Keresés ebben a blogban

2011. augusztus 31., szerda

2011-09-01

Szeretlek…(Zsolt 18:2)
20 éves házassági évfordulón odafordul a feleség a férjhez: Tudod, hogy mikor mondtad utoljára ki, hogy szeretsz? – Igen tudom. Éppen 20 éve. De nem vontam vissza!
Igaz, hogy azt mondja egy Ige a János apostol első levelében, hogy ne szóval szeressünk, hanem cselekedetekkel és valóságosan, de nem árt, ha szóval is ki tudjuk fejezni egymás felé a bennünk lévő szeretetet. Manapság már nem is „divat” azt mondani: szeretlek. Ilyeneket mondunk: nagyon bírlak, bejössz nekem, komállak… Folytassam még? Tudnám, de biztosan te is. Házastársad mikor hallotta utoljára tőled, hogy szereted? Sok házasságnak adna nagy lökéseket, ha ezt gyakrabban elmondanák egymásnak a házastársak és éreztetni is tudnák! Te hogy látod? Ítéld meg magad! (Katona Béla)
A nap gondolata:
 A szeretet a hűség csontvelője, a jámborság ütőere, a lelkierő izma, úgyszólván, maga az élet. (Spurgeon)

2011-08-31

Szeretlek…(Zsolt 18:2)
Vannak szavak, amelyeket ritkábban mondunk ki, mint szükséges lenne. Ezek közül való a szeretlek. Vajon egy-egy ember hányszor mondja ki élete során és kinek, kiknek? Elhangzik ez eleget házastársak között vagy csak az udvarlás időszakában (esetleg akkor is ritkán)? Elhangzik ez gyermekeink, unokáink, szüleink, testvéreink felé vagy ügyesen titkoljuk? Biztos vagyok benne, hogy van olyan ember, aki leéli földi évtizedeit úgy, hogy soha nem mondja ki e szót: szeretlek. Szegény ember az ilyen és azokat is megszegényíti, akik vele, mellette élnek. Persze nem kell úton-útfélen és főleg akárkinek ilyet mondani, hiszen akkor meg azért lesz hiteltelen és üres kifejezés. Azonban biztos vagyok benne, hogy lehetne többször is kiejtenünk e szót, őszintén, komolyan gondolva. Szerinted? (Katona Béla)
A nap gondolata:
 A szeretet az egyetlen ésszerű és kielégítő válasz az emberi létezés problémájára. (Erich Fromm)

2011. augusztus 30., kedd

2011-08-30

„Nóé meg is tett mindent, úgy járt el, ahogyan Isten megparancsolta neki.” (I.Mózes 6:22.)
Ha Isten azt kéri tőled, hogy építs egy óriási hajót, nem gondolod, hogy lenne néhány kérdésed és fenntartásod? Noénak nem volt. Ő engedelmeskedett Istennek teljes szívéből és épített egy hatalmas hajót annak ellenére, hogy a világon még sosem láttak esőt.  
Az engedelmesség azt jelenti, hogy megteszel akármit, amit Isten kér fenntartások és hezitálás nélkül. Nem halogathatod azt mondván: „Imádkozom még ezért.” Késleltetés nélkül meg kell tenned. Minden szülő tudja, hogy az engedelmesség halogatása, valójában engedetlenség.  
Gyakran próbálkozunk félengedelmességet ajánlani Istennek. Mi akarjuk kiválasztani, hogy miben akarunk engedelmeskedni. Készítünk egy listát azokról a parancsokról, amik tetszenek és azoknak engedelmeskedünk, mialatt mellőzzük azokat, amiknek nem látjuk okát, bonyolultak, drágák vagy nem valami népszerűek. „Én járok gyülekezetbe, de adakozni nem fogok.” „Olvasom a Bibliámat, de nem bocsátok meg annak, aki megbántott engem.” Ezek a félengedelmességek engedetlenségek!  
Az őszinte engedelmesség lelkes és örömmel cselekszik. A Biblia mondja: „Szolgáljatok az ÚRnak örömmel” (Zsoltárok 100:2.) Dávid a következő módon állt ehhez hozzá: „Taníts, URam, rendelkezéseid céljára, hogy megfogadjam azokat mindvégig! Tégy értelmessé, hogy megfogadjam törvényedet, és megtartsam teljes szívvel.” (Zsoltárok 119:33-34.)  
Jakab azt mondja a keresztényeknek: „Látjátok tehát, hogy cselekedetekből igazul meg az ember, és nem csupán a hit által.” (Jakab 2:24.) Isten Igéje világosan kijelenti: nem érdemelheted ki az üdvösségedet. Csakis kegyelem által lehet a tied, nem pedig erőfeszítéseid által. Az engedelmességeden keresztül pedig megörvendeztetheted mennyei Atyádat.
(Forrás: Napi remény)
A nap gondolata:
Ó, Uram, olyan bolondos az ember. Eljátszogat a kegyelemmel, aztán csak fuldokol. (Dobos Hajnal)

2011. augusztus 29., hétfő

2011-08-29

Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt, aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt. (Mt10:32-33)
Sokan nem is gondoljuk, hogy szavaink milyen árulkodóak. Rólunk, a hitünkről vallunk. A következő mondatok mindegyike egyfajta bizonyságtétel: Mekkora mázlim volt! Nagy szerencse ért! Hatalmas véletlen, ami velem történt! Mekkora mákom volt! Hálát adok a sorsnak! Nem is folytatom ezt a sort, de érdemes végig gondolni, hogy mi, hívő emberek is szoktunk ilyet mondani? Ne tegyük! Miért? Mert tudjuk, hogyha valami jó történik velünk az nem mázli, szerencse, mák, vagy véletlen következtében áll elő. Sőt még csak nem is a sors áll az események hátterében. El merjük mondani egy-egy élethelyzetben, hogy Isten segített, megáldott bennünket? El merjük ezt mondani akkor is, ha furcsán fognak ránk nézni, ha kinevetnek bennünket? Ne szégyelljük Jézus Krisztust, sem a hozzá való tartozásunkat! Éppen ellenkezőleg: merjünk bátran bizonyságot tenni róla! Biztosan lesz rá ma is lehetőséged, élj vele! (Katona Béla)
A nap gondolata:
 Olyan a közösségben a csak magára gondoló ember, mint az emberi testben a rákdaganat: ahelyett hogy az egész test életét munkálná, elkezd önálló életet élni. (Sarkadi Nagy Pál)

2011. augusztus 28., vasárnap

2011-08-28

Szeresd az Urat, a Te Istenedet teljes szívedből, teljes elmédből és minden erődből. Ez az első parancsolat. A második hasonlatos ehhez, szeresd felebarátodat, mint magadat. (Máté 22:37. 39.)
Isten szeretete ott ér célt bennünk, ha rádöbbenünk, hogy itt is, ott is jelen volt az életünkben. Nyilván senki nem bukkan rá minden egyes pillanatban. Lehetetlen vágy volna, hogy mindig ráérezzek Isten jelenlétére. És talán nem is az a szeretet, hogy megérzem, megértem, hanem inkább az, ami előtte történik, hogy keresem, hogy feltétlen vele, és csak vele szeretnék találkozni. Az a szeretet, amikor kiderül, Isten jelen volt, amikor nem is gondoltam volna, mert annyira örültem vagy, mert annyira sírtam. Ott volt. És ezt a rátalálást feltétlen keresztezi az a másik felfedezés, hogy észreveszem a másik embert, aki olyan, mint én vagyok, aki se jobb, se rosszabb. Eddig is ott élt mellettem, de nem láttam, hogy ki is ő a maga valójában. Nem vettem észre személyisége teljességében, mert talán önmagamat kerestem mindig benne. E két keresés, e két rátalálás kereszteződése az Isten országa. Adja Isten, hogy a világunkban a világon túli valóság megjelenjen. Az a földön túli szeretet, ami nem elvár, nem akar, hanem keres. Keresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és keresd felebarátodat! (Fekete Ágnes)
A nap gondolata:
Ha segíteni már nincs mód a bajon, adj túl minden keserves sóhajon. Ki azon jajgat, ami már megesett, a régi bajhoz újakat keresett. (William Shakespeare)

2011. augusztus 27., szombat

2011-08-27

Szeresd az Urat, a Te Istenedet teljes szívedből, teljes elmédből és minden erődből. Ez az első parancsolat. A második hasonlatos ehhez, szeresd felebarátodat, mint magadat. (Máté 22:37. 39.)
Egyszer egy lelkész, amikor felolvasta ezt a jól ismert bibliai mondatot, mindenki megdöbbenésére azt mondta, most újra olvassa úgy, hogy egy betűt megváltoztat, és így is szeretne róla beszélni. Keresd az Urat, a Te Istenedet, és keresd felebarátodat... Mert végül is, nem ez a szeretet? Isten nem akart olyan pásztor lenni, aki megelégszik a kilencvenkilenc juhval, hanem elment, és megkereste a századikat. Nem akarta a foghíjas nyájat pásztorolni. A szeretet igazi lényege ez a rábukkanás. Elindult a samaritánus, ki tudja, mi volt a dolga. De az biztos, hogy nem gondolt előre arra, amit végül tett. Más történt, mint amire készült. Rábukkant egy félholtra vert emberre, és meglátta benne az embert. Az irgalmas samaritánus képe tökéletesen leírja a szeretet lényegét. Az az ember szeret, aki nyitottan jár az életben, aki képes rátalálni valamire, aki képes meglátni a feladatot, aki nem egy elvárt cél és ügy után lohol, hanem abban, ami elébe toppan, megtalálja az isteni elhívást. A szeretetet, gyakran fogyasztásunk tárgyának tekintjük. A szeretet az, ami nekem jó. A szeretet az, amit érzek. Aki nem befelé, hanem kifelé forduló alkat, annak számára a szeretet az, amit tesz. A szeretet a gondoskodás. És miközben így bogozgatjuk a szeretetet, gyakran egyáltalán nem érezzük ennek valóságát. Mintha elmennénk a lényeg mellett. Lehetséges, hogy közelebb kerülnénk az igazsághoz, ha beépítenénk gondolatainkba: a szeretet keresés. (Fekete Ágnes)
A nap gondolata:
 Amikor az ember teljes létezésével belevegyül Isten szeretetébe, akkor lelkének ragyogása tükröződik külső megjelenésén is.

2011. augusztus 26., péntek

2011-08-26

Győzelem
...valahányszor Mózes fölemelte a kezét, Izráel volt az erősebb. De Mózes kezei elfáradtak.  ...Áron és Húr tartotta a kezét... Így győzte le Józsué  Amálékot.... (2 Móz,17,11-13)
Amikor Józsué elindult a harcba, imaháttérként ott volt Mózes. Mózes figyelemmel kísérte az ütközetet, imádkozott. Míg az ég felé tartott kézzel imádkozott, Izráel volt az erősebb. Amikor elfáradtak a kezei, az ima megszakadt, az ellenség győzedelmeskedett. Váltakozó sikerek voltak, Izráel csak akkor győzött, amikor Mózes kitartóan imádkozott. Az imádság azonban fizikai erőfeszítést is jelent, és egy idő után Mózes belefáradt. Ezért ültette le Áron és Húr egy kőre és ők tartották fent Mózes imádkozó kezét. Most már hárman végezték az imaszolgálatot Izráel győzelméért. Így győzte le Izráel Amálékot.
Fontos üzenete van számunkra ennek az Igének Az imádság erejéről szól. Az imádság: erőforrás. De a nagy cél érdekében nem elég magunkban imádkozni, mert hamar elfáradunk. Erősíteni kell egymást. Folyamatosan. Az Úr Jézus is arra tanít, hogy közösen imádkozzunk. Ha ketten vagy hárman egy akaraton vagyunk, akkor az ő nevében kérhetünk bármit, megadja. A közösségnek fontos megtartó szerepe van. Egyedül gyengék, fáradékonyak, sebezhetők vagyunk. Szükség van a kisebb-nagyobb /családi, gyülekezeti/ imaközösségekre. Csak ennek a megélése hozhat tartós győzelmet az életünkben. (Horváth Csaba
A nap gondolata:
A célt tudom, s míg el nem érem, mit sem ér. Mert mi a cél? Megszűnte dicső csatának. Az élet célja: a küzdés maga....

2011. augusztus 25., csütörtök

2011-08-25

Hívd az Urat…
A hatalmas Isten, az ÚR szól, és hívja a földet napkelettől napnyugatig… Hálaadással áldozz Istennek, és teljesítsd a Felségesnek tett fogadalmaidat! Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem. (Zsoltárok 50:1.15)
A zsoltárban azt mondja Isten: „Hálaadással áldozz Istennek, és teljesítsd a Felségesnek tett fogadalmaidat!” Ő erre hív! Hálára és fogadalmaink teljesítésére. Hányszor elmaradtak ezek, s hányszor kértünk Tőle úgy és hívtuk segítségül nevét, hogy a magunk részéről, a háláról, a dicséretről bizony elfelejtkeztünk, sőt, amit annyira akartunk cserébe adni, csak hallgattasson meg imánk, azt sem teljesítettük. Bizony így kerülnek helyére a mi hívásaink. „Hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítalak, te pedig dicsőítesz engem!” Mielőtt kiáltunk a nyomorúságból, felemeljük szavunkat Istenhez, s várjuk a megszabadítás átélését, jusson el hozzánk Istennek e mai beszéde: „Értsétek meg ezt, ti, akik elfeledkeztetek Istenről, különben elragad menthetetlenül. Aki hálaadással áldozik, az dicsőít engem, és aki ilyen úton jár, annak mutatom meg Isten szabadítását.” A zsoltár leleplezi bűnös szívünket, és meg nem hallgatott könyörgéseink okára mutat rá. Ezért halljuk meg ma Isten szerető szívű hívását. Ne feledkezzünk meg mindarról, amit Ő akar mondani a Bibliában, igehirdetésben, vagy amit megértünk feleletként az ima csendjében. Ha mindez újra életünk része lesz, Ő ígéri, újra átélhetjük azt a szabadítást, amire elhívott bennünket. Csendesítsen el e mai Ige a szívünket és gyújtson reményt bennünk újbóli szabadításokra. (Berencsi Balázs)
A nap gondolata:
Azt még soha senki nem bizonyította, hogy nincs élet a halál után - akkor miért kell annyira kételkedni abban, hogy van ?

2011. augusztus 24., szerda

2011-08-24

Hív az Úr… (4.)
A hatalmas Isten, az ÚR szól, és hívja a földet napkelettől napnyugatig… Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem. (Zsoltárok 50:1.15)
 Szólnak az angyalok, ahogyan húsvétkor is hallottuk: „Nincsen itt, feltámadott….JÖJJETEK, és nézzétek a helyet, ahol feküdt!” Mert megnyílik egy új dimenzió, erre nyerünk mi meghívást, amikor lenéz Isten a földre, hogy azok, akik csak a földit látják, lássanak csodákat, isteni lehetőségeket, feltámadást az elmúlás, a halál helyén. S ezeknek a hívásra felelőknek szól majd egykor az utolsó hívás is, ami Isten országa végső eljövetelekor lesz osztályrészre: „JÖJJETEK, Atyám áldottjai, s örököljétek az országot, mely nektek készítetett!” Mert az Úr hívására felelőkre nagy jutalom vár. Mivel megbecsülték a hívást, és mozdultak Isten felé, engedtek Jézus hívásának, sőt behívták Őt a szívükbe, ezért örökre velük lesz. Ezért vegyük észre ma: mielőtt mi hívnánk Istent, Ő erőteljesen, belekiabálva a világba adja elénk évezredeken keresztül hallható hívását. Támaszt szolgákat és hív ma is kegyelmesen és a legnagyobb dolog, amit ma is tehetünk, hogy felelünk a hívására, elindulunk felé és egészen neki adjuk életünket! "Még egyszer hív az Úr kegyelmesen és üdvöt adni kész!" (Dicséretek 337.) (Berencsi Balázs)
A nap gondolata:
 A szeretet nem áldozatvállalás, hanem életszükséglet (nélkülözhetetlen az élethez). Fájdalom és öröm, együtt érző cselekedet. Szeretet. Az anyag megmaradásának törvénye szerint ez azt jelenti, hogy valamilyen magasabb rendűvé tudjuk átalakítani a kézzelfoghatót. Kézzel foghatatlanná. Istenhez közelítővé. Aki szeretetben él, megmarad. Aki csak magának él, elveszik. Visszahull az anyagba. Igyekszünk, hogy minél több fény legyen belőlünk. Közelítünk. (Lázár Ervin)

2011. augusztus 23., kedd

2011-08-23

„Ha szavaidra találtam, ettem őket…” (Jeremiás 15:16 NKJV)
Egyszer egy nő vett egy papagájt, és hazavitte, de másnap már vitte is vissza az állatkereskedésbe. „Ez a madár nem beszél” – mondta a boltosnak. „Van tükre?” – kérdezte a boltos, majd így folytatta: „A papagájok szeretik a tükröt. Látják benne magukat, és akkor beszélgetni kezdenek a tükörképükkel.” Erre a nő vett egy tükröt. Másnap már újra ott volt a boltban. A madár még mindig nem beszélt. „Mit szólna egy létrához? A papagájok szeretnek le s föl mászkálni a létrán. Egy boldog papagáj hamarabb megszólal.” A nő megvette a létrát. Persze másnap újból visszajött azzal, hogy a madár még mindig nem beszél. „Hintája van? Ha nincs, akkor ez a gond. A hinta megnyugtatja, és akkor majd megszólal.” A nő kelletlenül vett egy hintát is, és távozott. Másnap egészen megváltozott arckifejezéssel lépett a boltba. „A papagáj elpusztult” – mondta. Az állatkereskedő megdöbbent. „Igazán sajnálom. És mondja, szólt legalább egy szót valamikor?” – kérdezte. „Igen, pont mielőtt elpusztult” – felelte a nő. „Azt mondta: »Ételt egyáltalán nem árulnak abban a boltban?«” A tanulság ez: eltöltheted az idődet a tükör előtt a megjelenésedre összpontosítva; vagy létrákon, a karrierre és a sikerre koncentrálva; vagy hintákon, a szórakozás kedvéért – és közben lelkileg éhen halsz. Teréz anya azt mondta, hogy a legnehezebb esetek, amikkel meg kellett küzdenie Kalkuttában, azok voltak, amikor az emberek teljesen elvesztették az étvágyukat, vagy annyira betegek voltak, hogy nem tudtak enni, vagy nem tudták megemészteni az ételt. Lelki halált okoz az, ha nem táplálkozol minden nap Isten Igéjével! Jeremiás azt mondta: „Ha szavaid elém kerültek, csak úgy nyeltem őket; kedvem telt szavadban és öröme szívemnek” (Jeremiás 15:16 katolikus fordítás).
(Forrás: www.maiige.hu)
A nap gondolata:
 A felsőbb hatalom, természetesen, csakis az lehet, akit Istennek nevezünk – írta naplójában – Ezt fontos ideírni, mert jól tudom, hogy a ma divatos sci-fi Isten létezését megkérdőjelezi. Bármeddig megyünk vissza – ufó, földönkívüliek –, mindenütt az embert találjuk. A mindenható embert! Pedig tudnunk kellene, hogy a világűrben a Földön kívül nincs élet – nincs Isten által szentesített élet, lelkes élet… Emberi élet csak a Földön van. Jelenleg. Aztán ott lesz, ahova az út vezet. (Lázár Ervin)

2011. augusztus 22., hétfő

2011-08-22

Hív az Úr… (3.)
A hatalmas Isten, az ÚR szól, és hívja a földet napkelettől napnyugatig… Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem. (Zsoltárok 50:1.15)
Az újszövetség szerint ugyanez az isteni hívás hangzik Jézus ajkáról is, mielőtt mi hívnánk Őt, Ő így hív: „JÖJJETEK énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve és én megnyugvást adok lelketeknek!” (Máté 11.28) Mielőtt hívnánk Őt, Ő hív, hogy mellette békességre leljünk és lenyugodjon háborgó lelkünk. De gondoljunk Jézus hívásai közepette arra a pillanatra is, amikor a tengeren, a tanítványok hajójához közeledett és így szólt Péterhez: „JÖJJ hozzám!” S azt olvassuk, Péter kiszállt a hajóból és elindult felé. Mert Jézus hív, hogy hitünk felébredjen olyan pillanatokban, amik lehetetlennek tűnnek. Jézus ennek jegyében hívja Pétert magához: jöjj hozzám, járj a vízen, tapasztald meg, hogy Nálam a lehetetlen nem létezik. Ura vagyok bármilyen helyzetnek! De hívott Jézus másfajta helyzetekben is. Amikor a gazdag ifjú ment hozzá, azt kérte tőle: „Add el minden vagyonodat, és kövess engem!” Hívta követésére úgy, hogy engedje el azt, ami a kezében van. Micsoda hatalmas hívás is volt ez! S azóta hányakat hívott már így az Úr, mielőtt Ők szólították volna Őt, hogy segítsen. Előbb te gyere, gyermekem, add nekem életed, lásd meg, mit tudok én veled cselekedni. Fenséges, nem földi, isteni hívások ezek! Ahogy halljuk a nagy vacsora példázatában is: „Íme, minden készen van, JÖJJETEK a menyegzőre!” Mert Ő mindent elkészített, nem emberi kéz csinálmánya ez, hanem a mindenható Istené, aki mindent olyan tökéletesen rendez. Erre a tökéletességre, ránc nélküliségre hív, bárkit is szólít meg e világon… (Berencsi Balázs)
A nap gondolata:
Nem abban van az élet mértéke, hogy mekkorát tud kérdezni az ész, hanem abban, hogy milyen nagyot tud felelni a szív. (Dupoint)

2011. augusztus 21., vasárnap

2011-08-21

Hív az Úr… (2.)
A hatalmas Isten, az ÚR szól, és hívja a földet napkelettől napnyugatig… Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem. (Zsoltárok 50:1.15)
Kit és hogyan hív az Úr? Nézzünk rá néhány példát! A Biblia elején olvasunk arról, hogy Isten hívta Ábrahámot, hogy menjen ki arról a földről, mely otthona volt, arra a földre, amit ad neki. Megáldja és áldás lesz. Tudjuk, Ábrahám engedett ennek a hívásnak, meghallotta és valóban áldássá lett ez életében. De ugyanígy hívta egykor Isten Mózest: „JÖJJ fel hozzám a hegyre!” (2Móz 24.12) Beszéde volt Mózessel, kijelentése volt számára, tudatni akarta vele, mi a terve népével. Mielőtt a nép imádkozott volna, kérte volna Istent a pusztában, Istennek volt kérése, hívása Mózes felé. A Zsoltárok 34:12-ben ezt olvassuk: „JÖJJETEK fiaim, hallgassatok Rám, megtanítalak benneteket az Úr félelmére!” Így hívja Isten a tudatlanokat, akik nem ismerik hatalmát. Jöjjetek, hogy megtudjátok, ki vagyok. Mint ahogy a 46. zsoltár is bíztat: „JÖJJETEK, lássátok az Úr tetteit.” Hívja Isten a földet, hogy tudjanak mindarról, amit cselekszik.  Ézsaiás könyve 41. részében pedig ezt mondja az Úr: „JÖJJETEK, szálljunk perbe egymással…” Perre hívja az embert, hogy igazát bizonyítsa számunkra, s annak jogot szerezzen a nép előtt, amely fogságban van és bűne miatt került oda, de aztán így folytatja: „JÖJJ hozzám, és élni fogsz!” (Ézs 55.3) Mert Isten elé járulni nemcsak számadást, de új reményt is jelent…(Berencsi Balázs)
A nap gondolata:
Többet ér egy gyertyát meggyújtani, mint panaszkodni, hogy sötét van.

2011. augusztus 20., szombat

2011-08-20

Hív az Úr… (1.)
A hatalmas Isten, az ÚR szól, és hívja a földet napkelettől napnyugatig… Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem. (Zsoltárok 50:1.15)
Az élet történéseiben mindig felfedezhető egyfajta sorrendiség. A dolgok egymásra épülnek. Amint felcseréljük a sorrendet, borul minden. Gondoljunk a szántás és vetés sorrendjére. Nem vethetünk, mielőtt ne szántottunk volna. Van sorrendisége az étkezéseknek. Előbb az étel, majd a desszert, különben csak összeeszünk mindent. Az iskoláinkkal is hasonlóképpen állnak a dolgok, előbb az általános iskolát kell kijárnunk, aztán léphetünk tovább gimnáziumba és az egyetemre. Az életben, ha végiggondoljuk, egy halom sorrendiséget találunk, amelyek valójában fenntartják azt és amitől működik minden. Miközben ezeket jól tudjuk a mindennapokra nézve, sokszor elvétjük a lelki életben, holott Isten ugyanazokat a törvényeket alkotta meg ebben is, abban is. A mai zsoltárban is felfedezhetjük ezt. Rálelünk egy sorrendre, amit megint csak nem jó felcserélni, mert akkor az Úrral való kapcsolatunk szintén kárt vall. A zsoltár két igeverse a hívásról szól. Itt található a jól ismert Ige: „Hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítalak, te pedig dicsőítesz engem!” Miközben sokszor bíztatott bennünket már ez az Ige arra, hogy bátran hívjuk segítségül Istent, ma figyelmes lettem egy Igeversre, szintén ebben a zsoltárban, mégpedig az első versben: „A hatalmas Isten, az Úr szól és hívja a földet!” Érdekes mondat. Mielőtt mi hívnánk, az Úr akar hívni! Hívja a földet, annak lakóit, mindenkit, aki hallja Őt. A sorrend gondolatánál maradva, úgy vélem, okulásunkra lehet ma, hogy ez a helyes sorrend. Mert könnyű és tetszetős dolog az Urat segítségül hívni. Különösen, ha szorult helyzetben vagyunk. Nem nehéz dolog kiáltani hozzá, ha nincs más kiút. Sokkal nehezebb azonban, mindenekelőtt meghallani az Ő szentséges hívását. Pedig minden emberi kiáltás és Istent való segítségül hívás előtt ezt az isteni hívó szót kell meghallanunk. Ezzel a hívó szóval telve van az egész Szentírás. Te hányszor hallottad már? (Berencsi Balázs)
A nap gondolata:
 Jobb sántikálni a helyes úton, mint futva haladni a rossz úton. (Augustinus)

2011. augusztus 19., péntek

2011-08-19

Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem! (Zsolt 51,12)
A közelmúltban az egyik gyülekezeti bibliaóra után, az alkalomról kifelé igyekvőknek odaszólt egy illető: „na, jönnek már a bűnösök”. Azon túl, hogy mennyi gúny, cinizmus, megvetés, lesajnálás volt ebben a megjegyzésben – amilyenhez hasonlókat talán minden, a hitét komolyan vevő/megélő testvér is kapott már, és azon túl, hogy a jelenlévőket alaposan megbántotta, alapvető teológiai kérdést is felvetett, a reakciókat is meghallgatva. Hiszen volt, aki reakciójában kikérte magának az efféle megnyilvánulást; és volt, aki pedig csendes egyszerűséggel csak ekképpen fogalmazta meg válaszát: mindannyian bűnösök vagyunk…
Itt jönnek már a bűnösök… - Mindannyian bűnösök vagyunk…
Aki önmaga tökéletességének fals meggyőződésében mindig másokra mutogat, hogy mindig mindenben csak mások az elvetemült bűnösök, az megfeledkezik arról az egyszerű, ám annál fontosabb hittételről, hogy mindannyian kegyelemre szoruló bűnösök vagyunk; közülünk egyetlen ember sem állhatna meg az Istennek tekintete előtt, a királyi szék előtt, ha nincs Krisztus golgotai keresztje, bűneinkre bocsánatot szerző áldozata.
A hitben élő ember egy életen keresztül könyörög, törekszik a zsoltár szavával: tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem!
Hiszen nem tiszta szívvel születünk, nem tiszta szívvel éljük le földi életünket, egyikünk sem gondolhatja magáról önelégült magabiztossággal: én megérdemlem az isteni áldást, én kiérdemeltem… Inkább, mint azok…
Világosan és egyszerűen fogalmaz a reformátori hittétel: Solus Christus! Egyedül Krisztus által kérhetem üdvösségemet, egyedül őbenne remélve imádkozhatom alázattal: tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem! (Gyallai Henrietta)
A nap gondolata:
 Válassz olyan munkát, amit szeretsz és egy napot sem kell dolgoznod az életedben.(Konfucius)

2011. augusztus 18., csütörtök

2011-08-18

Hiszen te mondtad: Sok jót teszek veled…(1Móz 32,13)
Ezt az igét egyetlen szóban tudnám összefoglalni: ígéret. Emberi kapcsolatinkban hányszor figyelmezetjük egymást kimondott, elhangzott ígéreteinkre ugyanezekkel a szavakkal: hiszen te mondtad… De hát megígérted, de hát azt mondtad, hogy… Talán még esküt is fűztél a szavadhoz; talán még fogadkoztál is, úgy ígérted… Ezek mögött pedig mindig ott húzódik a csalódottság érzete, a számonkérés hangneme – hiszen te mondtad, mégsem úgy lett…
A Bibliában Jákób ajkáról hangzik a mondat, imádság formájában, Isten felé. Úton van testvére, Ézsau felé, akitől évekkel ezelőtt csalással szerezte meg az apai áldást, és akinek a haragja elől menekülnie kellett. Most pedig nem tudja, hogy mi vár rá; hogy Ézsau béküléssel vagy haraggal fogadja-e. Kétségek és félelmek között csak egyetlen dolgot tud: Istennek volt egy ígérete arra vonatkozóan, hogy megőrzi, megáldja és megsokasítja őt. Most pedig, a bizonytalannal szembenézve keresi a biztosat, és ezt nem másban találja meg, mint Isten ígéreteiben.
Lehet így imádkoznunk, könyörögnünk, kiáltanunk nekünk is! Bizonytalan utakon, ismeretlennel szembenézve legyen bátorságunk emlékezni, emlékeztetni önmagunkat Isten ígéreteire! Hiszen ő megmondta: „íme, én veletek vagyok, minden napon, a világ végezetéig!”    (Gyallai Henrietta)
A nap gondolata:
 Aki meg akar tenni valamit, talál rá módot. Aki nem, az talál rá kifogást. (Stephen Dolly)

2011. augusztus 17., szerda

2011-08-17

A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, ő tanít majd meg titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek. (János 14:26)
Hogyan munkálkodik a Szentlélek? Manapság amikor egy hallatlanul lelkileg éhező és szomjúhozó világban élünk, amikor nagyon sokféle dolog próbálja kínálni önmagát, mint egyetlen jó megoldást, akkor a Szentlélek Isten nem valami újat hoz, nem azt mondja, hogy majd ezt és ezt kell megtenni és akkor lelki békéd lesz, hanem a Szentlélek egyértelműen Krisztusra mutat. Minden, ami nem Krisztusra mutat, az nem a Szentlélektől van. Pál apostol, hogyan is ír egyik levelében? Nem akarok közöttetek tudni másról csak Jézusról, róla is, mint megfeszítettről. Pál apostol sem valami újat vitt azokba a gyülekezetekbe, amelyekben megfordult, azokba a városokba, amelyekben létrejött egy-egy keresztény közösség, hanem csakis azt a Krisztust, akiben életünk egyetlen és igazi megoldása van, bármely nagy kérdésünkre. Krisztust hirdette bármerre járt. A Szentlélek által. Ne újat várj, ne valami szenzációsra óhajtozz, hanem csakis Krisztusra. A Szentlélek mindig Rá mutat. Nemcsak pünkösd ünnepén… (Katona Béla)
A nap gondolata:
Egy imában jobb, ha a szívünk van benne szavak nélkül, mint szavak a szívünk nélkül. (John Bunyan)

2011. augusztus 16., kedd

2011-08-16

Nagy sokaság volt ott... minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből... hatalmas hangon kiáltottak: "az üdvösség a mi Istenünké... és a Bárányé." (Jel 7,9-10)
A polifónia egy zenei fogalom, szó szerinti jelentése: sok hang. A polifóniában az ének vagy a hangszeres szólamok önállóan mozognak, de együttműködve egy állandó központi téma körül. A zenész-teológus Jeremy Begbie "pünkösdi polifóniáról" beszél, melyben a megfeszített és feltámadt Krisztus a központi téma, aki körül a Szentlélek a sokféle életet egy harmonikus egységbe - a Krisztus testébe - szövi. Ebben az egységben köti össze a Szentlélek az életünket Krisztus szeretetében.
Úgy látom, hogy a Krisztus testében nincsenek szóló énekesek. Nem élhetünk úgy, hogy azt énekeljük: "egyedül csináltam", miközben Krisztus követőjének valljuk magunkat. Rájöhetünk, kik vagyunk, felfedezhetjük saját hangunkat, de az életünk össze van fonódva a többi hívő életével a Krisztus szeretetében. Stanley Jones gyakran mondogatta: "Mindenki, aki Krisztushoz tartozik, egyúttal Krisztus népéhez tartozik."
A pünkösdi történet szemlélteti, mi Isten szándéka a teremtményeivel: sok hang minden nemzetből és kultúrából, együtt énekli az Istent dicsőítő győzelmi éneket (Jel 7,9-17). Szemben a világ rasszizmusával, hazafiaskodásával, előítéleteivel, gyűlölködésével és háborúival, Isten arra hív, hogy Krisztus egyházában egy testként énekeljük az Úr énekét. (Forrás: Csendes Percek)
A nap gondolata:
Krisztus követői mind összetartozunk.               James A. Harnish (Florida, USA)  

2011. augusztus 15., hétfő

2011-08-15

Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének. (Jakab 5:16)
Hiszel az ima erejében? Hiszel abban, hogy az ima gyógyító erővel bír? Emberi életünk bajaira az egyik legjobb gyógyszer az imádság. Mégsem használjuk. Zsindelyné Tüdős Klárát kérdezte meg egyszer egy orvos, hogy ha ostoba emberek felbosszantják, milyen nyugtatót vesz be? Semmilyet, de imádkozom – mondta. Mire az orvos így szólt: 2000 éve nem ismerünk jobb idegcsillapítót az imánál. Érthetetlen, hogy az emberek mégsem akarják bevenni! Isten ezt a lehetőséget tárja elénk. Ennek nincsenek mellékhatásai. Vagy ha vannak, azok csak pozitív dolgok: kevesebb aggódás, több türelem, nagyobb szeretet, könnyebb megbocsátás és bocsánatkérés, lelki béke. Persze, ha ezekre nem vágysz, ne vedd be! Ha mégis rászánod magad, akkor naponta többször is nemcsak étkezés előtt és után ajánlott! A hatás nem marad el! Gyógyulás lesz az testednek, lelkednek!
A nap gondolata:
 Ha Isten megmér egy embert, akkor a mérőszalagot nem a feje, hanem a szíve köré teszi.

2011. augusztus 14., vasárnap

2011-08-14

Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem. (Mt 7:16-17)
Minden életnek, így a hívő életnek is vannak gyümölcsei. De milyenek? Kívánatos, finom, jóízű, vagy éppen savanyú, ízetlen? Vajon, ha ezek alapján ítélnek meg bennünket a kívülállók, akkor mit mondanak? Az alábbi történet tanulságai bennünket szólítanak meg:
Egy ember almafajok nemesítésével foglalkozott. Mindenkinek örömmel mutogatta pompás almafáit: boldog volt, ha valaki almáját megízlelte. Egyik szomszédját - noha többször hívta -, semmiképpen sem tudta rábírni, hogy bemenjen hozzá almakóstolóra. Mikor egyszer újra hívta, megszólalt a szomszéd:
- Be kell vallanom, hogy a múltkor, kertje mellett elmenve, kíváncsiságból felvettem egy lehullott almát. Beleharaptam, de én életemben olyan savanyú almát még nem ettem. Köszönöm, nem kérek az almájából, az az egy egész életemre elég...- No ez igazán nem mérvadó - szólt mosolyogva a kerttulajdonos, - messze földet bejártam, míg ahhoz a savanyú almához jutottam. Azért ültettem a kerítés mellé, hogy egyszer s mindenkorra elvegyék a tolvajok kedvét az almalopástól. És bevált a számításom. De jöjjön velem a kert belsejébe! A második, harmadik sorban olyan jóízű, zamatos fajtákat talál, amilyet nem is álmodott.
- Ha így áll a dolog, az más - szólt elgondolkozva a szomszéd és bement a kertbe.
Sokan így vannak a hívő élettel. A kívülállók csak a tilalmak, a bűnbánat és önmegtagadás savanyú almáiról tudnak. Pedig ezek csak a képmutatók távoltartására valók. Ne a kerítésen bemászott tolvaj módjára ítélj, hanem menj be a kert Urával az ajtón, és meglátod, hogy mily édes az Úrral ápolt közösség minden gyümölcse! (Katona Béla)
A nap gondolata:
 Gyakran panaszkodunk: a kapcsolatainkkal az a baj: többet adunk, mint kapunk. Igazán nem panaszkodhatunk az Úrral való kapcsolatunkra: mi mindent megkapunk Tőle!

2011. augusztus 13., szombat

2011-08-13

Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg. (Mt 25:40)
Ez a példázat nem arról szól, hogy a tetteink fognak üdvözíteni bennünket! Hiszen a Biblia világosan beszél arról, hogy Isten kegyelméből üdvözül az ember, amit hit által kell elfogadnunk. Ám arról is olvashatunk a Szentírásban, hogy a Krisztust ismerő ember nem ül a babérjain annak tudatában, hogy nekem örök életem van és ez milyen jó, hanem hálából hitét igyekszik tetteivel is felmutatni! A hite mellé odaragasztja a jócselekedeteket, mert felelősséget érez embertársai iránt, és szeretné, ha minél többen találkoznának Jézussal, aki örök életet szán mindnyájunknak!
Meg vagyok győződve arról, hogy az Isten mindnyájunk életében elhelyez lehetőségeket a jó megcselekvésére! Jézus azt mondja az egyik helyen, hogy ha csak egy pohár vizet adtok inni valakinek az én nevemben, nem marad el a jutalmatok! Azaz ne értékeljük kicsire azokat az egyébként aprónak tűnő dolgokat, melyekkel egymáson segítünk, mert Jézus számon tartja ezeket! Előtte ezek jutalmat vonnak maguk után!
            Kívánom, hogy legyünk fogékonyak mások szükségleteinek észrevételére, mert ha másokon segítünk, valójában Krisztussal tesszük meg! (Katona Béla)
A nap gondolata:
 A hívő élet legnehezebb feladatai közé tartozik a szelídség és okosság közötti egyensúly megtalálása.

2011. augusztus 12., péntek

2011-08-12

Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg. (Mt 25:40)

Az Egyháznak van egy szolgálati ága, mely kifejezetten azokra az emberekre fókuszál, akik segítségre szorulnak! Ez a diakónia! Magyar nyelvünkre lefordítva ez szeretetszolgálatot jelent.  Istennek hála, létezik a Magyar Református Szeretetszolgálat és nagyon sok helyen igyekszik jelen lenni, Krisztust képviselve. Az ország határain belül és azon kívül is rendkívül sok és áldásos tevékenységet folytat. Nekem nagyon tetszik a szeretetszolgálat elnevezés! Mert erről szól az egész: a szeretet mindig szolgál! A szeretet nem kér, parancsol vagy követel, az mindig szolgál! Még pedig teszi ezt önként és örömmel! A szeretet nem uralkodni, nem igába hajtani akar senkit, hanem szolgálni! És tudjátok, akinek hatalmat ad az Isten, azt mindig azért adja, hogy szolgáljon vele! Hogy mások javát szolgálja vele! Ebben a legszebb példa előttünk Jézus Krisztus! A világ Ura tudjátok hogyan gyakorolta hatalmát a tanítványai között? Emlékeztek a történetre: az utolsó vacsora estéjén megmosta mindegyiknek a lábát! Mint egy rabszolga! Tette ezt szeretetből, és szolgálatkészségből! Ha Jézus erre használta hatalmát és szeretetét, akkor nekünk sem lehet kevesebb a feladatunk! Hogy nekünk nincs is hatalmunk semmire? Dehogynem! Arra, hogy legyőzzük az önzést és a közönyt önmagunkban! Azt, amikor úgy gondolkodunk, hogy elég nekünk a magunk baja, minek még vállunkra venni a másét is! Csak Krisztus által tudunk győzelmet aratni önmagunk fölött! Ám, ha az önzést és a közönyt legyőzöd önmagadban, akkor elmondhatod, hogy Jézus hatalma győzött fölötted és irányítja életedet! (Katona Béla)

A nap gondolata:

 Isten soha sem állította, hogy tervei zavartalanul, küzdelmektől mentesen valósulnak meg. Az akadályok nem hárulnak el maguktól az utunkból.

2011-08-11

Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enned adtunk volna, vagy szomjazni, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk jövevénynek, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelennek, hogy felruháztunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy elmentünk volna hozzád? (Mt 25:37-39)

Ott van az Igében: sok ember nincs is tudatában, hogy mikor ad enni, vagy inni a nélkülöző Jézusnak, és mikor látogatja meg őt nyomorúságában! De ez a történet azt üzeni nekünk, hogy embertársaink szenvedése és nélkülözése mögött Jézus Krisztust vegyük észre, akivel találkozhatunk akkor, ha segíteni akarunk, és akit elutasítunk akkor, ha nem törődünk a rászorulóval! A Krisztust ismerő embert érzékenyen érintik mások szenvedései! Nem lehetünk részvéttelenek vagy közömbösek! Nem mondhatjuk, hogy nem érdekel a másik testi-lelki fájdalma, mert akkor lélekben még igen messze vagyunk Jézustól!  (Katona Béla)

A nap gondolata:

 Isten mindenkit a saját élete, tettei alkalmassága szerint ítél meg és bíz meg feladattal.

2011-08-10

Beteg voltam, és meglátogattatok… (Mt 25:36)

A múltkorában olvastam egy motorbalesetet szenvedett fiatalemberről, aki azt fogalmazta meg, hogy nem a testi szenvedés fájt neki igazán – bár az sem volt elhanyagolható – hanem az, hogy ritkán nyitották rá az ajtót a barátok, ismerősök! Évekkel ezelőtt fájdalmas mondatot hallottam egy édesanyától, aki azt mondta beteg fiával kapcsolatban, hogy azt látta: borbarát mindig volt, de bajbarát nemigen akadt! Amikor valaki bajban van, segítségre szorul, akkor valójában Krisztus néz ránk kérdően: akarsz segíteni, vagy elnézed a szükséget szenvedőt? A bajban látjuk meg, hogy kik is tartanak minket fontosnak, és kit tartunk fontosnak mi? Vajon hányan számíthatnak ránk, ha baj van, és mi hány emberre számíthatunk?

Azt mondja a Példabeszédek könyve, hogy Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik. Ez pedig nem kevesebbet jelent számunkra, minthogy meg kell lássuk a testvért egymásban! (Katona Béla)

A nap gondolata:

 Ismerjük fel, hogy szavainknak, és tetteinknek messze ható befolyásai lehetnek!

2011-08-09

  "és mindenkor minden könyörgésemben örömmel imádkozom mindnyájatokért" (Fil. 1:4)
A leggyorsabb útja annak, hogy jóvá változtasd a rossz kapcsolataidat az, ha elkezdesz hálát adni Istennek az emberekért, akikkel nehézségekbe ütköztél.
Az, hogy imádkozol értük 2 dolgot von maga után: megváltoztatja a hozzáállásodat és megváltoztatja őket. A pozitív imádkozás sokkal hatásosabb, mint a pozitív gondolkodás. Az emberek lehet, hogy visszautasítják a segítségünket, visszautasítják a segélykérésünket és elutasítják az ötleteinket, de hatástalanok az imáinkkal szemben.
Mit imádkozol? Minél pontosabb vagy az imáidban, annál pontosabb lesz a válasz.
A Filippi 1:9-11-ben Pál leírja, hogy ő hogy imádkozik az emberekért. "...és imádkozom azért, hogy a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek ismerettel és igazi megértéssel; hogy megítélhessétek, mi a helyes, hogy tiszták és kifogástalanok legyetek a Krisztus napjára, és gazdagon teremjétek az igazság gyümölcseit Jézus Krisztus által Isten dicsőségére és magasztalására"
Ezek a versek 4 dolgot írnak, amivel kapcsolatban imádkozhatsz ma az emberekért -
"a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek..." Imádkozz, hogy növekedjenek a szeretetben!
"megítélhessétek, mi a helyes" Imádkozz, hogy bölcs döntéseket hozzanak!
"tiszták és kifogástalanok legyetek" Imádkozz, hogy helyesen cselekedjenek!
"gazdagon teremjétek az igazság gyümölcseit" Imádkozz, hogy Isten dicsőségére éljenek!
(Forrás: Napi remény)
A nap gondolata:
 Olykor, ha megnyílna lelki szemünk, és felfognánk Isten intézkedéseit, megmentésünkön fáradozó angyalokat látnánk, akik lábunkat az örök hegyeknél is erősebb alapra igyekeznek helyezni. Ekkor új hit, új élet ébredne bennünk.

2011-08-08

Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg. (Mt 25:40)

 

Arra a kérdésre, hogy hol van Isten, valaki egyszer így válaszolt: „A másik ember szeméből mosolyog rád!” S hogy ez mennyire így van, arra Jézus szavai mutatnak rá! Észre kell vennünk a másikban a bennünket meglátogató Istent, aki azt várja, hogy az éhezőnek enni adjunk, a szomjazónak inni, a beteget pedig látogassuk meg! Ha ezt a példázatot jól megértjük, akkor egészen másképpen nézünk egymásra! Ugyanis embertársainkban Jézus Krisztust kell észrevennünk! Rajta könyörülünk, és egyben őt szolgáljuk, amikor észreveszünk valakit, aki nélkülöz valami fontosat az életéből, mi pedig segítünk rajta! (Katona Béla)

A nap gondolata:

 Amikor Isten elvezet bennünket egy felismerésre, akkor ne habozzunk, ne a veszteséget latolgassuk, hanem induljunk azon az úton, amelyet helyesnek ismertünk meg. Emlékezzünk a próféta szavaira: Az Úr neked annál sokkal többet adhat.

2011-08-07

Bizony, mondom néktek, amikor nem tettétek meg ezeket eggyel a legkisebbek közül, velem nem tettétek meg. (Mt 25:45)

Fontos kérdés ezzel az Igével kapcsolatban, hogy hogyan találkozhatunk Jézussal? Ennek illusztrálására, íme egy történetet:

Élt egy faluban egy öregember, aki egyik reggel azzal jött haza a templomból, hogy Isten megígérte neki, még aznap meglátogatja. Ezt el is mondta nagy örömmel családja tagjainak. Délután kopogtattak házuk ajtaján. A felesége felugrott, hogy ajtót nyisson, de az öreg leintette:

– Maradj, majd én fogadom a vendéget. Biztosan az Isten jött el meglátogatni.

Ki is ment, hogy megnézze ki az, de csak egy eltévedt gyermek állt az ajtóban. Megéhezett és kenyeret koldult.

– Te zavarod a nyugalmunkat? Nem érek rá veled foglalkozni, mert várom az Istent – mondta az öregember.

Később ismét kopogtattak, de most a felesége ügyesebb volt, s megelőzte férjét az ajtónyitásban. Nemsokára egy áldott állapotban lévő nőt tessékelt be a szobába. De az öreg mérges lett.

– Te asszony! Nem megmondtam, hogy nem fogadunk vendéget?! Tudod jól, hogy az Istent várjuk vendégségbe!

Már estefelé járt az idő, amikor harmadszor is kopogtattak. Az öregember sietve ment a vendég elé. Az ajtóban egy koldus várakozott, de a gazda őt is elküldte. Szomorúan visszaült az asztalhoz, s egyre várta az Istent. Majd elnyomta a fáradtság és elaludt. Ekkor álmot látott. Magas trónusán az Úristent látta, aki szomorú volt és így beszélt:

– Látod gyermekem, ma nem is egyszer, hanem háromszor látogattalak meg téged. Te azonban mindannyiszor elküldtél… (Katona Béla)

A nap gondolata:

 A hétköznapi ember és a harcos között az az alapvető különbség, hogy a harcos mindenben kihívást lát, míg a hétköznapi ember mindent áldásnak vagy átoknak tekint. (Don Juan)

2011-08-06

Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára. Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. (Mt 25:31-32)

Jézus Krisztus ebben az egész szakaszban (Mt 25:31-45) az utolsó ítéletről mond el egy példázatot. Sokak számára talán még az sem világos, hogy lesz utolsó ítélet, az pedig még kevésbé, hogy ott mi alapján lesz megítélve földi életünk! Jézus példázata azt mondja, hogy egyszer minden embernek oda kell állnia Isten ítélőszéke elé. Ha ez így van – már pedig maga az Úr Jézus beszél róla – akkor nem mellékes, hogy az ember mire számíthat!

Jézus azt mondja, hogy két táborra, csoportra lehet majd osztani a hatalmas méreteket öltő emberiséget: az egyik csoport tagjai üdvözülni fognak, míg a másik csoportba tartozók elkárhoznak! Az ítélethozás kritériuma az, hogy találkoztunk-e Jézussal, és hogyan viszonyultunk hozzá! Ugyanis Jézus minden embert felkeres földi életében legalább egyszer. Bekopogtat a szívünk ajtaján és várja, hogy befogadjuk őt! Persze nem tolakszik ő, lehet nemet is mondani vele kapcsolatban, de válaszunknak az örökkévalóságra szóló kihatása van! Üdvösség vagy kárhozat? Melyikben lesz részed? (Katona Béla)

A nap gondolata:

 Kudarc? Azt sem tudom, mi az. Mindig csak pillanatnyi megtorpanásokkal találkoztam. (Dottie Walters)

2011. augusztus 5., péntek

2011-08-05

Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. (Márk 2:17)
Jézus több esetben megkérdezte a hozzá forduló betegtől: Akarsz-e meggyógyulni? Milyen balgának tűnhet e kérdés! De nem az! Gyógyulni mindenki akar, de az a kérdés, hogy hosszú távon akar-e valaki meggyógyulni, mert ezzel a kérdéssel mindig azt üzente Jézus – itt és most nekünk is – hogy én tudok segíteni, de te azt a fajta segítséget akarod-e, amit én tudok nyújtani?          A Jézus által nyújtott gyógyításon kívül tartós gyógyulás nem érhető el.
Jézus soha nem volt közömbös a betegek iránt, de ő nem tüneti kezelést végzett. Ő az egész embert gyógyította. Egyik orvos barátom mondta a múltkorában, hogy sok ember lelki beteg, ami testi tüneteket produkál, és ők csak tüneti kezelést végeznek, pedig az egész embert kellene gyógyítani. Jézus azt mondja egyik alkalommal a hozzá vitt bénának: megbocsáttattak a bűneid! A kívülálló számára, mintha egész másról beszélt volna, ám nagyon is összetartozik a kettő: a test és a lélek. Elhisszük, hogy bennünket is teljes egészében ismer lát és akar gyógyítani Jézus? Engedjük Neki és felüdülés lesz az testünknek, lelkünknek egyaránt! Ha fontos neked a lelki egészséged, olvasd a Bibliát! Ha küzdeni akarsz a bűneid ellen, és nem beletörődni a bűn életedben való mindennapi jelenlétébe, akkor Istent keresve imádságos szívvel olvasd a Bibliát, járj el a gyülekezeti közösségbe, hogy megerősítésedre legyenek mások is! Ha kétségünk, kérdésünk van életünk során, forduljunk az Áldott Orvoshoz, és olvassuk a betegtájékoztatót, a Bibliát – naponta, hit által, egy életen át!  (Katona Béla)
A nap gondolata:
Minden talajban megterem valamiféle virág.
Minden napnak van valamilyen öröme.
Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.
(Wass Albert)

2011. augusztus 4., csütörtök

2011-08-04

Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. (Márk 2:17)
Hogyan és milyen adagokban kell a gyógyszert szedni?
Naponta, hit által, egy életen át. Abbahagyása gyors romlást, részleges vakságot okoz, bár visszafordítható ez a folyamat.
Mire kell ügyelni a készítmény alkalmazása során?
Mindenféle vallásos mellékhatásra: mint képmutatás, önigazultság, kevélység, elszigetelődés, a környezet számára idegen beszédstílus, a gyógyszer hígítására irányuló kényszer, az eredeti hatóanyag mással való helyettesítésének kényszere.
Tárolása:
Elsősorban az emberi szívbe kell rejteni, de bátran kitehető közszemlére , nem árt neki. Pl. internetes publikáció, könyv, zenei megfogalmazás, karitatív megjelenési forma…
Gyártó: Mennyei Atya (Ábrahám, Izsák, Jákob Istene)
Forgalmazó: eredetileg Izraeli cég
Az Orvos neve: Jézus Krisztus
További megjegyzések:
Az Orvos csak átmenetileg volt halott (3 nap) a gyógyhatás maximalizálása érdekében, ma már él, és a legjobb egészségnek örvend. További információkért keresse meg az Orvost, vagy az egyik gyógyszerészét, sokan tudnak magyarul is.
A nap gondolata:
Vedd számba egyetlen napodat! Hányszor és miben kerested az Urat, hányszor és miben igazodtál hozzá, hányszor és miben adtál hálát neki?

2011. augusztus 3., szerda

2011-08-03

Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. (Márk 2:17)
Mi a készítmény hatóanyaga?
Isten szeretete az ő bölcsességével elegyítve, és vér, ami nélkül lehetetlen a gyógyulás. A betegek eddig egymás vérét ontották, ahelyett, hogy ezt a vérkészítményt elfogadták volna. Ez is megszűnik a kezeléskor.
Kik szedhetik a készítményt?
A földön élő összes ember, kivéve a döntésre még képtelen csecsemők, kisgyermekek. Az ő esetükben a szülők szedhetik helyettük is. Tilos alkalmazni erőszakkal, megfélemlítéssel, figyeljünk a csomagolásra, az eredeti gyártó kizárólag szeretetbe csomagolva forgalmazza. Minden egyéb megfélemlítő, zsaroló, kirekesztő csomagolás hamisítvány, illetve az is amely nem tartalmazza a vérkészítményt, amely nélkül a szer hatástalan. Terhes anyáknak, gyászolóknak, válófélben levőknek és hasonló krízishelyzetben élőknek különösen ajánlott.
Mellékhatások:
Pozitívak: békesség, halálfélelem megszűnése, kapcsolatok helyreállása, szeretet érzése minden ember felé, a jobbkéz megerősödése a segítségnyújtásra, elme kitisztulása, test fizikai gyógyulása, gyötrő érzések megszűnése, hosszabb távon öröm és boldogság is jelentkezik.
Negatívak: a környezet értetlenkedése, szélsőséges esetben durva szavakkal való támadása, az olyan betegek részéről való elutasítás, akik még nem ismerték fel magukban a kórt. Ezek azonban leküzdhetőek, annak idején az Orvost is ezek érték.
(Folytatjuk…)
A nap gondolata:
Tudod, hogy intézd bölcsen életed? Légy víg! – ha nem megy, légy elégedett! (Goethe)

2011-08-03

De ő ezt mondta nekem: "Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz." Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem. (2Korintus 12:9)
„Ez azt is jelenti, hogy Isten nem szeretné, ha a gyengeségeidet kifogásként használnád, csak hogy ne kelljen megtenni valamit, amit Ő kért tőled." /Rick Warren/
Szia!
Megkaptam az üzeneted, amiben azt írod, hogy nem hiszed, hogy meg tudod tenni, amire Isten elhívott a következő évtizedben.
Most valószínűleg nagyon meg fogsz lepődni, hogy ezt mondom, de egyetértek! Ha valóban Isten hívott el arra, hogy megtegyél valamit, akkor az nélküle nem sikerül. Illetve, ha mégis meg tudnád tenni nélküle, akkor az már nem Istentől való.
Tudom, hogy néha úgy érzed, Isten olyasmit kér tőled, ami erődön felül van. De Isten hívott el erre, és ez azt jelenti, hogy az Ő ereje munkálkodik majd rajtad keresztül,  és ezáltal képes leszel a feladatra.
Isten Igéje azt mondja, hogy a gyengeségeid, kételyeid és bizonytalanságaid egyáltalán nem meglepőek Isten számára. Lehet, hogy mások elől próbálod eltitkolni ezeket, de a Teremtőd elől nem rejtheted el!
Az igazság az, hogy Isten pont ezekkel a gyengeségekkel együtt alkotott meg! És mivel Ő Isten, biztosan nem hibázott! Lehetséges volna, hogy azért alkotott gyengének, hogy ezáltal a térdeiden tartson, elé borulva? Ha teljesen Rá bízod magad, mindenre képes leszel Általa, aki megerősít téged. /Filippi 4:13-14/
Ez azt is jelenti, hogy Isten nem fogja engedni, hogy a gyengeségeidet használd kibúvóként, hogy ne kelljen megcsinálni, amire kért. Ha Isten egy hatalmas feladatra hív el, mindent meg is ad hozzá, hogy sikerüljön teljesíteni, elsőként azt, hogy a Szent Lélek munkálkodik benned.
Drága barátom, Isten nem másokat hívott el erre a feladatra! Ő téged hívott el, és az Ő erejével meg fogod tudni csinálni! A téged szerető Isten veled van minden lépésnél, amit teszel, ahogy Jézust követed.
( Forrás: Napi remény)

A nap gondolata:
… sokféle erő van az emberek között, sokféleképpen ölik egymást az emberek. Nem elég szeretni. A szeretet tud nagy önzés is lenni. Alázatosan kell szeretni, hittel. Az egész életnek akkor van csak értelme, ha igazi hit van benne. Isten a szeretetet adta az embereknek, hogy elbírják egymást és a világot. De aki alázat nélkül szeret, nagy terhet tesz a másik vállára. (Márai Sándor)

2011. augusztus 2., kedd

2011-08-02

Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. (Márk 2:17)
Találtam egy remek írást, mely hitem szerint lelki épülésünkre lesz. Kicsit hosszú, ezért több napon keresztül juttatom el a testvérekhez. Íme:
A gyógyszer
Betegtájékoztató
Diagnózis:
A betegség mindenkire hat, de kevesen ismerik fel. Ha felismerte, hogy beteg, akkor biztonsággal elkezdheti szedni a gyógyszert. Amíg azt gondolja, hogy egészséges, a gyógyszer nem hat.
A betegség jelei:
Egyénileg és társadalmi szinten is jelentkezik önzés, kegyetlenkedés, háborúság, gyűlölködés, irigység, antiszemitizmus, kapcsolatok teljes romlása, kilátástalanság, félelem, depresszió…. és számos más tünet. Ezek egy idő után nem csak a szellemet, lelket teszik tönkre, hanem fizikai problémákat okoznak, és végső soron az egyén halálát, illetve a társadalmi rend felbomlását eredményezik.
Hogyan hat a gyógyszer?
Ha a betegség felismerése után a beteg az igazsággal találkozik, könnyen előfordulhat, hogy megbánja tetteit. Először saját magát okolja, nem a környezetére mutogat. Ez a gyógyulás előfeltétele. A gyógyszer az úgynevezett „helyettesítés” elvén alapul. Volt egy Orvos, aki a paciensei helyett az összes betegséget elkapta, minden fájdalmat és szenvedést elviselt, a betegségek szövődményeit is elkapta, és végül ez a halálához vezetett. Aki ezt el tudja fogadni, az azonnal meggyógyul, és minden szövődmény fel lesz számolva az életében. Végső hatásként megmenekül a haláltól. (Folytatjuk…)

A nap gondolata:
Az egyház azért lett, hogy viszszatükrözze Isten jellemét a világban. (David Shepperd)