Keresés ebben a blogban

2012. november 30., péntek

2012-11-30

A jótékonyságról és az adakozásról pedig el ne feledkezzetek, mert ilyen
áldozatokban gyönyörködik az Isten. (Zsidó 13:16)

Mi jut eszünkbe arról a szóról, hogy adakozás? Lehet, hogy rögtön idegessé
válunk, mert amúgy is alig van miből megélnünk, mégis tapasztaljuk, hogy
elég sűrűn adakozásra kérnek bennünket. Nos, akár idegessé tesz a téma, akár
nem, a hívő ember életének része az adakozás. Ezt nem önmagamtól állítom
ilyen határozottan, mert nem én találtam ki, hanem Megváltónk, az Úr Jézus
Krisztus. Aki nem hiszi, olvassa el Máté evangéliumának a 6. fejezetét.
Jézus ebben a fejezetben teljes természetességgel beszél az imádkozásról, a
böjtölésről és az adakozásról is. Ilyen bevezetéssel teszi mindezt: amikor
imádkozol..., amikor böjtöltök..., amikor adományt adsz... Ezzel elég
nyilvánvalóvá teszi, hogy mindezek a hívő élet velejárói. Nemcsak az
imádkozás, nemcsak a böjtölés, hanem az adakozás is. Te hogy állsz ehhez a
témához? Zavar? Nyugtalanít? Vagy megteszed, ami rajtad múlik? Egy kis Isten
előtti vizsgálódást megér ez a téma is...

A nap gondolata:

Isten országában nincs kényszeradó. (Spurgeon)

2012. november 29., csütörtök

2012-11-29

Élvezd az életet feleségeddel együtt, akit szeretsz, mulandó életed minden
napján... (Prédikátor 9:9)

A boldog házasság kulcsa az elégedettség. Amikor megkérdezik tőlünk, hogy
mivel vagyunk elégedettek a házasságunkban, minden bizonnyal rámutatunk
olyan dolgokra, amiket társunk tesz, vagy valamely jellemvonására, ami
tetszik nekünk. Ha azt kérdezik, hogy mivel vagyunk elégedetlenek, olyan
tetteikről vagy a személyiségük olyan vonásairól beszélünk, amelyek nem
tetszenek. Arra összpontosítunk, ami jó vagy rossz bennük, ami boldoggá tesz
vagy elszomorít. De a megelégedettség nem külső tényezőkön múlik! A lényege
az, hogy mi hogy reagálunk másokra. Az igazi kérdés a mi hozzáállásunk. A
probléma nem az, amit látunk vagy hallunk, hanem, hogy hogyan látjuk, hogyan
hallgatjuk: "... Szemünk nem elégedett azzal, amit látunk, fülünk sem
elégedett azzal, amit hallunk" (Prédikátor 1:8 NAS). A szem és a fül - az
érzékszerveink - a vétkesek. Ezért mondja Isten: "... elégedjetek meg azzal,
amitek van..." (Zsidók 13:5 KJV). El kell döntenünk, hogy másképp nézünk a
dolgokra, úgy, hogy azok ne tegyenek boldogtalanná. Az irányítás a mi
kezünkben van, nem a társunkéban! A megelégedettség döntés. "...megtanultam,
hogy... elégedett legyek" (Filippi 4:11).
Úgy tanulunk elégedettséget, ha végiggondoljuk, hogy mennyivel nehezebb
lehet másoknak, és megkérdezzük Istentől, hogyan akarja felhasználni
gyengeségeinket és hiányosságainkat növekedésünkre és társunk növekedésére,
és - emlékezve Erma Bombeck tanácsára - "A szomszéd fűje talán zöldebb, de
bomló hullát takar". Benjamin Franklin mondta a házasságról: "Tartsd jól
nyitva a szemed előtte, és félig csukva utána". Végül úgy tanulhatunk
megelégedettséget, ha imádkozunk azért, hogy legyen bátorságunk változtatni
azon, amin tudunk (főleg a saját hozzáállásunkon), és kegyelemért, hogy el
tudjuk fogadni, amin változtatni nem tudunk (a legtöbb dolog elfogadható, ha
felhagyunk azzal, hogy nehezteljünk értük), és bölcsességért, hogy a kettőt
meg tudjuk különböztetni egymástól.

(Forrás: www.maiige.hu)

A nap gondolata:

A lélek öröme nem olcsó dolog. Harcba kerül, és sebhelyei maradnak, - de
fénylő sebei. (Stanley)

2012. november 28., szerda

2012-11-28

Örüljetek az Úrban mindenkor! (Fil 4:4)

Gondolkodtál már azon, hogy miért csatlakoznak kevesen Krisztushoz? Több oka
lehet ennek, ezek közül az egyik az, hogy túl sok savanyú keresztyént
látnak. Gondjaink nekünk is vannak - mondhatod most magadban. Igazad van, de
mennyi öröm van az életedben? Vagy nem vagyunk eléggé az Úrban? Nem belőlünk
fakad ugyanis az öröm, nem az életkörülményeink miatt kellene örülnünk, bár
legtöbbünk sokakhoz képest amiatt is örülhetne, hanem az Úrban. Ennyi a
titka a hívő örömének. Ismered az öröm tízparancsolatát? Íme, itt van.
Tanulj belőle és mutass örömöddel utat az Úr felé az Őt még nem ismerőknek!


1. Minden reggel hűségesen kérd Istentől az örömöt.
2. Mosolyogj, és tanúsíts nyugalmat kellemetlen helyzetben is.
3. Szívből ismételgesd: "Isten, aki szeret engem, mindig jelen van."
4. Szüntelenül törekedj arra, hogy az embereknek csak a jó oldalát lásd.
5. Könyörtelenül űzd el magadtól a szomorúságot.
6. Kerüld a panaszkodást és a kritikát, mert ezeknél semmi sem nyomasztóbb.
7. Munkádat örömmel és vidáman végezd.
8. A látogatókat mindig szívesen, jóindulattal fogadd.
9. A szenvedőket vigasztald, magadról felejtkezzél el.
10. Ha mindenütt az örömet terjeszted, biztos lehetsz abban, hogy magad is
rátalálsz.



A nap gondolata:

Az öröm illanóbb, mint a legfinomabb illat. Csak aki Jézusban marad, az
marad meg az örömben. (Turócy)

2012. november 27., kedd

2012-11-27

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve és
én megnyugvást adok nektek. (Mt 11:28)

Mit tegyünk, ha megfáradunk Jézus követésében? Meg lehet ebben egyáltalán
fáradni? Meg bizony, és a megoldás is ott van mai igénkben: jöjjünk
Jézushoz. Ő ugyanis tudja, hogy az ember olykor megfárad, hogy vannak
terheink, melyeket időnként roskadozva hordozunk, de önmagához hívogat, hogy
nyugalmat találjunk nála. Ő ismeri jelenlegi terheidet is: a szenvedést,
amit egy betegség jelent neked vagy valamelyik családtagodnak. Ismeri
gyászodat, tudja, ha elveszítettél valakit, és tudja azt is, hogy mindaz
mivel jár. Ismeri anyagi nehézségeidet, de másokban való csalódásodat is.
Ezekben és ezekkel együtt is magához hív. Jól tetted, hogy eljöttél! Gyere
máskor is! - üzeni neked Jézus, mert találkozni akar veled, meg akar
nyugtatni, segíteni akar rajtad, vezetni akar téged - ha engeded! Tölts vele
minél több időt: imádkozz, olvass Bibliát, menj el gyülekezeted közösségébe!
Ezek egyike sem hiábavaló időtöltés, sőt ezek jelentenek leginkább áldást
életünkre. Tudod ezt? Ha igen, akkor az azt jelenti, hogy te magad is
gyakorlod. Ha nem tudod, akkor tégy próbát! Az Úr megmutatja neked, hogy ez
a helyes út. Élj a lehetőségekkel!

A nap gondolata:

Krisztus parancsoló Úr. Aki azt mondja: ismerem Őt - annak engedelmeskednie
kell Őneki. Őt nem lehet másképpen ismerni, csak hódoló engedelmességgel,
parancsainak elfogadásával és az életben való betöltésével.

2012. november 26., hétfő

2012-11-26

Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd
vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én
igám boldogító, és az én terhem könnyű. (Mt 11:29-30)

Jézusnak könnyű volt a terhe és boldogító az igája? Ez megdöbbentő, hiszen
tudjuk, hogy a világ bűnét hordozta, az pedig nem könnyű, egyikünk se bírna
vele. Akkor ő hogyan nevezhette mégis könnyűnek? Úgy, hogy mennyei Atyjára
tekintve hordozta és teljesen tisztában volt vele, hogy mi életének célja,
küldetése és ennek megfelelően élt, ennek rendelt alá mindent. A mi
életünknek pontosan az a baja, hogy szétforgácsoljuk magunkat, túl sokat
vállalunk. Időnként olyan dolgokat is, amik nem tartoznak ránk. Az nem baj,
ha sok minden érdekel valakit, de az már igen, ha ezek elvonják figyelmét és
energiáit élete legfontosabb dolgáról, az Úrtól kapott küldetéstől. Jézus a
saját küldetését nézte, ami a világ megváltása volt. Ez lebegett szemei
előtt, és ezt egyetlen napra sem felejtette el. Neked mi a küldetésed? Bármi
is az, mindig tekints rá, aminek pedig semmi köze hozzá, arra nem érdemes
túl sok időt pazarolni...

A nap gondolata:

Krisztus nem hajlandó valaki felett csak a társtulajdonosi minőséget
vállalni: Teljes uralmat akar.

2012. november 24., szombat

2012-11-24

Tanuljátok meg tőlem... (Mt 11:29)

Jól tanulni akkor lehet, ha fókuszált élete van valakinek. Azaz azt kell
tennünk, amire hivatottak vagyunk. Ha nem azt tesszük, akkor
szétforgácsoljuk magunkat és nem tudjuk beteljesíteni az Úrtól kapott
feladatunkat. A Mai Ige című áhítatos füzetben a közelmúltban volt egy
igemagyarázat, mely különösen megérintett engem. A megfelelő fókusz címet
viselte az írás. Az utolsó mondatok egyike így hangzott: nem az fog
számítani, hogy mások mit mondanak rólad, hanem az, hogy mit mond Isten.
Ebben is sok tanulnivalónk van, hogy mennyire sikerül Istenre fókuszálnunk,
az Ő tetszését keresve élni. Hányszor keresünk emberi tetszést, ahelyett,
hogy az Úrét keresnénk és munkálnánk! Ilyenkor gyakran letérünk a helyes
útról. Nekünk, hívő embereknek ugyanis nem lehet életcélunk másoknak minden
áron megfelelni, nekünk Urunk tetszését kell keresnünk. Ekkor lehetünk
kiegyensúlyozott és boldog emberek. Ez nem gondtalanságot, nem
szenvedésmentességet jelent, de ha tudjuk, hogy Istenre tekintve élünk, az
felettébb nagy lelki békét ad számunkra. Neked mennyi békességed van? Kell
valamin változtatnod? Tedd meg Isten segítségével és az áldások nem maradnak
el!

A nap gondolata:

Az az ember, akinek szívében Krisztus lakozik a hit által, Istentől mindent
ajándékképpen fogad el, mindent áldozatképpen visszaad Neki. (Ravasz László)

2012. november 23., péntek

2012-11-23

Tanuljátok meg tőlem... (Mt 11:29)

Légy tanítható tanítvány! Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy ha még,
vagy már egyedül élsz, akkor tanulj ebben a helyzetedben. Akik még egyedül
vannak, azok ne türelmetlenkedjenek, ha Isten társat rendelt melléjük,
időben meg fogja mutatni, hogy ki az. Akik már egyedül vannak, azoknak hadd
álljon itt Gyökössy Endre özvegyének gondolata, aki a róla megjelent
könyvben ezt fogalmazta meg: Amióta egyedül maradtam, talán azóta fejlődtem
a legtöbbet, mert Isten egészen idős korunkban is tanít, nevel bennünket, és
a hitharcainkat akkor sem kerülhetjük meg. Ezek egy 90 éves asszony szavai
és nem arról szólnak, hogy már nem lehet, már nincs mit tanulni e földi
életben, hanem észreveszi Isten tanító kezét, vezetését ennyi idősen is. Aki
házasságban, családban él, szintén sokat tanulhat. Türelem, szeretet,
megbocsátás, bocsánatkérés, önzetlenség, alkalmazkodás: ezek nélkül nem
lehet boldog házasságban, családban élni. De ezek tanulhatóak. Csak a balga
ember hiszi, hogy mindig mindennek rendben kell mennie életünkben. Ez
senkinek nem így adatik. Mondhatom úgy is, hogy a nehézségek, a gondok
életünk velejárói, ezekben és ezek által kell megtanulnunk növekedni,
embernek lenni, Krisztus tanítványának bizonyulni. Nehéz feladat? Az, de nem
lehetetlen küldetés, mert Jézus a segítségünkre van. Kérd, hogy segítsen, ha
felismerted gyengepontjaidat!

A nap gondolata:

Krisztus helyére nem ültethetsz senkit, sem magad nem ülhetsz oda.

2012. november 22., csütörtök

2012-11-22

Élvezd az életet feleségeddel együtt, akit szeretsz, mulandó életed minden
napján... (Prédikátor 9:9)

Ahhoz, hogy házasságod boldog legyen, meg kell értened valamit: a szeretet
nem érzés, hanem döntés. A Righteous Brothers régi, You've lost That Loving
Feeling [Elveszett az a szerelmes érzés] című dalára talán még most is
ütemre dobog a lábad, de ettől nem fog jobban működni a házasságod. Az érzés
gyümölcs, a cselekvés a gyökér. A megoldás az akaratodnál kezdődik. Isten
nem parancsolta volna, hogy: "Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket,
ahogyan Krisztus is szerette az egyházat..." (Efezus 5:25) vagy "...
tanítsák a fiatal asszonyokat... hogy szeressék férjüket..." (Titusz 2:4
NCV), ha a szeretet egy érzés volna, és nem akaratlagos cselekedet. Ha az
akarat vezet, az érzés követni fogja. Tehát igazítsd ki téves nézeteidet a
szeretetről! Először: a szeretet alapja nem egy érzés, nem a személyiség
vonzása, nem a szépség és nem a szex - más szavakkal, nem az élvezetek
forrásai. Ezek a dolgok nem hoznak tartós boldogságot. Amire igazán szükség
van, az elkötelezettség, jellem és krisztusi lelkület (hozzáállás).
Másodszor: azt hiszed, nem tudod szeretni társadat?
Hasonlítsd össze magad Istennel! "Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb
szeretett minket" (1János 4:19). Ha Isten szeret téged, akkor van elég
szereteted, amiből továbbadhatsz, "...mert a szeretet Istentől van..."
(1János 4:7). Nem neked kell kezdeményezned, csak add tovább, amit te is
kaptál! Harmadszor: azt hiszed, hogy belőled már kifogyott a szeretet? Nem,
csupán elhagytad a forrását. "...szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk
adatott Szentlélek által" (Róma 5:5). Töltődj fel a Szentlélek
ellátmányából, és bőven elég szereteted lesz, amit továbbadhatsz! Végül: ha
törődsz a társaddal, beleadod magad a kapcsolatba, akkor még a halott
szeretet is fel tud éledni újra. "Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved
is" (Máté 6:21).

(Forrás: www.maiige.hu)

A nap gondolata:

Ha két fillérest összeteszünk, egy pengő lesz belőle. Ötszáz darab ötven
filléres kétszázötven pengőt ér, de ezer fél keresztény nem ér egy egész
keresztényt.

2012. november 21., szerda

2012-11-21

Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked
vezéreljen az egyenes úton! (Zsolt 143:10)

Ezt kéri Istentől a zsoltáros. Itt is a taníts kifejezés hangzik el az Úr
felé. Nekünk is szabad ezt komolyan venni és komolyan kérni mennyei
Atyánktól. Hívőnek lenni egy folyamatos tanulással egyenértékű. És ha érzed,
hogy előrehaladsz a hitben, ha növekszik az Úrba vetett bizalmad, az se
tegyen elbizakodottá, sőt, ellenkezőleg: légy még alázatosabb, még
szelídebb. Én úgy gondolom, hogy a hívőnek tanulnia kell Isten szemszögéből
látni dolgokat, eseményeket, saját magunkat, családunkat, a körülöttünk
élőket vagy éppen a világot. De ez csak akkor sikerülhet, ha önmagunkat
alárendeljük az Úrnak, ha elfogadjuk, hogy nem mi vagyunk a mindenhatók,
hanem az élő Isten. Ha elfogadjuk, hogy bár nekünk is van, lehet akaratunk,
de az a legbölcsebb, ha Istenét keresve, felismerve és cselekedve élünk.
Neked mennyire sikerül ez?

A nap gondolata:

Csak az egész keresztények boldog emberek. (Zeller)

2012. november 20., kedd

2012-11-20

Tanuljátok meg tőlem... (Mt 11:29)

Mennyi mindent tanulhatunk még Jézustól! A Bibliának egy másik helyén azt
olvassuk, hogy Jézus így szólt övéihez: ahogyan én szerettelek titeket, ti
is úgy szeressétek egymást. Tehát Ő nemcsak a szelídségben, az alázatban, de
a szeretetben is nagyszerű és követendő példa. Mit is mondott egy másik
alkalommal? Nincs senkiben nagyobb szeretet, mintha valaki életét adja
barátaiért. Igen ám, de ő nemcsak a barátaiért, hanem az ellenségeiért is
életét adta. Szeretetének nagysága, áldozatossága pontosan ebben látható
leginkább. Mennyire jellemez bennünket ez a három dolog: szelídség, alázat,
szeretet? Ha ez a három dolog jézusi lenne bennünk, egészen megváltozna a
világ körülöttünk. Vonzóvá lenne életünk, és mások is keresnék a mi
megváltozásunk forrását. Mi pedig egyszerűen csak rámutatnánk Jézusra és azt
mondhatnánk, hogy nekünk, egyedül képtelenség, sőt lehetetlenség
megváltozni, de Vele bárkinek sikerülhet. Csak át kell engednünk életünk
irányítását Neki és ezekben a fent elsorolt erényekben gyarapodásunk,
növekedésünk lesz. Sokak épülésére. Téged ki irányít? Te önmagadat vagy
Jézus téged?

A nap gondolata:

Minden igazság csupán kinyújtott ujj, mely Jézusra mutat, aki az Igazság.

2012. november 19., hétfő

2012-11-19

Élvezd az életet feleségeddel együtt, akit szeretsz, mulandó életed minden
napján... (Prédikátor 9:9)

A boldog házassághoz egészséges környezetet az önzetlenség biztosít. Két
olyan ember, akik eldöntötték, hogy Jézus Hegyi beszédének tanítása szerint
fognak élni, boldogságot fog találni. Mindegyik boldogmondás (amilyennek
kellene lenni hozzáállásunknak) azzal a szóval kezdődik, amit lehet
boldognak is fordítani, de áldottat is jelent. Az igazi boldogságot az
alázatosságban, a megbánásra való készségben, a kedvességben, szelídségben,
türelemben, szerénységben lehet megtalálni, abban, ha azt szeretjük, ami
helyes és igazságos, ha tiszta a szívünk, és béketeremtők vagyunk. Ezek azok
a tulajdonságok, amelyek tartóssá teszik a házasságot. És vedd észre - ezek
mind az önzés ellentétei! A keresztre nem feszített én a legrosszabb
alapanyag a házassághoz. A jegygyűrű vég nélküli elkötelezettséget jelképez,
de ha nincs felette a kereszt jele, az önmagunknak való meghalás szimbóluma,
akkor nem lesz tartósan boldog a házasságunk. Az önzés véget vet a
szeretetnek - a szeretet véget vet az önzésnek. A házasság végérvényes
felkérés arra, hogy növekedjünk az önzetlenségben. Egy másik nem tökéletes
személlyel való együttélés arra késztet, hogy érettebbé váljunk,
megérlelődjön és kiforrjon bennünk a kapcsolatot erősítő önmegtagadás
művészete. Pál azt írja: "...legyetek egymás iránt gyengédek, a
tiszteletadásban egymást megelőzők" (Róma 12:10). A szeretetteljes kapcsolat
próbája az, hogy képes vagyok-e társam szükségeit a saját igényeim elé
helyezni. Kérdezd meg magadtól: "Kinek a javát keresem azzal, ahogy ezt a
helyzetet kezelem?" - ez felfedi szíved igazi hozzáállását, arra emlékeztet
és buzdít, hogy társadat helyezd az első helyre. Ha tudatosan így teszel,
azzal a keresztet alkalmazod az énedre, az önzésedre és a testedre, és
támogatod a házasságodat. Minél több én hal meg, annál több kapcsolat él!
"...ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha
meghal, sokszoros termést hoz" (János 12:24).

(Forrás: www.maiige.hu)

A nap gondolata:

Aki Jézussal, az egyház szegletkövével összeütközik, megbotlik és kárt vall:
törést és zúzódást szenved, de Jézus maga sértetlen marad. (Spurgeon)

2012. november 17., szombat

2012-11-17

Tanuljátok meg... (Mt 11:29)

A hívő ember feladatainak egyike ez: tanítható tanítványnak lenni. Jó
néhányan azt mondják magukról, hogy ilyen vagyok, fogadjatok el ilyennek, én
már úgy sem változok. De ebből a mondatból sugárzik a megkövülés. Mert bár
mindenki valamilyen és valóban el kell fogadjuk egymást olyannak, amilyen a
másik, de az én már úgy sem változok gondolata egy teljesen befejezett
állapotot jelent. Ez pedig senkire nem kell, hogy igaz legyen. Egy hívő
emberre főleg nem. Függetlenül a korunktól. Ha azt mondjuk, hogy ilyen
vagyok és én már nem változok, akkor mintha azt mondanánk, hogy az én életem
egy befejezett élet, velem már az Isten se tud mit kezdeni. Ez pedig nem
igaz, mert befejezett életünk akkor van, amikor az Úr hazaszólít minket
önmagához. Na, akkortól kezdve már nem változunk. Sőt, az örökkévaló sorsunk
se fog változni: vagy örök élet vagy örök kárhozat lesz az osztályrészünk,
annak megfelelően, hogy itt, a földön hogyan döntöttünk. Engedd, hogy az Úr
formáljon, megváltoztassa életedet és olyanná tegye, amilyennek Ő szeretné
látni! Ám ezt az önátadást szerintem mindnyájunknak tanulni kell...

A nap gondolata:

Krisztust nem lehet megmagyarázni. Vele találkozni kell, szóba állni Vele és
átélni Őt.

2012. november 16., péntek

2012-11-16

Tanuljátok meg... (Mt 11:29)

Ma egyre inkább azt kell látnunk, hogy a holtig tanulás válik feladattá. Nem
meglepő ez, hiszen minden ugrásszerűen fejlődik: ami tegnap még új és
nagyszerű volt, az holnap már elavult és ócska lesz. Ezért kell tanulni,
tanulni, tanulni! De egyáltalán nem mindegy, hogy minek a tanulásában
haladunk előre! Jól ismerjük a zsoltáros szavait, amikor így fogalmaz:
Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk! (Zsolt 90:12) A
bölcs szívvel rendelkező ember levonja élete tanulságait. Nem csupán él bele
a világba, hanem gondolkodik, változik és változtat, ha szükséges. Amikor
eltelik egy év, akkor nem mindegy, hogy csak öregebbek leszünk-e, vagy
bölcsebbek is! Figyeljük meg jól ezt a zsoltáridézetet! Taníts úgy számlálni
napjainkat... - kéri Mózes, a zsoltár szerzője Istent. Mózes tehát tanulni
akar Istentől. Pedig amikor ezeket megfogalmazza már igen csak öreg, sok
mindent átélt, sokat tapasztalt ember volt. Mégis ragaszkodott a
taníthatósághoz. Te engeded, hogy Isten tanítson? Egyáltalán kéred Őt, hogy
legyen tanítód, vagy mész a saját fejed után? Ez utóbbi nem valami bölcs
dolog. Mondhatnám úgyis: méltatlan Isten gyermekéhez. Ugye nem is ez
jellemez?

A nap gondolata:

Pénzhiányban szenvedni kellemetlen, betegségben sínylődni fájdalmas, barát
nélkül lenni szomorú, rossz hírbe keveredni kétségbeejtő, de Krisztus nélkül
lenni a legborzasztóbb hiány a földön. (Spurgeon)

2012. november 15., csütörtök

2012-11-15

Élvezd az életet feleségeddel együtt, akit szeretsz, mulandó életed minden
napján... (Prédikátor 9:9)

Tanácsadók úgy vélik, hogy a házasságoknak kevesebb mint 25 %-a igazán
boldog manapság. Mi kell ahhoz, hogy a szerencsés kisebbség közé tartozz?
Az, hogy a házasságot Isten fogalmaival mérd, és nem a saját önző
elképzeléseid szerint. Isten szemszögéből a házasság boldogsága azon múlik,
hogy különbséget tudj tenni tények és képzelet között. A mozi-mágia világa
valóságtól elrugaszkodott elvárásokat teremt. Ahhoz, hogy "élvezd az életet
feleségeddel együtt, akit szeretsz, mulandó életed minden napján", át kell
vizsgálnod gondolkodásmódodat.

Minden házasság két gyarló emberből áll: "mert... mindenki vétkezett, és
híjával van az Isten dicsőségének" (Róma 3:22-23). Ez rád és a te
házastársadra is vonatkozik. Nem arról van szó, mintha nem tudnánk ezt,
csakhogy folyton elfelejtjük, vagy azt reméljük, hogy mi vagyunk a kivétel a
szabály alól. A tökéletesség elvárása naiv gondolat, és folyamatosan
aláaknázza kapcsolatotokat. A házasság boldogsága azon múlik, hogy tényként
elfogadod-e mindkettőtök hibáit és hiányosságait, és hajlandó vagy-e
reálisan kezelni őket. Ismerd fel, hogy mi az, ami csupán képzelet,
foglalkozz a valósággal - főleg bizonyos sebezhető területeken. Ilyen
például a pénzügyek. Gyakorold a tizedfizetést, a nagylelkűséget, ne várj
azonnali jutalmat, fegyelmezd magad az anyagiak terén!

Második: külső megjelenés. Próbálj mindig a tőled telhető legjobban kinézni,
de fogadd el a megváltoztathatatlan vonásokat - magadon is, a párodon is. Az
öregedés Isten ötlete, tehát fogadd méltósággal, és használd arra, hogy
bölcsebbé légy!

Harmadik: életstílus. A boldogság az elégedettségről és biztonságérzetről
szól, nem az anyagiakról és a büszkeségről, melyek súlyos eladósodottsághoz
vezetnek. Aztán udvariasság. Az apró kedvességek, figyelmességek, megértő
szavak nem kerülnek sokba, de magasan kamatoznak. Végül: testi kielégülés. A
legnagyobb kielégülést az adja, ha társad számára kielégülést nyújtasz. A
csak magadra figyelés, a manipulálás és a saját elképzeléseid kikövetelése
sohasem illenek bele Isten tévedhetetlen rendszerébe: "Adjatok, és adatik
nektek..." (Lukács 6:38).

(Forrás: www.maiige.hu)

A nap gondolata:

Nincs egyetlen pillanat sem az életedben, amikor ne lenne meg mindened, ami
a boldogsághoz szükséges. Gondolkodj el ezen egy pillanatra!
Boldogtalanságodnak az az oka, hogy arra figyelsz, amid nincs, ahelyett,
hogy arra összpontosítanál, amid éppen most van. (Anthony de Mello)

2012-11-25

Tanuljátok meg tőlem... (Mt 11:29)

A napokban olvastam egy vállalatvezetőről, akinek nagyon zűrzavaros volt az
élete és szeretett volna tanácsot kérni, ezért ezt el is mondta egy általa
bölcsnek vélt embernek, várva, hogy segítséget kap majd tőle. A bölcs ember
pedig hallgatta, hallgatta, amiket a vállalatvezető mondott, majd mivel
annak irodájában voltak, megragadta a teáskannát és elkezdett teát önteni
egy csészébe. Lassan, de folyamatosan öntötte a teát, amíg az kifolyt a
csészéből az asztalra. Erre a vállalatvezető felkiáltott: Mit csinál jó
ember? Mire a válasz így hangzott: Csak megmutatom, hogy milyen a maga
élete. Tele van, és nem fér bele már semmi új dolog. Ezért van zűrzavar az
életében. Ezen próbáljon meg változtatni! Nekünk is érdemes végiggondolni
saját életünket. Nincs abban zűrzavar? Nem kell változtatnunk rajta? Nincs
túlságosan tele az életünk? Senki nem tud változtatni rajtunk kívül. Tehát
neked kell lépned és változtatnod, ha te is nagy zűrzavart látsz az
életedben!

A nap gondolata:

Boldog, ki ésszel föléri, mit tesz Jézust szeretni, s magamagát Jézusért
megvetni. - Az egyik kedvestől ugyanis meg kell válnunk a másikért, mert
Jézus azt akarja, hogy mindenek fölött Őt szeressük. (Kempis Tamás)

2012-11-18

Tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű... (Mt 11:29)

Tanulj! Erre kér bennünket Jézus. Mit tanulhatunk meg tőle és mellette?
Rengeteg dolgot. Igénkben csak kettőt említ: szelídséget és alázatot. Jézus
mindkét dologban önmagát állítja példának. Mondhatnánk, hogy nagyképűség, ha
valaki önmagát állítja példaképül mások elé. Van is ennek igazságtartalma,
de Jézus esetében nem nagyképűségről van szó, hanem hitelességről. Nézzünk
példákat Jézus szelídségére! Hányszor akarták őt csőbe húzni? Csak az
evangéliumok tanulsága szerint jó párszor. Az őt nem kedvelő farizeusok és
írástudók keresték a gyenge pontjait, keresték a fogást rajta. Sikertelenül.
Pedig próbálkoztak többször is. Ilyenekkel keresték: szabad-e adót fizetni a
császárnak, meg kell-e kövezni a házasságtörő nőt, szabad-e szombaton
gyógyítani? Szelíden, okosan, bölcsen megválaszolt a hozzá ilyen fondorlatos
módon fordulóknak. De szelíd maradt akkor is, amikor elfogták a Gecsemáné
kertben. Nem ellenkezett, nem kiáltozott, nem tiltakozott, hanem szelíd
maradt. Van tőle mit tanulnunk ezen a téren? Bőven, hiszen olykor nem tudunk
eléggé szelídek maradni. Hamar felcsattanunk, ha valami nem úgy alakul,
ahogyan szeretnénk, nem tudunk jézusi indulattal lenni, amikor valaki nincs
velünk egy véleményen. Idézz fel egy olyan közelmúltbeli eseményt, amikor
nem tudtál szelíd lenni, és vidd az Úr elé, kérve, hogy tanítson egy-egy
hasonló esetben az Ő szelídségével viszonyulnod másokhoz!

A nap gondolata:

Krisztus eledele az volt, hogy az Atya akaratát cselekedje, tekintet nélkül
arra, hogy ezért korona vagy kereszt várt-e Rá.

2012. november 14., szerda

2012-11-14

Senki meg ne vessen ifjú korod miatt, hanem légy példája a hívőknek
beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tisztaságban. (1Tim 4:12)

Az olimpiák nagyszerű eredményt elérő sportolói hazájukban - de nem ritkán
más országokban is - példaképpé válnak. A magyar férfi vízilabda csapat 2000
és 2008 között háromszor egymás után lett olimpiai bajnok. Ennek hatására
sokan kezdtek el vízilabdázni, és ez nagyszerű dolog. Sok gyermek, fiatal
indult el egy egyébként nem rossz irányba, hiszen az alkohol, a drog helyett
a sporttal töltekeznek. Edzetté lesznek, s reméljük, hogy közöttük vannak a
jövő olimpiai bajnokai. Hogy jön ez a hívő életünkhöz? Úgy, hogy nekünk is
példákká kell lennünk!

Pál apostol hogyan is írja Timóteusnak? Senki meg ne vessen ifjú korod
miatt, hanem légy példája a hívőknek beszédben, magaviseletben, szeretetben,
hitben, tisztaságban. (1Tim 4:12) A mindenkori hívő számára óriási kihívás,
feladat, hogy élete példaértékű legyen. Nekünk azzal kell kitűnni a
társadalomból, ahogyan beszélünk valakivel, vagy valakiről, valamiről.
Ahogyan viselkedünk egy-egy élethelyzetben, ahogyan megnyilvánul a bennünk
lévő hit, remény és szeretet. Ahogyan éljük az életünket, ahogyan bánunk a
házastársunkkal, a gyermekeinkkel, unokáinkkal, szüleinkkel, testvéreinkkel,
barátainkkal, munkatársainkkal. Ha valaki normális családban él, az nem
tűnik nagy számnak, nem tűnik nagy teljesítménynek pedig egy folyóiratban
éppen a héten olvastam, hogy kitartani a házastársunk mellett egy hosszú
életen át, mellette és vele megöregedni felér egy olimpiai
csúcsteljesítménnyel. De ahogyan mondjuk az interneten, például a
facebook-on képviseljük Jézust, az is figyelemfelkeltő, jó vagy rossz példa.
Mit lájkolunk, mihez, hogyan szólunk hozzá, mit osztunk meg másokkal, mit
továbbítunk? Ezek is mi vagyunk és ezekből is következtetéseket vonnak le
embertársaink. Nem mindegy persze, hogy mit. Kicsinek tűnő dolgok sokat
árthatnak Isten ügyének. Nagy a felelősségünk és ezt át kell éreznünk!

A nap gondolata:

Teljes átadás nélkül nem lehet teljes győzelem sem. (Trudel)

2012. november 13., kedd

2012-11-13

Tanuljátok meg... (Mt 11:29)

Tanulás. Ha ezt a fogalmat az iskolára szűkítjük le, akkor könnyen kicsúszik
a szánkon a legkézenfekvőbb kifogás: öreg vagyok én már ahhoz. Ezt mondja a
hatvanas éveiben járó nyugdíjas, de a harmincas éveiben járó, még fiatalnak
számító, dolgozó ember is. Csakhogy nem lenne szabad ilyen könnyen
elhatárolódni a tanulástól, az ismereteink gyarapításától. Miért? Mert
például egyáltalán nem mindegy, hogy tanulunk-e a saját hibáinkból?
Észrevesszük-e, hogy valamit rosszul csináltunk és legközelebb másképpen
végezzük-e el? Ha igen, akkor arra is azt lehet mondani, hogy az is tanulás.
De ugyanígy tanulhatunk mások hibájából, kárából, tévedéséből, ballépéséből.
Ha innen közelítjük meg a tanulást, akkor már sokkal közelebb állhat
hozzánk. Te hogy látod önmagad? Hitéletedben nincs már mit tanulni? Mindent
tudsz? Becsapnád önmagad, hogy így gondolkoznál! Ne tedd! Inkább vedd
komolyan Jézus szavát, aki azt mondta egykor övéinek és most nekünk mondja:
tanuljátok meg...

A nap gondolata:

Engedd, hogy az Úr naponként megáldjon téged, - csak így lehetsz áldás
barátaid számára. (Zeller)

2012. november 12., hétfő

2012-11-12

Tanuljátok meg... (Mt 11:29)

Ez egy olyan felszólító mondat, mely sokszor sok helyen sokak ajkáról
elhangzik. Főleg az iskolákban. Bizonyára sok tanító, tanár mondja a
gondjaira bízott osztályba tartozó gyerekeknek, fiataloknak: tanuljátok meg!
És ez így van rendjén, így természetes: a pedagógus feladata a nevelés, a
tanítás, a gyermekeké pedig a tanulás. Mondhatnánk erre mi, akik már nem az
iskola padjait koptatjuk, hogy minket ez a felszólítás egyáltalán nem érint,
semmi közünk hozzá. Pedig tévedünk, ha így gondoljuk. Ugyanis ezt a két szót
Jézus Krisztus is elmondta a tanítványainak. Olvashatjuk mai Igénkben Jézus
világos szavait, melyek azonban nemcsak ott és akkor a tizenkettőt
szólította meg, hanem itt és most nekünk, ma élő tanítványoknak is szól.
Bennünket is tanulásra kér Jézus. Szerinted mit kell tanulnod? Minek az
elsajátításában kell előrehaladnod? Jézus mit vár tőled?

A nap gondolata:

Sokan kapkodnak az ígéretek után, de kevesen hajolnak meg a feltételek
alatt.

2012. november 11., vasárnap

2012-11-11

Légy hű mindhalálig és neked adom az élet koronáját! (Jel 2:10)

Az olimpián minden számban csak egy győztes van. Az életben azonban mindenki
győz, aki hit által Jézust Megváltójának fogadja el és vele járja életútját.
Az ilyeneket a halál sem választja el Uruktól és az örök élettől. Legyen
példa előttünk Jézus Krisztus céltudatossága. Ő tudta, hogy földi életének
célja a világ megváltása. Ő szenvedni, meghalni és feltámadni jött közénk.
Ettől az úttól, noha voltak, akik igyekeztek letéríteni, de nem jártak
sikerrel. Nem járhattak sikerrel, mert Mennyei Atyjára, az élő Istenre
tekintett. Tudott lemondani, nem akármilyen áldozatot hozott értünk és
végigment a kijelölt úton. Ilyen céltudatos hívő életet kívánok
mindnyájunknak, mely nemcsak földi célokat tud kitűzni, hanem ismeri és
követi a nagy célt, az üdvösséget és másokat is oda szeretne eljuttatni.

A nap gondolata:

Az Isten nem kíván lehetetlent. A hívő rendes, egészséges életéhez hozzá
tartozik a világ, a bűn és a test feletti győzelem. (Stewart)

2012. november 10., szombat

2012-11-10

Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt... (Zsidó 11:6)

Gondolkodtatok már rajta, hogy mennyit ér a hitünk? Ha igen, ha nem,
elmondok egy rövid történetet. Két fiatal egyetemista beszélgetett egyik
alkalommal és egyikük így szól társához: Hallod, neked mennyit ér a hited?
Én sportolok, ám ahhoz, hogy futásban néhány századot javítsak a legjobb
időeredményemen, sokat kell edzenem. Te viszont azt mondtad magadról, hogy
hívő ember vagy, mégsem láttalak még sem imádkozni, sem Bibliát olvasni, sem
templomba menni. Neked mennyit ér a hited? Tényleg nem attól lesz valaki
hívő ember, ha annak mondja, vagy tartja magát, hanem attól, ha ennek
látható jelei is vannak életében. Látják ezt mások? Eléjük éljük az Úrba
vetett bizodalmunkat?

A nap gondolata:

Nagy erő kell ahhoz, hogy az ember a küzdelemben megálljon, de még nagyobb,
hogy a győzelem mámorában el ne essék. (Spurgeon)

2012. november 9., péntek

2012-11-09

Futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban
adott jutalmáért. (Fil 3:14)

Füle Lajos, idős presbiternek van egy remek verse. Így hangzik:

Füle Lajos: FUTÁS

Fut a gyermek a labda után... leszegett fejjel, tűzpirosan,

se lát se hall, csak egyre rohan. Guruló labda lett a világ,

szüntelen űzi, hajtja a vágy, száz utcán, téren, ezer veszélyen,

millió anyai kétségen át, gyönyörűszépen, balga-bután

fut a gyermek a labda után...



Fut az ember az élet után...Leszegett fejjel gyötri magát

kincseit egyszer csakhogy elérje, kergeti álma, hajtja a vére.

Kenyér gurul a lába előtt, vagyon gurul a vágya előtt.

Rohan utánuk éveken át, s fogyó úton, életen át száz utcán, téren

millió isteni bánaton át gyönyörűszépen s balga-bután

fut az ember az élet után...



Fut az ISTEN az ember után..., mert mindent lát, és szánja nagyon,

guruló szívét csakhogy elérje, hogy fut utána, - hull bele vére!

Ott fut az utcán, ott fut a téren, egész világon, sok ezer éven,

sok mérhetetlen keresztre írott szenvedésen át, hulló Igével,

kiontott vérrel, viszonozatlan, mély szerelmével

fut az ISTEN az ember után...

Ugye ez olyan vers, amit nem kell magyarázni, csak magunkra venni az
üzenetét?!

A nap gondolata:

Az ellenség nem azért van, hogy elfussunk előle, hanem hogy legyőzzük
szeretettel.

2012. november 8., csütörtök

2012-11-08

...Barnabás... bátorította mindnyájukat... (Apostolok cselekedetei 11:22-23)

Talentumainkat a gyülekezet építésére kell használnunk (ld. 1Korinthus
14:12). Az építés szó a Szentírás eredeti szövegében is építkezésre utal,
azt jelenti: "megépíteni, felépíteni, erődíteni". Ajándékodat Isten arra
tervezte, hogy másokat építsen általa. Csak akkor találsz igazi
megelégedettségre, ha erre a célra használod őket. Ha nem ismerős számodra a
ciprusi József neve, nem számít. A legtöbben "becenevéről" ismerjük:
"Barnabás... ami azt jelenti: Vigasztalás fia" (ApCsel 4:36). Amikor az
újszövetségi idők keresztényei elcsüggedtek, és arra volt szükségük, hogy
valaki felvidítsa őket, a jeruzsálemi gyülekezet Barnabást küldte, aki
"bátorította mindnyájukat, hogy szívük szándéka szerint maradjanak meg az
Úrban... És igen nagy sokaság csatlakozott az Úrhoz" (ApCsel 11:23-24).
Aztán, ahogy a munka növekedett és sokasodott, Barnabás megkérte Pált, hogy
csatlakozzon hozzájuk, ő maga pedig megelégedett a mellékszereplő helyével
(ld. ApCsel 11:25-26). Rebecca Barlow Jordan mondja: "A bátorító lehet, hogy
az első sorban kezdi, de végül visszavonul igazi helyére, hátra... Miután
Pál és Barnabás együtt utaztak, Pál vezetővé lépett elő, Barnabás pedig
visszahúzódott a háttérbe, mint ahogy sok bátorító teszi. Mindig vannak
árvák, akiket örökbe kell fogadni... éhes szívek, akiknek lelki biztatásra
van szükségük. A bátorítók nem vágynak megbecsülésre, de munkájuk
eredményét, mint Barnabásét is, lehetetlen nem észrevenni." Mint az oxigén a
szervezetünknek, olyan a biztatás a léleknek. Ez buzdít kitartásra, amikor
könnyebb lenne feladni. Az igazság az, hogy soha nem fogsz olyan emberrel
találkozni, aki ne lenne fontos Istennek! Tehát segíts nekik biztató
szavakkal, ne rombold őket, hanem építsd (ld. Róma 14:19-20)!

(Forrás: www.maiige.hu)

A nap gondolata:

A győzelmesek fognak Isten trónja előtt állni, nem pedig a legyőzöttek.
(Trudel.)

2012. november 7., szerda

2012-11-07

Futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban
adott jutalmáért. (Fil 3:14)

A hívő embernek mi lehet a legfőbb célja? Pál apostol így fogalmaz mai
Igénkben: futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus
Jézusban adott jutalmáért. Célunk az üdvösség, a mennyek országa. Isten hív
bennünket oda, és hit által a mienk. Nem emberi teljesítmény miatt fogunk
odajutni, hanem mert Jézus által a mienk. Az Úr Jézus Krisztus golgotai
áldozatának, és feltámadásának következménye a bűnbocsánat és az örök élet.
Aki ezt elhiszi, hogy mindezt Isten az ő Fiában, Jézusban neki tulajdonítja,
annak része lesz benne. De ez bennünket nem elkényelmesít, hanem még
eltökéltebbé tesz. Amikor Pál, mint Isten gyermeke futóként ábrázolja magát,
akkor nem egy megfáradt, lendületét vesztett, lepihenni készülő embert fest
elénk, noha nem volt már fiatal, amikor ezeket írta, hanem egy céltudatos,
mozgásban lévő emberként jeleníti meg önmagát. A hívő ember nem szurkolóként
van jelen ebben a versenyben, hanem maga is ott fut a többiekkel. Nem
kívülről nézi a versenyt, hanem belülről látja, és másokat is bevonni akar.
Együtt akar másokkal a helyes cél felé futni: a mennyek országa felé. Mert
vagy odafelé tart valaki, vagy a kárhozat felé. Nincs harmadik irány.
Futásunk lendülete más és más lehet, de az irány végtelenül fontos.

A nap gondolata:

Az igazi bátorság nem a félelem hiánya, inkább a félelem legyőzése.

2012. november 6., kedd

2012-11-06

...futok egyenest a cél felé... (Fil 3:14)

Az egyik sportoló, olimpikon felírta naplójának minden oldalára: olimpiai
bajnok leszek. Harmadik lett, ami szintén szép siker, de ezt hívják
céltudatosságnak. E nélkül nem könnyű élni! Vannak-e céljaink? És milyenek?
Rövid-, közép- és hosszú távú célokkal rendelkezünk-e? S mi vezérel
bennünket, amikor ezeket a célokat megfogalmazzuk? Jó és nemes, építő a
szándék, ami bennünk van? Hiszen az is cél, ha valaki azt mondja: ki fogok
rabolni egy bankot! Csak ez rossz cél, téves, helytelen irányba vivő cél. Ne
ilyen céljaink legyenek! De ugyanilyen rossz, amikor látunk embereket
céltalanul élni. Csak úgy elvannak. Önmagukon kívül senki és semmi nem
érdekli őket. Szerintem mindnyájan ismerünk ilyen embereket. Én is tudok
olyanokról, akik sokkal többre lennének hivatva, de családi bevételeiket
elhordják a kocsmába... Neked milyen céljaid vannak?

A nap gondolata:

Ha önmagad felett győzedelmeskedni akarsz, akkor önmagaddal szemben mindig
Isten pártjára kell állnod.

2012. november 5., hétfő

2012-11-05

Mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti
javatokra. (1Thess 5:18)

Még mindig maradunk a sport és a hívő élet kapcsolatánál és feltesszük a
kérdést, hogy ha egy sportoló életében jönnek az eredmények, akkor kinek
mond köszönetet? Egy-egy jól sikerült verseny után a sportolók, az
olimpikonok megköszönik a családnak, az edzőknek és más fontos embereknek
azt, hogy ilyen vagy olyan módon, de hozzájárultak a sikerhez. Magyar
sportolók londoni sikerei után egy valamit hiányoltam: senki nem érezte úgy,
hogy hálás lenne Istennek. Vagy ha mégis, akkor nem adott hangot neki. A
hívő embernek ennyiben mindenképpen különböznie kell(ene) a világtól. A hívő
ember ugyanis élete eseményei, áldásai, sikerei mögött meglátja Istent.
Miképpen a dicsőség kérdése is ebbe az irányba vezet bennünket. Kié a
dicsőség egy sportoló esetében? Az övé, az őt felkészítőké, egyesületéé,
nemzetéé. A hívő ember viszont nem a saját dicsőségét keresi és hajhássza,
hanem az Úr dicsőségét munkálja egész életével. Egyedül Istené a dicsőség -
valljuk a reformáció jelmondatával és ez nem álszerénység, hanem kifejezése
annak, hogy Isten nélkül semmi vagyok. Nélküle semmit nem érhetek el. Az Ő
áldása, kegyelme, gondviselése nélkül mit sem ér a felkészültségem - az élet
bármely részéről is van szó.

A nap gondolata:

Milyen szomorú, ha a kivívott győzelem csak addig visz bennünket, hogy
örvendezünk, ahelyett, hogy még függőbb viszonyba juttatna Istennel.

2012. november 4., vasárnap

2012-11-04

Nem tudjátok-e, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de
csak egy nyeri el a versenydíjat? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek. Aki pedig
versenyben vesz részt, mindenben önmegtartoztató: azok azért, hogy elhervadó
koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant. Én tehát úgy
futok, mint aki előtt nem bizonytalan a cél, úgy öklözök, mint aki nem a
levegőbe vág, hanem megsanyargatom és szolgává teszem a testemet, hogy amíg
másoknak prédikálok, magam ne legyek alkalmatlanná a küzdelemre. (1Kor
9:24-27)

Mi kell egy sportoló győzelméhez? Számos dolog. Csak címszavakat említek.
Felkészülés. Kitartás. Eltökéltség. Állhatatosság. Odaszántság.
Áldozathozatal. Szerénység. Szorgalom. Hit. Remény. Alázat. Megfelelő
háttér. Céltudatosság. Biztosan kell ettől több dolog is, de ezek nélkül
lehetetlenség egy sportolónak komoly eredményt elérni. Befektetés nélkül
nincs eredmény - tartja a mondás. Ugyanezek a fogalmak szükségesek a hívő
ember életéhez is. Csak a mi felkészülésünk nem napi 8-10 óra futásból,
kondizásból és egyéb erősítő gyakorlatokból áll, hanem imádságból,
bibliaolvasásból, gyülekezeti alkalmakon való részvételből. Ugyanis a hívőt
ezek készítik fel a mindennapi élet küzdelmeire, a helytállásra. Mélypontok,
vereségek, elbukások nemcsak a sportolók életében vannak, hanem minden
hívőében is. Bűnök, nyomorúságok, szenvedések olykor padlóra küldenek
bennünket, ám éppen ilyenkor mutatkozik meg a hitünk, az állhatatosságunk,
az odaszántságunk.

A nap gondolata:

Mennyei vigasztalás mindazoké, akik keresztet szenvednek: Azt mondja az Úr:
A győzedelmesnek enni adok az élet fájáról. (Kempis Tamás)

2012. november 3., szombat

2012-11-03

Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, végezetre eltétetett
nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama
napon; de nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő
megjelenését. (2Tim 4:7-8)

Nem régen véget az olimpia. Nekünk, magyar embereknek fantasztikus
élményeket, eredményeket hozott. Amikor volt időm, igyekeztem nyomon követni
az eseményeket és közben azon gondolkodtam, hogy van-e köze Istennek és a
hívő embernek az olimpiához? Van! Például azért, mert a béke jelképe is az
olimpia. Az ókori görögök az olimpia néhány napjára teljes fegyverszünetet
rendeltek el. Előtte és utána lehet, hogy ölték-vágták egymást, de amíg
tartottak a versenyek, addig semmiképpen sem. Aztán gondoljunk arra, hogy az
olimpiai öt karika egybekapcsolódása az összetartozást is jelzi. Isten pedig
a békesség munkálására és az összetartozásra akar indítani bennünket. Ezen
felül bármilyen meglepő is, de a Bibliában vannak sportban használatos
képek. Itt van mindjárt alapigénk, melyben Pál apostol így ír: ama nemes
harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, végezetre eltétetett nekem az
igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon; de
nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését.
Pál a hívő életet nemes harchoz, és futáshoz hasonlítja. A hívő élet olyan,
mint egy futóverseny. De nem sprintszám, nem rövid-, hanem hosszútávfutás.
Megvannak a hasonlóságok a sportolók és a hívők között. Persze vannak
ellentétek is. Ezekből nézünk meg néhányat a következő napokban...

A nap gondolata:

A keresztény győzelem olyan legyen, mint Krisztus győzelme: az alázatosság
győzelme a kevélység, a szeretet győzelme az önzés, a tisztaság győzelme a
bűn felett.

2012. november 2., péntek

2012-11-02

Ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja
megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.
(Jn 13:34-35)

Mi a szeretet? Sokan sok mindent mondtak már róla. Legnagyszerűbb, ahogyan
Jézus megélte és a világ elé tárta. Nekünk ezt kell a hétköznapi életünkben
felmutatni, megvalósítani. Lehet a következőképpen is:

- A szeretet az nem a nagy nyilatkozatok, hanem az egyszerű dolgok ok
nélküli cselekedetei.

Vagyis: - Kérsz egy kávét? - Fáradt vagy? - Miben segíthetek?

- Vagy egy telefonhívás, egy váratlan levél, egy szívből szóló meghívás, egy
séta kettesben.

- Egymásnak minden ok és számítás nélkül megtenni dolgokat!

- Elfogadni egymást olyannak, amilyen, hallgass a szívedre és ne siess!

- Nézni egymást, a szív és a lélek szemével. A kimondott szó hazug is lehet,
de a szemeink soha nem hazudnak!

- Egyszerűen együtt lenni, nem csak testileg, hanem lelkileg is: ez a
szeretet! Miért kell várni addig, míg meghal valaki, és akkor kimondani azt,
hogy "Szeretlek"?

- A szeretet nem bíráskodás, nem kritizálás, és nem ítélkezés. Képesek
legyünk azt kimondani: "A te helyedben én sem tudtam volna jobban csinálni"
- vagy irigység nélkül mondani: "Csodálatos, amit tettél"!

- Ez ennyire egyszerű, nem bonyolult. De ha szeretet nem lakozik bennünk,
mindent elmulasztunk az életben!

- Akiben szeretet van, és őt is viszont szeretik, az egy kiváltság és annak
az élete rendkívüli, annak ragyognak a szemei és a lelke meleget sugároz!

A nap gondolata:

Az igazi szeretet nem függ a viszontszeretettől. (Viktor János)

2012. november 1., csütörtök

2012-11-01

Ügyeljetek arra, hogy... a keserűségnek a gyökere felnövekedve kárt ne
okozzon... (Zsidók 12:15)

Előfordult már, hogy "leégettek"? Nem vagy egyedül, mindannyiunkkal
megtörtént. De ahelyett, hogy ez felemésztene, Isten arra szólít, hogy
bocsásd meg, és engedd el! Ha tagadod az érzéseidet, de közben ott
fortyognak a felszín alatt, engeded, hogy az ördög előnyre tegyen szert
veled szemben (2Korinthus 2:10). De ha a Szentírás irányelvei szerint
kezeled a fájdalmas helyzetet, akkor jobbá leszel, nem keserűbbé. Ha ma
keserűséggel küszködsz, tedd a következő három dolgot!

Először: bocsáss meg! A megbocsátás nem érzéseken alapul. Ne várj addig, míg
úgy érzed, már meg tudod tenni, dönts úgy már ma, hogy elengeded a sértést!
Ha ezt megteszed, Isten Lelke meg fogja nyugtatni érzéseidet, és segít
leküzdeni a megtorlás kényszerét. Jézus azt mondta: "Boldogok az irgalmasok,
mert ők irgalmasságot nyernek" (Máté 5:7). Mivel neked is mindig szükséged
lesz arra, hogy meríthess Isten irgalmából, Ő arra hív, hogy tegyél "betétet
a kegyelem bankszámlájára".

Másodszor: imádkozz érte! Abban a pillanatban, amikor neheztelést érzel,
fordulj Istenhez, és ő erőt fog adni ahhoz, hogy szeretettel cselekedj
ahelyett, hogy haraggal reagálnál. Ha elkötelezed magad arra, hogy így élj,
Ő megígéri, hogy ad neked "...nyugalmat... a veszedelem napján..."
(Zsoltárok 94:13 Károli).

Harmadszor: gondolkodj lelki módon! Keress elő minden megbocsátásról szóló
igét, amit csak találsz, és elmélkedj felettük! Ne feledd, minden
alkalommal, amikor a helyes cselekedet mellett döntesz, meghal egy kicsi a
régi énedből, és fejlődik az új. Így készít fel Isten nagyobb áldásokra. De
olyan helyzetben kell lenned, hogy fogadhasd őket! Tehát most dönts úgy,
hogy bár megbántottak, mégsem leszel keserű!

(Forrás: www.maiige.hu)

A nap gondolata:

Az aggodalmaskodás kezdete a hit vége, és az igazi hit kezdete az
aggodalmaskodás vége.