Ez a blog Katona Béla református lelkész és csapatának üzeneteit tartalmazta. Az utolsó Napi Igés üzenet 2020. július 24-én jelent meg
Keresés ebben a blogban
2011. augusztus 31., szerda
2011-09-01
2011-08-31
2011. augusztus 30., kedd
2011-08-30
2011. augusztus 29., hétfő
2011-08-29
2011. augusztus 28., vasárnap
2011-08-28
2011. augusztus 27., szombat
2011-08-27
2011. augusztus 26., péntek
2011-08-26
2011. augusztus 25., csütörtök
2011-08-25
2011. augusztus 24., szerda
2011-08-24
2011. augusztus 23., kedd
2011-08-23
2011. augusztus 22., hétfő
2011-08-22
2011. augusztus 21., vasárnap
2011-08-21
2011. augusztus 20., szombat
2011-08-20
2011. augusztus 19., péntek
2011-08-19
2011. augusztus 18., csütörtök
2011-08-18
2011. augusztus 17., szerda
2011-08-17
2011. augusztus 16., kedd
2011-08-16
2011. augusztus 15., hétfő
2011-08-15
2011. augusztus 14., vasárnap
2011-08-14
2011. augusztus 13., szombat
2011-08-13
2011. augusztus 12., péntek
2011-08-12
Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg. (Mt 25:40)
Az Egyháznak van egy szolgálati ága, mely kifejezetten azokra az emberekre fókuszál, akik segítségre szorulnak! Ez a diakónia! Magyar nyelvünkre lefordítva ez szeretetszolgálatot jelent. Istennek hála, létezik a Magyar Református Szeretetszolgálat és nagyon sok helyen igyekszik jelen lenni, Krisztust képviselve. Az ország határain belül és azon kívül is rendkívül sok és áldásos tevékenységet folytat. Nekem nagyon tetszik a szeretetszolgálat elnevezés! Mert erről szól az egész: a szeretet mindig szolgál! A szeretet nem kér, parancsol vagy követel, az mindig szolgál! Még pedig teszi ezt önként és örömmel! A szeretet nem uralkodni, nem igába hajtani akar senkit, hanem szolgálni! És tudjátok, akinek hatalmat ad az Isten, azt mindig azért adja, hogy szolgáljon vele! Hogy mások javát szolgálja vele! Ebben a legszebb példa előttünk Jézus Krisztus! A világ Ura tudjátok hogyan gyakorolta hatalmát a tanítványai között? Emlékeztek a történetre: az utolsó vacsora estéjén megmosta mindegyiknek a lábát! Mint egy rabszolga! Tette ezt szeretetből, és szolgálatkészségből! Ha Jézus erre használta hatalmát és szeretetét, akkor nekünk sem lehet kevesebb a feladatunk! Hogy nekünk nincs is hatalmunk semmire? Dehogynem! Arra, hogy legyőzzük az önzést és a közönyt önmagunkban! Azt, amikor úgy gondolkodunk, hogy elég nekünk a magunk baja, minek még vállunkra venni a másét is! Csak Krisztus által tudunk győzelmet aratni önmagunk fölött! Ám, ha az önzést és a közönyt legyőzöd önmagadban, akkor elmondhatod, hogy Jézus hatalma győzött fölötted és irányítja életedet! (Katona Béla)
A nap gondolata:
Isten soha sem állította, hogy tervei zavartalanul, küzdelmektől mentesen valósulnak meg. Az akadályok nem hárulnak el maguktól az utunkból.
2011-08-11
Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enned adtunk volna, vagy szomjazni, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk jövevénynek, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelennek, hogy felruháztunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy elmentünk volna hozzád? (Mt 25:37-39)
Ott van az Igében: sok ember nincs is tudatában, hogy mikor ad enni, vagy inni a nélkülöző Jézusnak, és mikor látogatja meg őt nyomorúságában! De ez a történet azt üzeni nekünk, hogy embertársaink szenvedése és nélkülözése mögött Jézus Krisztust vegyük észre, akivel találkozhatunk akkor, ha segíteni akarunk, és akit elutasítunk akkor, ha nem törődünk a rászorulóval! A Krisztust ismerő embert érzékenyen érintik mások szenvedései! Nem lehetünk részvéttelenek vagy közömbösek! Nem mondhatjuk, hogy nem érdekel a másik testi-lelki fájdalma, mert akkor lélekben még igen messze vagyunk Jézustól! (Katona Béla)
A nap gondolata:
Isten mindenkit a saját élete, tettei alkalmassága szerint ítél meg és bíz meg feladattal.
2011-08-10
Beteg voltam, és meglátogattatok… (Mt 25:36)
A múltkorában olvastam egy motorbalesetet szenvedett fiatalemberről, aki azt fogalmazta meg, hogy nem a testi szenvedés fájt neki igazán – bár az sem volt elhanyagolható – hanem az, hogy ritkán nyitották rá az ajtót a barátok, ismerősök! Évekkel ezelőtt fájdalmas mondatot hallottam egy édesanyától, aki azt mondta beteg fiával kapcsolatban, hogy azt látta: borbarát mindig volt, de bajbarát nemigen akadt! Amikor valaki bajban van, segítségre szorul, akkor valójában Krisztus néz ránk kérdően: akarsz segíteni, vagy elnézed a szükséget szenvedőt? A bajban látjuk meg, hogy kik is tartanak minket fontosnak, és kit tartunk fontosnak mi? Vajon hányan számíthatnak ránk, ha baj van, és mi hány emberre számíthatunk?
Azt mondja a Példabeszédek könyve, hogy Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik. Ez pedig nem kevesebbet jelent számunkra, minthogy meg kell lássuk a testvért egymásban! (Katona Béla)
A nap gondolata:
Ismerjük fel, hogy szavainknak, és tetteinknek messze ható befolyásai lehetnek!
2011-08-09
2011-08-08
Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg. (Mt 25:40)
Arra a kérdésre, hogy hol van Isten, valaki egyszer így válaszolt: „A másik ember szeméből mosolyog rád!” S hogy ez mennyire így van, arra Jézus szavai mutatnak rá! Észre kell vennünk a másikban a bennünket meglátogató Istent, aki azt várja, hogy az éhezőnek enni adjunk, a szomjazónak inni, a beteget pedig látogassuk meg! Ha ezt a példázatot jól megértjük, akkor egészen másképpen nézünk egymásra! Ugyanis embertársainkban Jézus Krisztust kell észrevennünk! Rajta könyörülünk, és egyben őt szolgáljuk, amikor észreveszünk valakit, aki nélkülöz valami fontosat az életéből, mi pedig segítünk rajta! (Katona Béla)
A nap gondolata:
Amikor Isten elvezet bennünket egy felismerésre, akkor ne habozzunk, ne a veszteséget latolgassuk, hanem induljunk azon az úton, amelyet helyesnek ismertünk meg. Emlékezzünk a próféta szavaira: Az Úr neked annál sokkal többet adhat.
2011-08-07
Bizony, mondom néktek, amikor nem tettétek meg ezeket eggyel a legkisebbek közül, velem nem tettétek meg. (Mt 25:45)
Fontos kérdés ezzel az Igével kapcsolatban, hogy hogyan találkozhatunk Jézussal? Ennek illusztrálására, íme egy történetet:
Élt egy faluban egy öregember, aki egyik reggel azzal jött haza a templomból, hogy Isten megígérte neki, még aznap meglátogatja. Ezt el is mondta nagy örömmel családja tagjainak. Délután kopogtattak házuk ajtaján. A felesége felugrott, hogy ajtót nyisson, de az öreg leintette:
– Maradj, majd én fogadom a vendéget. Biztosan az Isten jött el meglátogatni.
Ki is ment, hogy megnézze ki az, de csak egy eltévedt gyermek állt az ajtóban. Megéhezett és kenyeret koldult.
– Te zavarod a nyugalmunkat? Nem érek rá veled foglalkozni, mert várom az Istent – mondta az öregember.
Később ismét kopogtattak, de most a felesége ügyesebb volt, s megelőzte férjét az ajtónyitásban. Nemsokára egy áldott állapotban lévő nőt tessékelt be a szobába. De az öreg mérges lett.
– Te asszony! Nem megmondtam, hogy nem fogadunk vendéget?! Tudod jól, hogy az Istent várjuk vendégségbe!
Már estefelé járt az idő, amikor harmadszor is kopogtattak. Az öregember sietve ment a vendég elé. Az ajtóban egy koldus várakozott, de a gazda őt is elküldte. Szomorúan visszaült az asztalhoz, s egyre várta az Istent. Majd elnyomta a fáradtság és elaludt. Ekkor álmot látott. Magas trónusán az Úristent látta, aki szomorú volt és így beszélt:
– Látod gyermekem, ma nem is egyszer, hanem háromszor látogattalak meg téged. Te azonban mindannyiszor elküldtél… (Katona Béla)
A nap gondolata:
A hétköznapi ember és a harcos között az az alapvető különbség, hogy a harcos mindenben kihívást lát, míg a hétköznapi ember mindent áldásnak vagy átoknak tekint. (Don Juan)
2011-08-06
Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára. Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. (Mt 25:31-32)
Jézus Krisztus ebben az egész szakaszban (Mt 25:31-45) az utolsó ítéletről mond el egy példázatot. Sokak számára talán még az sem világos, hogy lesz utolsó ítélet, az pedig még kevésbé, hogy ott mi alapján lesz megítélve földi életünk! Jézus példázata azt mondja, hogy egyszer minden embernek oda kell állnia Isten ítélőszéke elé. Ha ez így van – már pedig maga az Úr Jézus beszél róla – akkor nem mellékes, hogy az ember mire számíthat!
Jézus azt mondja, hogy két táborra, csoportra lehet majd osztani a hatalmas méreteket öltő emberiséget: az egyik csoport tagjai üdvözülni fognak, míg a másik csoportba tartozók elkárhoznak! Az ítélethozás kritériuma az, hogy találkoztunk-e Jézussal, és hogyan viszonyultunk hozzá! Ugyanis Jézus minden embert felkeres földi életében legalább egyszer. Bekopogtat a szívünk ajtaján és várja, hogy befogadjuk őt! Persze nem tolakszik ő, lehet nemet is mondani vele kapcsolatban, de válaszunknak az örökkévalóságra szóló kihatása van! Üdvösség vagy kárhozat? Melyikben lesz részed? (Katona Béla)
A nap gondolata:
Kudarc? Azt sem tudom, mi az. Mindig csak pillanatnyi megtorpanásokkal találkoztam. (Dottie Walters)
2011. augusztus 5., péntek
2011-08-05
Minden napnak van valamilyen öröme.
Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.
(Wass Albert)
2011. augusztus 4., csütörtök
2011-08-04
2011. augusztus 3., szerda
2011-08-03
(Folytatjuk…)