggedtbe erőt önteni. Egyedül ISTEN az ÚT, de te tudod azt másoknak megmutatni. Egyedül ISTEN a FÉNY, de te tudsz mások szemébe ragyogást hozni. Egyedül ISTEN teszi a CSODÁT, de te hozod hozzá az öt kenyeret és a két halat. ISTEN egymagában mindenre képes, mégis úgy látta jónak, hogy RÁD IS SZÁMÍTSON!

2010-10-24

Aki takargatja vétkeit, annak nem lesz jó vége, aki pedig megvallja és elhagyja, az irgalmat nyer. (Példabeszédek 28:13)

Vétkeinkkel kapcsolatban alapjában véve két dolgot tehetünk: takargatjuk, vagyis úgy teszünk, mintha nem történt volna semmi, vagy megvalljuk és bocsánatot kérünk. Sokan az előbbit választják, de miért is rossz takargatni a bűnt? Több okból kifolyólag. Először is olyan ez, mint amikor valaki a szőnyeg alá söpri a szemetet és azzal áltatja magát, hogy nagy rend van a szobában. Egy idő után azonban a szőnyeg felpúposodik… Másodszor azért rossz a bűnöket takargatni, mert annak súlya egyre nagyobb és elhordozhatatlanabb lesz. Belerokkanhat az ember… Harmadszor pedig tudjuk jól, hogy nincs olyan rejtett dolog, ami ki ne derülne. Érdemes tehát takargatni a vétkeinket? Egyáltalán nem. Megvallani és az Úr elé odatenni – ezt érdemes. Neked van takargatnivalód, vagy már irgalmat nyertél?

A nap gondolata:

Végzetes dolog, hogy az emberek nem ismerik Istent; még végzetesebb, hogy Istennek tartják, ami nem Isten. (Lactantius)

2010-10-23

Ismerd meg juhaidat egyenként, törődj gondosan a nyájakkal, mert a kincs nem marad meg örökké, sem az ékszer nemzedékről nemzedékre! (Példabeszédek 27:23-24)

Amit az Ige másokkal való gondos törődésnek nevez, azt mi Gyökössy Endre után lélekápolásnak is nevezhetjük. Ez azonban egy-egy közösségen belül nem csupán néhány ember kiváltsága. Elég baj az, ha akár családban, akár gyülekezetben úgy vannak jelen emberek, hogy itt vagyok, figyeljetek rám, törődjetek velem. Ez nem hozzáállás. Vagy legalább is nem Isten előtt kedves hozzáállás. Ez nem más, mint passzivitás, a dolgok, az események elszenvedését jelenti, továbbá azt az illető tevőlegesen nem is akar hozzájárulni egy közösség arculatának formálásához. Te milyen szerepet töltesz be a családodban és a gyülekezetedben? Elvárásaid vannak, esetleg adni akarsz abból, amit kaptál az Úrtól (egyéniségedből, idődből, energiáidból stb.)? Építi a közösséget a te jelenléted, vagy csak eggyel többen vannak veled? A gondos törődés másokkal a te feladatod is, akárki és akármilyen vagy is! Lépj a tettek mezejére!

 A nap gondolata:

Akit szeretsz, annak igáját is húzod. (Sumér költő)

2010-10-22

És a hitből fakadó imádság megszabadítja a szenvedőt. (Jakab 5:15)

Amikor egy lelkipásztor meglátogatott egy hölgyet az öregotthonban, a hölgy megkérte őt, hogy imádkozzon a gyógyulásáért. A lelkipásztor megtette. Erre az asszony így szólt: „Felsegítene a tolószékből?” A lelkipásztor döbbenten engedelmeskedett. A nő tett egy pár lépést, majd futni és ugrálni kezdett, míg az egész épületben mindenki meg nem hallotta. Később az autójában a lelkipásztor felnézett, és így szólt: „Uram, többé ne tedd ezt velem!” A Biblia azt mondja: „a hitből fakadó imádság megszabadítja a szenvedőt”. Akkor hát miért vagyunk meglepve, amikor Isten cselekszik?

Egy vendégprédikátor azt mondta a gyülekezetnek, hogy ha valakinek imádságra van szüksége, jöjjön előre, de magában múltbeli eredménytelenségére gondolt. Harminc ember jött előre a hívásra, és ő imádkozott értük. A következő héten felhívta egy nő, és ezt mondta: „Múlt vasárnap maga imádkozott a férjemért. Rákja volt, és meghalt.” „Sok haszna volt az imámnak” – gondolta a lelkész. De a hölgy folytatta: „Amikor bementünk a gyülekezetbe, a férjem dühös volt. Látni akarta, ahogy felnőnek az unokái, és minden nap átkozta Istent. Elviselhetetlen volt mellette az élet. De miután ön imádkozott érte, más emberként távozott. Az utolsó napjai voltak a legjobbak, amiket valaha is átéltünk; beszélgettünk, nevettünk és dicsőítő énekeket énekeltünk. A betegsége nem múlt el, de ő maga meggyógyult.

Csak Isten tudja, hogy egyesek miért gyógyulnak meg, míg mások nem. De a nekünk szóló utasítások világosak: „Beteg-e valaki közöttetek? Hívassa magához a gyülekezet véneit, hogy imádkozzanak érte, és kenjék meg olajjal az Úr nevében. És a hitből fakadó imádság megszabadítja a szenvedőt, és az Úr felsegíti őt” (Jakab 5:14-15).

(Forrás: www.maiige.hu)

A nap gondolata:

A terebélyes tölgyfa csupán apró mag, mely megkapaszkodott a földben. (Stephen Lake)

2010-10-21

Ismerd meg juhaidat egyenként, törődj gondosan a nyájakkal, mert a kincs nem marad meg örökké, sem az ékszer nemzedékről nemzedékre! (Példabeszédek 27:23-24)

Első olvasásra ez az Ige csak a lelkipásztoroknak szól, őket bíztatja a gyülekezet tagjainak megismerésére. Ez igaz is, megszívlelendő minden lelkész számára. Fontos a gyülekezeti életben és a lelkészi szolgálatban a megismerés, és a gondos törődés. Ám biztos vagyok benne, hogy minden vezető ember tanulhat ebből az Igéből. Ha vezetsz egy közösséget, legyen az a családod, a munkatársaidból álló csapat, egy Egyesület vagy bármi más, akkor a mások minél jobb megismerése és a gondos törődés feladataid közé tartozik. Ha nem vagy vezető, akkor sem hátrány, ha jobban megismersz másokat, hiszen így közelebb kerülhetsz a környezetedben élőkhöz és jobban törődhetsz a lelkükkel ezáltal is képviselve az élő Istent.

A nap gondolata:

Kevesen szeretik a ködöt, és olyan kevesen találkoznak benne, de akik találkoznak, nemcsak a ködöt, de egymást is szeretik. ( Fekete István)

2010-10-20

Amilyen telhetetlen a halál és az elmúlás helye, éppoly telhetetlen az emberi szem. (Példabeszédek 27:20)

Telhetetlen ember az, akinek semmi sem elég. Az ilyet elégedetlenség jellemzi. Még többre, még nagyobbra van szüksége az élet bizonyos területén. De mi tesz telhetetlenné bennünket? A túlzott vágyaink. Az, amit testi, vagy lelki szemeink előtt látunk. Már csak a szemem kívánja – szoktuk mondani egy-egy ételre olyan esetben, amikor egyébként azt érezzük, hogy valójában már eleget ettünk, de azért nem állunk le az evéssel... Ismerjük Jézus szavait a szemről: Ha a szemed tiszta, az egész tested világos lesz. Ha pedig a szemed gonosz, az egész tested sötét lesz. (Mt 6:22-23) Jézus egészen világosan beszél arról, hogy a szemünk bűnre tud vinni bennünket: Aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében. Van ezen mit magyarázni? Ismerjük ezt a mondást is: úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére! Mai Igénk pontosan ezt üzeni: vigyázz, kit, mit hogyan nézel, mert szemed telhetetlensége bűnbe vihet!

A nap gondolata:

Láttál már depressziós fát? És szorongó madarat? Ugye nem? Az élet egyáltalán nem ilyen. Csak az ember tévedt el valahol…

2010-10-19

Egyik ember formálja a másikat. (Példabeszédek 27:17)

 Ó, hány ember szeretné megváltoztatni a körülötte élőket! Lehet, hogy te is elégedetlen vagy a házastársaddal, a gyermekeddel, a testvéreddel, a szüleiddel, a főnököddel, vagy a barátaiddal. Ám, ha arra gondolsz, hogy igen, mindent megteszek azért, hogy megváltoztassak valakit, akkor szólok, hogy nem fog menni. Ha már próbáltad, akkor tudod, hogy így van. Ha még ezután szeretnéd, akkor viszont javaslom, hogy ne kezdj bele! Másokat megváltoztatni ugyanis csak úgy lehet, ha te változol. Ha több türelmet szeretnél kapcsolataidba, akkor te légy türelmes másokhoz. Ha több megértést szeretnél kapni, akkor mutass megértést te mások felé. Amire vágysz másoktól, azt előbb te add meg nekik, aztán részed lesz benne neked is, mint elfogadó félnek. Így formálja egyik ember a másikat. Kérd az Urat, hogy formáljon téged és meglátod, rajtad keresztül mások élete is változni fog – jó irányba! 

A nap gondolata:

Bolondeszű, veszett ember legigazibb vádlója önnön nyelve. (Aiszkhülosz)

2010-10-18

Ahogyan a víz tükrözi az arcot, úgy tükröződik a szívben az ember. (Példabeszédek 27:19)

Embertársaink mindegyikét látjuk valamilyennek. Időnként minősítgetjük is őket, főleg a hátuk mögött. De szoktuk-e magunkat minősítgetni? Látjuk azt, hogy milyenek vagyunk? Észrevesszük, hogy valamiben változnunk kellene? Igénk azt mondja, hogy az ember a szívében tükröződik. De ismerjük Jézusnak ezen szavait is: A szív teljességéből szól a száj. Ennek egyenes következménye, hogy szívünk a beszédünkben tükröződik. Vagyis beszédünk bizonyságot tesz szívünk állapotáról. Ha Krisztus békéje a tied, akkor ez kihallható szavaidból is. Ha lelkileg békétlen, nyugtalan, zaklatott vagy, az is előjön szavaidból. Egy-két napot szánj arra, hogy figyeld magad! Tarts önvizsgálatot, nézz tükörbe! Az Ige tükre sohasem görbe. Ne mások kritizálásában jeleskedj, hanem engedd Jézusnak, hogy megváltoztassa életedet!

 A nap gondolata:

Veszedelmes, ha bajunk okát rajtunk kívül keressük. Lehetetlen akkor a megbánás.  (Robertson)

2010-10-17

Egyik ember formálja a másikat. (Példabeszédek 27:17)

Mi emberek, kölcsönösen hatunk egymásra. Olykor észrevétlenül is formáljuk, változtatjuk egymás életét. Már csak az a kérdés, hogy milyen irányba? Jó erkölcsöt megronthatnak rossz társaságok – írja az Ige egy másik helyen. Tehát van, amikor ez a formálás rossz irányú. Van rá példa, hogy valakit a környezete trágárul beszélni, cigizni, vagy alkoholt fogyasztani tanít meg. Más esetben türelmet, figyelmet, törődést, szeretetet sajátíthat el valaki másoktól. Te hogyan formálod a melletted élők, a veled kapcsolatba kerülők életét? Mi az, amit eltanulhatnak tőled? Közelebb kerülnek általad az Úrhoz vagy esetleg távolabb? Érdemes néhány őszinte percet szánni arra, hogy ezen elgondolkozzunk! 

A nap gondolata:

Jézus előtt nincs rang és nincs különbségtétel.

(Thomas Mann)

2010-10-16

Többet ér a közeli szomszéd a távoli testvérnél. (Példabeszédek 27:10/c)

Az ember nem elszigetelten éli életét. Olykor kisebb-nagyobb dolgokban rászorulunk egymásra. Ilyenkor leginkább családon belül próbáljuk keresni a megoldást. Azonban a távolság könnyen más irányba terelhet bennünket. Ha teszem azt, 80-100km-re lakik valamelyik családtagunk és néhány órára jó lenne, ha vigyázna gyermekünkre, bizony többet érünk egy jó szomszéddal. Hiszen a családtagban lehet, hogy megvan a jó szándék, de az idő- és térbeli távolság mégis sok esetben azt jelenti, hogy mástól kell segítséget kérni. Szomszédainkkal jó viszonyra törekedni nemcsak hitből fakadó feladatunk, időnként Isten segítségnyújtását is megtapasztalhatjuk rajtuk keresztül.

A nap gondolata:

Mindaddig, míg nem érzünk rokonszenvet és szeretetet minden élőlénytársunk iránt, nem mondhatjuk, hogy megértettük az erkölcs törvényét.

(Mahatma Gandhi)

2010-10-15

Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon… (Példabeszédek 22:6)

Azt mondod: „A kislányom olyan engedelmes gyermek, de a bátyja minden szabályt megszeg!" Vagy: „A nagyobbik gyermekünk olyan rendezett, de a kisebb olyan, mint egy katasztrófa sújtotta övezet!" A gyermekek egyéniségnek lettek teremtve. Ezzel a ténnyel megbirkózni igazi kihívás a szülők számára. Figyeld meg Isten útmutatásait a Példabeszédek 22:6-ban! 1) „Neveld a gyermeket!" Figyelmes, szeretetteljes, eredményes, boldog gyerekek nem csak úgy lesznek – nevelik őket! A kulcsos gyerekek generációja bizonyította: „a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját" (Példabeszédek 29:15 Károli). A bölcs szülők irányt választanak gyermekeiknek, aztán támogatják őket pozitív megerősítéssel és következetes fegyelmezéssel. Gyermekeik személyiségét és magatartását Isten Igéjével összhangban formálják. Salamon fogalmazása ebben a szentírási szakaszban egy tizenévesnél fiatalabb gyermeket jelez, aki még formálható. Ha elszalasztod ezeket a korai éveket a nevelésben, akkor nehéz dolgod lesz, de Isten segítségével nem lehetetlen. 2) „…a neki megfelelő módon". Hallottál már valaha a „keresztbe nevelésről"? Azt jelenti, hogy megpróbálod valamire rávenni a gyermekedet, pedig nem arra lett szánva. Ha szögletes peckeket kerek lyukba próbálsz belekényszeríteni, ez lázadásra szólítja fel a lelkes gyerekeket, az engedékenyeket pedig kreativitásukat leromboló alkalmazkodásra. Az egyik angol bibliafordítás [The Amplified Bible] ebben az igeversben azt tanácsolja: neveld a gyermeket „egyéni adottságainak és hajlamainak megfelelő módon". Tanulmányozd gyermekeid képességeit, és azoknak megfelelően irányítsd őket. Ha szögletes peckeket szögletes lyukakba helyezel, ez csökkenti az ellenállást, együttműködésre hív és segít felismerni, hogy mi gyermeked Istentől kapott rendeltetése. Ez az ő útjuk, nem a tiéd, ők fogják végigjárni. 3) „még ha megöregszik, akkor sem tér el attól". Ha azon a helyen vannak, ahová Isten rendelte őket, akkor nincs szükségük arra, hogy bárki is manipulálja, irányítsa, vagy megfélemlítse őket. Akkor el vannak látva minden szükségessel, kreatívak, szembenéznek a kihívásokkal, feladataikat véghez viszik, és boldogan nőnek bele abba a környezetbe, amit Isten jelölt ki számukra!

(Forrás: www.maiige.hu )

A nap gondolata:

A legnagyobb vereség a világon: megszokni a rosszat.

2010-10-14

Barátodat és apád barátját ne hagyd cserben! (Példabeszédek 27:10/a)

Mit jelent valakit cserben hagyni? Azt, hogy valaki bajban van, nyomorúság köszönt rá, ám segítségnyújtás helyett részvéttelenül vagy kárörvendve magára hagyjuk. Az Ige arra bíztat, hogy baráttal, vagy a család barátjával ne tegyünk ilyet. Miért is? Azért, mert kire számíthatna a barátod a gondjai közepette, ha nem rád? Hogyan tudunk segíteni? A skála igen széles lehet a másik meghallgatásától kezdve, a bíztató szavakon át a cselekedetekben megmutatkozó segítségnyújtáson át. Mindenesetre Jézus azt mondja, hogy amilyen mértékkel mértek, nektek is olyannal mérnek majd. Vagyis ahogyan sikerül barátaink mellé odaállnunk gondjaik, bajaik idején, annyira számíthatunk tőlük fordított esetben. Persze nem az adok, hogy adj elve alapján kell segítenünk, hanem mert szeretet és felelősség van bennünk barátaink iránt és eszünkben sincs cserben hagyni őket.

A nap gondolata:

Nem hunyhatod be a szemed. Harcolj a világ bajai ellen, de ne az erkölcsi tanítás vagy a büntetés kábítószerével, hanem természetes eszközökkel - az elfogadással, kedvességgel, toleranciával.

(Alexander Sutherland Neill)

2010-10-13

Jó szándékúak a baráttól kapott sebek. (Példabeszédek 27:6)

A sebeknek előzménye van. Valami előidézi mindegyiket. Testi és lelki értelemben egyaránt igazak az előbbi megállapítások. Testileg gyakran előfordul, hogy sebeinknek mi magunk vagyunk az okozói. Figyelmetlenségből elvágjuk az ujjunkat, lehorzsoljuk a bőrt a lábunkról stb. Lelkileg viszont sokkal gyakoribb, hogy sebet ejtenek rajtunk. Mások olykor akarva-akaratlanul megbántanak bennünket. Ilyenkor a seb mélysége több mindenen múlik: érzékenységünkön, azon, hogy mit mondott, vagy tett valaki, s nem utolsósorban azon, hogy mennyire áll közel a szívünkhöz az, aki megsebzett. Baráttól is kapunk sebeket – mondja Igénk. De ez jó szándékú. Az igaz barát jót akar. Tehát, ha sebet ejt, a szándék akkor sem a fájdalom okozáson, hanem a jó irányba terelésen van. Ha megsebez egy baráti szó, ne legyünk sértődöttek, inkább keressük meg egy ilyen helyzetben is a lelki növekedés lehetőségét.

A nap gondolata:

Némelyik fa görbe, de az is tud édes gyümölcsöt teremni.

(orosz közmondás)

2010-10-12

Kegyetlen indulat a túláradó harag, de ki állhat meg a féltékenységgel szemben? (Példabeszédek 27:4)

A túláradó harag is hatalmas károkat tud okozni emberi kapcsolatokban, sőt az egészségben is, de Igénk a féltékenység veszélyeire hívja fel a figyelmet. A féltékenység még a haragtól is nagyobb indulatot tud előhozni az emberből. Házasságok, barátságok mehetnek tönkre a féltékenység miatt. Sőt, időnként emberéletet is követel e kegyetlen indulat. Hogyan lehet elkerülni? Szeress, ne légy félreérthető, ne adj okot a féltékenységre, gyakorold a hűséget és az Úrnak való engedelmességet! Ha ezekben élen jársz, nem lesz részed a féltékenység bomlasztó indulatában.

A nap gondolata:

Aki megszületik, annak halotti bizonyítványát – a dátum kihagyásával – máris ki lehet állítani. (M.P.)

2010-10-11

Kegyetlen indulat a túláradó harag. (Példabeszédek 27:4)

A harag emberi érzés, mely kisebb-nagyobb mértékben jelen van életünkben. A kérdés leginkább az, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben? Óvakodjunk a túláradó haragtól, mert nagyon ártalmas. Kegyetlen indulatnak nevezi az Ige. A közelmúltban történt kis hazánkban, hogy egy apa nadrágszíjjal halálra verte alig tíz éves gyermekét. Számtalan kérdést vet fel az eset. Pl: apa az ilyen? Szerette a gyermekét egyáltalán? Hogy fajulhatott eddig a dolog? Nem folytatom a kérdések sorát, hiszen minden jóérzésű embert megdöbbentett az eset… Túláradó harag: szoktál ilyet érezni? Vidd az Úr elé, aki azt javasolja: Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek! Ne menjen le a nap a ti haragotokkal…

A nap gondolata:

A szeretet azokat a könnyeket is meglátja, amelyeket nem sírtak el, és azokat a kéréseket is meghallja, amelyeket nem mertek kimondani. (Szent-Gály Kata)

2010-10-10

Más dicsérjen téged, ne a te szájad, az idegen, és ne a te ajkad!  (Példabeszédek 27:2)

A hibákat könnyebben észrevesszük mások életében, mint a dicsérni való dolgokat. A közelmúltban az élők sorából eltávozó egyik egyetemi professzorunk kérte annak idején, hogy ha valakiről valami rosszat akarunk mondani, előtte három jó dolgot mondjunk róla. Megszívlelendő kérés ez, ugyanis rosszat szinte bármikor, bárkiről tudunk mondani, de három jót képesek vagyunk-e megnevezni embertársainkról? Ha igen, akkor csökken az illető gyengeségének, hibájának nagysága, könnyebben megbocsátunk, elnézőbbek tudunk lenni. Jó lenne gyakorolni minél többször mások dicséretét a három legfontosabb közösségünkben: családunkban, gyülekezetünkben, munkahelyünkön. Sokkal boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak, szeretetteljesebbek lennének közösségeink, ha többet dicsérnénk egymást. E dologban – éppen úgy, mint bármi jóban – ne várj másokra, légy te a kezdeményező!

A nap gondolata:

Sokat kell tanulnunk annak a felismeréséhez, hogy keveset tudunk. (Montaigne)

2010-10-09

Ő adott nekünk… élő reménységet. (1Péter 1:3)

A Mount Auburn, Amerika első temetője olyan gyönyörű hely volt, hogy ez lett Boston elsőszámú turista látványossága. Amikor a New York-i Central Parkot létrehozták, ezt a Mount Auburn-ról mintázták. A jelszó így hangzott: „Miért ne lehetne a miénk, de a sírok nélkül?” Mindig ezzel próbálkozunk: megszerezni mindent, de a sírok nélkül! Ez azonban lehetetlen. Az örökkévalósághoz képest az életünk csupán egy szívdobbanásig tart. Épp ezért, íme két igazság, amit észben kell tartanunk: 1) Isten egy meghatározott céllal helyezett ide a földre minket. Te megtaláltad már a tiédet? Erre áldoztad-e az életedet úgy, hogy minden másodperc igazán értékes volt? Pál így tett, és végül ezt írhatta: „Elérkezett az én elköltözésem ideje. Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon; de nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését.” (2Timóteus 4:6-8). 2) Ha Krisztust Megváltódként ismered, akkor a legjobb még hátra van. Azt mondják, hogy a halálos ágyán D. L. Moody hirtelen felült, kitárta a karját, mintha valami csodálatosat akarna átölelni, azt mondta, hogy a föld eltávolodik, és a menny közel van, és ez a nap a koronázásának napja. Micsoda távozás! Nem kell félned a haláltól, mert Jézus ezt mondta: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?” (János 11:25-26). Hidd el, mert igaz!

(Forrás: www.maiige.hu)

A nap gondolata:

Nem késő-e már a meghalás pillanatában tanulnunk meg, hogyan kellett volna élnünk?
(Rousseau)

2010-10-08

Más dicsérjen téged, ne a te szájad, az idegen, és ne a te ajkad!  (Példabeszédek 27:2)

A hibákat könnyebben észrevesszük mások életében, mint a dicsérni való dolgokat. A közelmúltban az élők sorából eltávozó egyik egyetemi professzorunk kérte annak idején, hogy ha valakiről valami rosszat akarunk mondani, előtte három jó dolgot mondjunk róla. Megszívlelendő kérés ez, ugyanis rosszat szinte bármikor, bárkiről tudunk mondani, de három jót képesek vagyunk-e megnevezni embertársainkról? Ha igen, akkor csökken az illető gyengeségének, hibájának nagysága, könnyebben megbocsátunk, elnézőbbek tudunk lenni. Jó lenne gyakorolni minél többször mások dicséretét a három legfontosabb közösségünkben: családunkban, gyülekezetünkben, munkahelyünkön. Sokkal boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak, szeretetteljesebbek lennének közösségeink, ha többet dicsérnénk egymást. E dologban – éppen úgy, mint bármi jóban – ne várj másokra, légy te a kezdeményező!

A nap gondolata:

Sokat kell tanulnunk annak a felismeréséhez, hogy keveset tudunk. (Montaigne)

2010-10-07

Inkább csitítottam, csendesítettem lelkemet… (Zsoltárok 131:2)

Az egyik legnagyobb stressz keltő tényező, amivel naponta szembesülünk, a zaj. Zajos világban élünk. Ahhoz, hogy csendesebb környezetet élvezhessünk, nekünk kell azt megteremtenünk. Ezért keress egy olyan helyet, ahol senki sem zavar és tanuld meg élvezni azt, hogy egyszerűen csak csendben vagy egy darabig. Ha magas fordulatszámon működő, időfüggő, eredmény-orientált ember vagy, akinek túl sok elintéznivalója van, de sosincs elég ideje elvégezni, akkor rá fogsz jönni, hogy ez nem könnyű. És mielőtt még arra gondolnál, hogy „ez nem túl lelki dolog”, szánj rá egy percet, és gondold át a következő Igéket: 1) „És lesz az igazság műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké” (Ézsaiás 32:17 Károli). 2) „Jobb egy marokra valót szerezni nyugodtan, mint két marokra valót hajszoltan és hasztalan erőlködéssel” (Prédikátor 4:6). 3) „és tartsátok becsületbeli dolognak, hogy csendesen éljetek, tegyétek a magatok dolgát…” (1Thesszalonika 4:11). 4) „Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!” (Zsoltárok 46:11). Nem számíthatsz nyugalomra, ha folyamatosan zajos életet élsz. Jézus gondoskodott arról, hogy legyen ideje valahol nyugalomban egyedül lenni. Senkinek sem volt nagyobb életcélja, és senki előtt nem állt örökérvényűbb igény, mint előtte. A Biblia mégis azt mondja, hogy Jézus „…gyakran visszavonult magányos helyekre imádkozni” (Lukács 5:16 NIV). Biztos lehetsz benne, hogy ha Jézusnak szüksége volt ilyen életmódra, akkor neked is szükséged van. Az Istennel töltött csendes idő létfontosságú a tested, elméd és érzelmeid helyreállásához. Az igazság az, hogy erre rendszeresen szükséged van, tehát ragaszkodj ahhoz, hogy legyen időd erre, és ne hagyd, hogy bárki is elvegye tőled! Szervezd az időbeosztásod Isten köré – és ne várd, hogy Isten igazodjon a te időbeosztásodhoz!

(Forrás: www.maiige.hu)  

 

A nap gondolata:

Meg kell tanulnod szeretni, mert odaát nincs más, csak a szeretet. (Carlo Carretto)

2010-10-06

Ne mondd: Ahogy ő bánt velem, én is úgy bánok vele, megfizetek mindenkinek cselekedete szerint!  (Példabeszédek 24:29)

Hívő életünknek van-e egyfajta mások által is megtapasztalható többlete? Arra gondolok, hogy Jézus tanítványaként tőlünk igenis valami többre van szükség, amit felmutatunk, amikor embertársainkkal érintkezünk, mint azok, akik Istent nem ismerve élik életüket. Jézus ezt úgy mondta, hogy ha csak azokat köszöntjük, akik minket is, akkor mivel teszünk többet? Vagy ha csak azokat szeretjük, akik bennünket is, akkor hol marad az a lelki plusz, ami a Vele járásunkból fakad? A fifti-fifti alapon való egymás mellett élésre bárki képes, abban nincs különösebben megerőltető, ám ez kevés. Te hogy állsz ezzel? Tudom, nehéz dolog ez, de hitben járni azt is jelenti, hogy az Úrra nézek, és nem embertársaim hibáira tekintek, hanem erőt kérek az Úrtól mások gyengéinek elhordozásához….

A nap gondolata:

Ékes a szó, de a szent becsület több nála bizonnyal,
s minden szellemi értéknél följebb van az erkölcs. (Janus Pannonius)

2010-10-05

Elmentem a lusta ember földje mellett, és az esztelen ember szőlője mellett, és láttam, hogy egészen fölverte a gaz, színét elfedte a gyom, és kőkerítése összedőlt. (Példabeszédek 24:30-31)

Nemcsak Salamon király idejében voltak, hanem ma is vannak szorgalmas és lusta emberek. Elég elmenni valakinek a földje vagy a szőlője mellett, és levonhatjuk a következtetést. Persze nem mindenkinek van földje vagy éppen szőlője, így aztán másból következtethetünk szorgalmának milyenségére. Minden munkahelyen meg lehet állapítani, hogy ki mennyire szorgalmas, vagy éppen lusta. Gyenge napot persze bárki kifoghat, ám ha valaki rendszeresen hanyagul végzi, vagy el sem végzi a megadott határidőre munkáját, akkor bizony az a lusta kategóriába tartozik. Szakemberek szerint tennivalóink a következő kategóriába sorolhatóak be: fontos, sürgős, nem fontos, nem sürgős, és ezek kombinációja. A fontos, de nem sürgős kategóriát kellene előnyben részesítenünk, mert különben idegesek, frusztráltak leszünk. A lustaság nem dicsőíti Istent, ezért örüljünk munkánknak és végezzük azt Urunk dicsőségére, mert ez mintegy bizonyságtételként szemet szúrhat hitetlen munkatársainknak is…

A nap gondolata:

Boldogok, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek. (Gyökössy Endre)

2010-10-04

Amikor ezt láttam, elgondolkoztam, elnéztem, és ezt az okulást szereztem…(Példabeszédek 24:32)

A lustaságról való elmélkedés kellős közepén olvasható Igénk a Példabeszédek könyve 24. részének végén. Azonban nemcsak erre, hanem életünknek bármely területére vonatkoztatható az a három fogalom, melyet így olvasunk: láttam, elgondolkoztam, okulást szereztem. Mennyi mindent látunk életünkben (sőt, mennyire természetesnek vesszük, ha ép látással rendelkezünk)! Azonban még ettől is fontosabb, hogy mennyi mindenen gondolkodunk el. Ám a kör ott lesz teljessé, ha azon, amit látunk, nem csupán elgondolkodunk, hanem okulunk is belőle. Egy áhítatos könyvben olvastam, hogy valaki azon sopánkodott, hogy nincs cipője, aztán látott valakit, akinek nem volt lába… Mai Igénk három feladatot ró életünkre: láss, gondolkodj és okulj! Önmagunk és mások példájából is szabad nekünk tanulni, mert az sohasem szégyen.

A nap gondolata:

Mennyivel többször szólal meg az emberismeret úgy: Vigyázz, mert ismerlek! Mint így:- Ne félj, hisz ismerlek! (Osvát Ernő)

2010-10-03

Ne tetszelegj a király előtt, és az előkelők helyére ne állj, mert jobb, ha azt mondják neked, hogy jöjj előbbre, mint ha megaláznak egy előkelő előtt, akit magad is látsz! (Példabeszédek 25:6-7)

Mai Igénk két kérdéssel szembesít: mennyire tartjuk nagyra magunkat? Mennyire vagyunk alázatosak? Jézus egészen hasonló módon intette tanítványait az alázatra: "Ha valaki meghív lakodalomba, ne ülj a főhelyre, mert lehet, hogy nálad érdemesebb embert is meghívott. És ha odamegy hozzád, aki meghívott téged is meg őt is, és így szól: Engedd át neki a helyet! - akkor szégyenszemre az utolsó helyre fogsz kerülni. Hanem ha meghívnak, menj el, ülj le az utolsó helyre, hogy amikor jön az, aki meghívott, így szóljon hozzád: Barátom, ülj feljebb! - s akkor becsületed lesz minden asztaltársad előtt. Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik." (Lk 14:8-11) A szerénység és az alázat nem vált még kárára senkinek. nekünk sem fog. Jézustól mindkét erény tanulható. Ellenkező esetben megaláztatásban lehet részünk, az pedig rosszul tud esni mindenkinek.

 A nap gondolata:

Senki sem kerülheti el az öregedést. De azt el kell kerülni, hogy eljárjon felettünk az idő. (A. de Mello)

2010-10-02

Ne tetszelegj a király előtt, és az előkelők helyére ne állj, mert jobb, ha azt mondják neked, hogy jöjj előbbre, mint ha megaláznak egy előkelő előtt, akit magad is látsz! (Példabeszédek 25:6-7)

Tegnap azt írtam, hogy két kérdéssel szembesít Igénk, ma egy harmadikat is feltennék: mit nézünk ki embertársainkból? Megfogalmazhatnám úgy is: mennyire tartjuk őket? Bevallom őszintén, e dologban a közelmúltban rosszul vizsgáztam. Egy lelki rendezvényen több ismeretlen emberrel ültettek egy asztalhoz és beszélgetni kezdtünk. Nem tudtam, hogy más felekezetűek is meghívást kaptak az összejövetelre, de többnyire lelkészek és presbiterek alkották a csapatot. Én pedig presbiternek néztem egy másik felekezet lelkészét. Szörnyen restellem a dolgot, hiszen ismerem az Igét: egymást önmagatoknál különbnek tartsátok. (Fil 2:3) Persze esetem nem azt jelenti, hogy a lelkész feljebbvaló a presbiternél – hiszen Isten szolgája mindkettő –, de kellemetlenül éreztem magam az adott helyzetben, míg a szolgatárs nagyobb méltóságra emelkedett – legalább is az én szememben…

A nap gondolata:

 Tedd rá kezedet a mára, és kevésbé fogsz függeni a holnaptól. (Seneca)

2010-10-01

Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige. (Példabeszédek 25:11)
Munkahelyünkön, barátaink vagy családtagjaink között szoktuk-e idézni a Biblia egyik-másik mondatát? Azért kérdezem ezt, mert a helyén mondott igéről olvastunk. Nem kell úton-útfélen a Szentírásból idézgetni, de vannak esetek, amikor pontosan odaillik egy-egy beszélgetésbe Isten írott üzenete. Ha pedig ezt nem mondjuk egy adott helyzetben, akkor az felér egy tagadással. Igen ám, de ahhoz, hogy a maga helyén és idején idézni tudjuk a Bibliát, ahhoz ismernünk is kell. Te mennyire ismered a Bibliát? Hány mondatot tudnál idézni belőle? Te tudod, hogy mekkora hiányosságod van ezen a téren. Szerintem mindnyájunknak van mit pótolnia ezen a téren ahhoz, hogy az élet bizonyos pillanataiban a maga helyén egy-egy igével tudjunk előhozakodni.

A nap gondolata:

Azok a leggazdagabbak, akik a legtöbbről tudnak lemondani. (Rabindranath Tagore)