Keresés ebben a blogban

2013. január 31., csütörtök

2013-01-31

Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. (Róma 8:14)

Hogyan élhetünk a Szentlélek irányítása alatt? Úgy ha átadjuk minden
napunkat a Szentléleknek. Ezt lehet, hogy meg szoktuk tenni reggelenként,
kérjük Isten Lelkének vezetését, de előfordul az is, hogy napközben
visszavesszük az irányítást. Már nem figyelünk a Szentlélekre, hanem megyünk
a saját fejünk után. Ezt az utóbbit kellene mellőznünk, amennyiben csak
lehet. Aztán meg kellene valljuk a bűneinket. Mindnyájunknak vannak vétkei,
naponként hágjuk át az Isten törvényeit, de ha a Szentlélek vezet bennünket,
akkor meglátjuk ezeket a vétkeket, ha megvalljuk Őelőtte, akkor hű és igaz
ő, megbocsátja és eltörli minden vétkünket. Aztán jó nekünk engedelmeskedni
annak, amit Isten mond. Azaz úgy hallani, úgy olvasni, hogy komolyan
vesszük, megtesszük. és gyakoroljuk is. Ahogyan Jézus mondta az irgalmas
szamaritánus történetének legvégén: menj el, és te is hasonlóképpen
cselekedj. Tehát gyakorolni kell. Megélni mindazt, amit kér az Úristen
tőlünk.

A nap gondolata:

Pünkösdkor az én trónfosztott lett, Krisztus került szívük trónjára (a
tanítványoknak) és lett életük veleje. (Ruth Paxon)

2013. január 30., szerda

2013-01-30

Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet
és a józanság lelkét. (2Tim 1:7)

A Szentlélek Istennel teljes életre van legalább három bizonyíték. Ez a
három bizonyíték pedig úgy hangzik, hogy győzelem, erő és szeretet.

Mit jelent győzedelmeskedni? Azt, amit Pál apostol így ír a Galatákhoz
fogalmazott levelében: "Intelek titeket: a Lélek szerint éljetek, és a test
kívánságát ne teljesítsétek." (Gal 5,16)

Ahogyan tudunk engedni a Szentléleknek, úgy aratunk győzelmet napról napra
és valamennyi élethelyzetünkben.

Az erőre nézve, emlékezzünk csak Jézus szavaira, aki röviddel
mennybemenetele előtt azt mondta a tanítványoknak, hogy erőt kaptok, amikor
eljön hozzátok a Szentlélek és tanúim lesztek. De ismerjük Pál apostol
szavait is, amikor azt mondta, hogy: Mindenre van erőm a Krisztusban, aki
engem megerősít.(Fil 4,13) Tehát, érezzük azt, hogy a napi
tevékenységeinkhez szükségünk van erőre, lelki erőre, nemcsak testire, és a
bizonyságtételben is szükségünk van a Szentlélek erejére.

A szeretet pedig azért lényeges, mert az a Szentlélek gyümölcse, ama
kilenctagú felsorolásból az első: A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm,
békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.
(Gal 5,22-23)

Jézus azt mondta az övéinek, hogy arról fogja megismerni a világ, hogy az én
tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok. Tehát az, hogyha tudjuk
egymást szeretni, sőt még a kívülállókat is, az mind-mind arra bizonyíték,
hogy a Szentlélek átjárja a mi életünket...

A nap gondolata:

Hasznosabb ajándékot senki sem adhat a világnak, mintha a maga győzelmes
személyiségével ajándékozza meg. Ennek forrásai pedig az Istennel való
közösség mélységeiből fakadnak. (Fosdick)

2013. január 29., kedd

2013-01-29

A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, ő tanít
majd meg titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam
nektek. (János 14:26)

A hívő embernek Isten vezetésére van szüksége. Isten pedig a Szentlélek
által akar bennünket vezetni. A Szentlélek nem más, mint a belénk helyezett
Isten. Ő segít, Ő vezet, Ő irányít, vigasztal, bátorít, erősít, hogy azt
tegyük, amit az Úr akar. Persze a Szentlélek jelenléte életünkben
automatikusan még nem jelenti az Ő irányítását. Csak akkor, ha beteljesedem
a Szentlélekkel és átadom magam neki és engedem, hogy Ő irányítson.

Hadd mondjak el ehhez egy történetet. Ez ahhoz hasonlatos, mint amikor egy
férfi nagyon vágyakozott arra, hogy meg tudjon vásárolni egy veterán
személygépkocsit. Amikor összejött rá a pénze, akkor meg is vette ezt a
járművet. Nagyon örült a szerzeményének, büszkén mesélte a barátainak,
ismerőseinek, hogy milyen nagyszerű járgányt vett. Azonban mindig azt
csinálta, hogy csak eltolta a barátaihoz, ismerőseihez. Egyik alkalommal
mutatja az egyik barátjának, hogy gyere, nézd meg, milyen szuper járgányt
vettem! Ülj be, menjünk egy kört vele. Beült a barátja, ő pedig kívülről
elkezdte tolni, és lehúzott ablaknál kívülről elkezdte irányítgatni a
kocsit. Mondta a barátja, hogy állj meg! Nem kaptál ehhez egy kulcsot?
Kaptam, de nem tudom, hogy mire kell használni. Nahát, megmondom én neked -
szólt a barátja. Azt a kulcsot, ha jó helyre teszed és elfordítod, akkor rá
fogsz jönni, hogy ebben a kocsiban van egy motor, és oda fog menni, és
sokkal rövidebb idő alatt, ahová te akarod... Tudom, kicsit megmosolyogtató
ez a példa, mert lehetetlennek tűnik, hogy valaki így vásároljon kocsit,
hogy aztán majd kézzel tologassa, de a keresztyén élet is ilyen, ha nem
vesszük komolyan a Szentlélek Isten jelenlétét életünkben. Lehet valaki úgy
keresztyén ember, hogy csak a saját erejére, saját tehetségére próbál
építeni, de így nagyon hamar bele lehet fáradni, nagyon hamar kimerülhetünk.
De belül van egy működőképes motor mindnyájunkban: Szentléleknek hívják, és
rajtunk múlik, hogy kérjük-e a Szentlélek vezetését, kérjük-e, hogy a
Szentlélek munkálkodjon bennünk?

A nap gondolata:

Nem prófétálás és nyelveken szólás fődolog a Szentlélek ajándékai között,
hanem az állandó hordozó erő.

2013. január 28., hétfő

2013-01-28

Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked.
Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról... (5Mózes 6:6-7)

Tanítsd meg gyermekeidnek a kemény munka értékét! A Navigator's alapítója,
Lorne Sanny mosolyogva emlékszik vissza apja szavaira, melyek egész életét
megváltoztatták: "Fiam, szokj hozzá!" Azok a szülők, akik azt hiszik, hogy
jót tesznek gyermekeiknek azzal, ha hagyják, hogy elkerüljék a kemény
munkát, becsapják önmagukat. Gyermekük így felelőtlenné, megbízhatatlanná
válik, függő viszonyba kerül, alulképzett lesz, és végül neheztelni fog rád,
amiért túl-kímélted. "Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas
munka meggazdagít. Aki nyáron gyűjt, az eszes fiú, de aki aratáskor alszik,
az szégyellni való." (Példabeszédek 10:4-5). Ha folyton megteszed gyermeked
helyett, amit neki kellene elvégeznie, megbénítod fejlődését és
kreativitását. A becsületes munkát Isten az ember boldogságához és
testi-lelki növekedéséhez szükséges ellátmányként adja. Több ez pusztán
anyagi kérdésnél, ez lelki dolog. A kemény munka jót tesz az embernek!
"Vágyakozik a lusta lelke, de hiába, a szorgalmas lelke pedig bővelkedik"
(Példabeszédek 13:4). Egy napon gyermeked meg fogja köszönni, hogy
megkívántad tőle, hogy kivegye a maga részét a család életéből és elvégezze
a rá eső házimunkát. Jövendőbeli férje vagy felesége szintén köszönetet fog
mondani érte! Azt mondod: "De még olyan fiatalok, és annyi tanulnivalójuk és
házi feladatuk van". Ha megtanulnak írni, olvasni és számolni, de nem
tanulnak felelősséget és nem válnak éretté, annak az árát keserűen meg
fogják fizetni a jövőben. "Jó, ha a férfi már ifjúkorában igát [felelősséget
és munkát] hordoz" (Jeremiás siralmai 3:27 NAS). Amit fiatal korukban
megtanulnak, annak egész életükben hasznát élvezik, mert Isten szerinti
férfiakká és nőkké válnak!

(Forrás: www.maiige.hu)

A nap gondolata:

Az Úr Jézus nem egyszer úgy el volt foglalva, hogy evésre sem jutott ideje,
de sohasem volt annyira elfoglalva, hogy imádkozásra ne lett volna ideje.

2013. január 25., péntek

2013-01-25

Ezt mondta nekem az Úr: Én most a szádba adom igéimet! (Jer 1:9)

Vannak emberek, akiket kifejezetten zavar, hogy Istennek terve van velük,
mert úgy vannak vele, hogy nekem is megvan a tervem a saját életemmel. Igen,
csak az a kérdés, hogy vajon hogy haladnak a mi emberi terveink? Mert
sokszor nem éppen úgy, ahogyan szeretnénk. Vagy még ha meg is valósítjuk
többé-kevésbé emberi terveinket, korántsem biztos, hogy Isten terveivel ezek
összhangban vannak. Ugyanis Istennek JÓ, sőt TÖKÉLETES terve van
mindnyájunkkal. De ehhez arra van szükségünk, hogy félretegyük saját
terveinket, és azt tudjuk mondani, hogy Urunk, bár én ezt és ezt gondoltam,
ez és ez az én tervem, de ha a tied más, akkor legyen az, amit te
elterveztél. Ezt jelenti az engedelmes hívő élet. Vajon hányszor vagyunk
engedetlenek? Hányszor megyünk a saját fejünk, elgondolásaink után? Pedig
Jézus azt mondja nekünk: jöjj és kövess engem! Két választási lehetőségünk
van: igent, vagy nemet mondunk. Nincs harmadik lehetőség. Félig-meddig nem
lehet engedelmeskedni, mert az egyenlő az engedetlenséggel. Választanunk
kell: a saját terveink vagy az Úr terve érdekel bennünket? Melyiket kívánjuk
megvalósítani?

A nap gondolata:

Jellemünket nem a külső körülmények alakítják, hanem imádkozó életünk.

2013. január 24., csütörtök

2013-01-24

Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek, és mielőtt a világra
jöttél, megszenteltelek, népek prófétájává tettelek. De én ezt válaszoltam:
Ó Uram, Uram! Hiszen nem értek a beszédhez, mert fiatal vagyok! Az Úr
azonban ezt mondta nekem: Ne mondd, hogy fiatal vagy, hanem menj, ahova csak
küldelek, és hirdesd, amit csak parancsolok! Ne félj tőlük, mert én veled
leszek, és megmentelek! - így szólt az Úr. Azután kinyújtotta kezét az Úr,
megérintette a számat, és ezt mondta nekem az Úr: Én most a szádba adom
igéimet! (Jer 1,5-9)

Istennek terve volt Jeremiással. Mégis mit látunk? Azt, hogy őt egyáltalán
nem dobta fel, hogy az Úristennek terve volt vele. Nagyon nem tetszett ez
neki, jött a kifogásaival. De az Úr azt mondta neki, hogy Jeremiás, én nem
tévedtem. Én tudom, hogy te a megfelelő ember vagy arra a feladatra, amit én
kinéztem, és te azt meg is tudod valósítani, mert én veled leszek.
Megmondom, hogy mit mondj, mert megadom neked, amire szükséged van. És ezt
az Úristen megadja mindnyájunk számára. Ha a Szentírást ily módon
vizsgáljuk, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy Isten emberei egyáltalán nem
voltak lelkesek, amikor az Isten kiválasztásáról, elhívásáról és a
küldetésükről volt szó. Mindenki jött a maga kifogásaival. Miért? Mert érzi
az ember a ránehezedő feladat súlyát, és azt, hogy nem vagyok képes
megcsinálni. Igen, csakhogy nem az Úristen nélkül kell megcsinálnunk, hanem
vele. És mindenkit egyformán nyugtatott meg az Úr. Ezt mondta: Én veled
vagyok! Ezt mondta Mózestől Jeremiáson át Gedeontól Jónásig mindenkinek. Én
veled vagyok! S amikor az Úristen kezét megfogjuk, akkor tudhatjuk, hogy Ő
velünk van, bárhová is menjünk. Ezt azért fontos tudnunk, mert ha Isten
velünk van, akkor ki lehet ellenünk. Neked mennyire sikerül komolyan venned,
hogy az Úr veled van? Könnyű ezt elfogadni és megélni, vagy nehezen megy?

A nap gondolata:

A mi kereszténységünknek egy nagy hibája van: az, hogy rajtunk van,
ahelyett, hogy bennünk lenne.

2013. január 23., szerda

2013-01-23

Bizony, mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a
kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába. (Máté 18:3)

Tegnap azt mondtam, hogy a hatékony keresztyén élet fontos mozzanata Isten
felénk kinyújtott kezének megragadása. Ez hasonló ahhoz, mint amikor egy
kisgyermek anyja kezét fogja bizonyos helyzetekben. De aztán amilyen
rohamosan nőnek a gyermekek, eljön a kamaszkor, és ott már nem szívesen
fogják meg a szülő kezét. Ott már különösen ciki, vagy égő a szülőnek a
kezét megfogni. Miért? Mert az a cél, hogy függetlenedjenek tőlünk a
gyermekeink. Úgy gondolkodnak, hogy mi már tudjuk a dolgokat, megvagyunk a
szülő nélkül is. Valaki azt mondta erre, hogy nincs ránk szükségük, csak a
pénzünkre, de arra mindig. Bizonyára a megtapasztalás mondatta ezt vele. Ez
a lelki tinédzser kor velünk is megtörténik. Amikor azt mondjuk, hogy Urunk,
szólunk mi, amikor szükségünk van Rád, megvagyunk nélküled, igen, tudjuk mi
már, hogy mi a dörgés és járjuk a saját utunkat. Ilyenkor vagyunk mi
olyanok, akik lelkileg megpróbálnak függetlenedni az Úristentől, mert olyan
érett hívő embernek tartjuk magunkat. De Istennek ez soha nem volt a
tervében. Istennek az volt a terve, hogy maradjunk meg a gyermeki hitben. Ő
azt akarja, hogy 100 százalékban tőle függjünk, akarjunk a tőle való
függésben élni. Azért mert Isten szuverén Úr, azaz mindenható és mindentudó,
olyan, aki jól ismer bennünket, olyan, akinek megvan a terve velünk és meg
is akarja valósítani velünk való tervét. De nem olyan könnyű ezt emberileg
elfogadni. Neked mennyire sikerül?

A nap gondolata:

Könnyebb az embernek nagy veszély idején meghalni egy ügyért, mint a
hétköznapok során élni érte.

2013. január 22., kedd

2013-01-22

Bizony, mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a
kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába. (Máté 18:3)

Tegnap azt mondtam, hogy a hatékony keresztyén élet fontos mozzanata Isten
felénk kinyújtott kezének megragadása. Ez hasonló ahhoz, mint amikor egy
kisgyermek anyja kezét fogja bizonyos helyzetekben. De aztán amilyen
rohamosan nőnek a gyermekek, eljön a kamaszkor, és ott már nem szívesen
fogják meg a szülő kezét. Ott már különösen ciki, vagy égő a szülőnek a
kezét megfogni. Miért? Mert az a cél, hogy függetlenedjenek tőlünk a
gyermekeink. Úgy gondolkodnak, hogy mi már tudjuk a dolgokat, megvagyunk a
szülő nélkül is. Valaki azt mondta erre, hogy nincs ránk szükségük, csak a
pénzünkre, de arra mindig. Bizonyára a megtapasztalás mondatta ezt vele. Ez
a lelki tinédzser kor velünk is megtörténik. Amikor azt mondjuk, hogy Urunk,
szólunk mi, amikor szükségünk van Rád, megvagyunk nélküled, igen, tudjuk mi
már, hogy mi a dörgés és járjuk a saját utunkat. Ilyenkor vagyunk mi
olyanok, akik lelkileg megpróbálnak függetlenedni az Úristentől, mert olyan
érett hívő embernek tartjuk magunkat. De Istennek ez soha nem volt a
tervében. Istennek az volt a terve, hogy maradjunk meg a gyermeki hitben. Ő
azt akarja, hogy 100 százalékban tőle függjünk, akarjunk a tőle való
függésben élni. Azért mert Isten szuverén Úr, azaz mindenható és mindentudó,
olyan, aki jól ismer bennünket, olyan, akinek megvan a terve velünk és meg
is akarja valósítani velünk való tervét. De nem olyan könnyű ezt emberileg
elfogadni. Neked mennyire sikerül?

A nap gondolata:

Könnyebb az embernek nagy veszély idején meghalni egy ügyért, mint a
hétköznapok során élni érte.

2013. január 21., hétfő

2013-01-21

Bizony, mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a
kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába. (Máté 18:3)

A hatékony keresztyén élet fontos mozzanata Isten felénk kinyújtott kezének
megragadása. Mit jelent ez? Ennek jobb megértéséhez legyen előttünk egy
szülő és az ő kisgyermekének képe. Ezen belül gondoljunk arra, hogy a
kicsiny gyermek nagyon szereti megfogni szüleinek a kezét. Addig, amíg
kicsi, valóban szívesen fogja meg a szülői kezet. Ez több dolog miatt van.
Azért mert egyfelől szereti a szülőt, szereti a szüleinek a közelségét.
Aztán biztonságot jelent. Egy-egy veszélyes helyzetben különösképpen örömmel
fogja meg a gyermek a szülői kezet, mert biztonságot nyújt. Azt üzeni ezzel,
hogy védj meg engem! Vagy előfordul, hogy nem tudja a gyermek, hogy merre
kell menni. Ilyenkor a szülői kéz megfogásának az az üzenete, hogy vezess
engem! Te tudod, hogy mi az úti cél, mi az irány, vezess engem! Amikor
valaki friss hívő, amikor éppen csak átadja az életét Krisztusnak, akkor
ugyanígy vagyunk ezzel. Akkor megfogjuk az Isten kezét, és azt mondjuk, hogy
Urunk, az ad nekünk biztonságot, ha fogjuk a Te kezedet. Védj meg, adj
biztonságot, vezess bennünket.

A nap gondolata:

A bővölködő élet nem túláradó érzelmekben, nem túláradó örömben, nem
túláradó szavakban, hanem túláradó életben áll.

2013. január 20., vasárnap

2013-01-20

Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek az olvasását, hanem tanulmányozd
éjjel-nappal, őrizd meg, és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva.
Akkor sikerrel jársz utadon, és boldogulsz. (Józs 1,8)


A Biblia nem az ismereteink gyarapítására, növelésére íródott meg, hanem
azért, hogy az életünk változzon általa. Mindig azt kell megkérdeznünk, akár
olvassuk, akár hallgatjuk az Igét, hogy Uram, mit jelent mindez rám nézve?
Mit jelent mindez az én életemre nézve? Magunkra kell alkalmazni, és át kell
ültetni a gyakorlatba. Ha ezt nem tesszük meg, akkor nehezen fogunk tudni
bizonyságot tenni Jézusról, a belévetett hitünkről. Persze könnyen jöhetnek
a kifogások tőlünk. Két kifogás mindenesetre kiemelkedik a többi közül.
Egy-egy bizonyságtételi lehetőségnél könnyen azt mondhatjuk, hogy nem tudom,
hogy mit mondjak. Igen, benne vagyok egy helyzetben, érzem, hogy valamit
kellene mondanom, de nem tudom, hogy mit mondjak. Ezért kell olvasni, ezért
kell hallgatni, ezért kell memorizálni az Igét, akkor majd tudni fogjuk,
hogy mit mondjunk. A másik kifogás az úgy hangzik, hogy nem vagyok elég
bátor ahhoz, hogy elmondjam. De, ha az Isten felénk kinyújtott kezét
megragadjuk, akkor lesz bátorságunk, hogy megvalljuk a Krisztushoz való
tartozásunkat. Te milyen gyakran vallod meg Jézusba vetett hitedet? Hányan
hallották már a szádból, hogy te Jézus tanítványa vagy? Netán szégyelled?


A nap gondolata:

Szégyen, ha valaki napról napra a kegyelemről fecseg, és tovább is régi
bűneiben él. (Trudel)

2013. január 19., szombat

2013-01-19

Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek az olvasását, hanem tanulmányozd
éjjel-nappal, őrizd meg, és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva.
Akkor sikerrel jársz utadon, és boldogulsz. (Józs 1,8)


Az is 100 százalékos hatékonyságú elmélyülés az Igében, ha elkezdünk
elmélkedni róla. A Józsué könyvéből való mai Ige erről beszél.

Mondok egy nagyon furcsát. Bármilyen meglepő, de az, ami itt az eredeti
szövegben van, az arról szól, mint amit a kérődző tehén tesz az eledel
elfogyasztása során: megrágja a füvet, lenyeli, az a gyomrába kerül, majd
visszajön a gyomrából, aztán újból megrágja, és újból lekerül. Tudom, hogy
egy kicsit morbidnak tűnik ez a példa, de valami hasonlót kellene nekünk
csinálni az Isten Igéjével. Megrágni, gondolkodni rajta, elmélkedni,
szívünkben forgatni, aztán hagyni, hogy hadd ülepedjen, majd újra elővenni,
újra elgondolkodni rajta. A karácsonyi történetben van az megírva, hogy
amikor a pásztorok elmennek meglátogatni a Megváltót, akkor elmondják
mindazt, amit hallottak az angyaloktól, és Mária szívében forgatta mindazt,
amit mondtak a pásztorok. Nekünk is ez lenne a feladatunk, hogy szívünkben
forgassuk újra és újra mindazt, ami elhangzik, mindazt, amit olvasunk vagy
hallunk Isten Igéjéből.


A nap gondolata:

Az Újszövetség emberei nem spekuláltak Istenről, hanem közösségben éltek
Vele. (Stanley)

2013. január 18., péntek

2013-01-18

Ne tévelyegjetek: A jó erkölcsöt megrontja a rossz társaság! (1 Kor. 15:33)

Szükséges arra bátorítanunk gyermekeinket, hogy olyan emberekkel
barátkozzanak, akik felemelik és nem lehúzzák őket. Abban a pillanatban,
ahogy a srácaid elkezdenek iskolába járni, nem te gyakorolod többé az
egyedüli befolyást az életükben. A kortársaik is elkezdenek rájuk hatni. És
ahogy egyre idősebbek lesznek, egyre inkább a társaikra fognak figyelni.
Szülőként fontos, hogy beszélgess gyermekeiddel arról, ki lesz a társaságuk.
Segítened kell a gyerekeidnek abban, hogy megértsék azt a hatást, amit a
barátok tudnak rájuk gyakorolni, továbbá, mennyire fontos, hogy megfelelő
barátokat válasszanak magunknak. Arra kell biztatnunk gyermekeinket, hogy
olyan emberekkel barátkozzanak, akik felfelé húzzák és nem lefelé nyomják
őket. Emberekkel, akik bátorítani fogják őket és az életükre pozitív
hatással lesznek. Ugyanis az első számú tényező, ami meg fogja határozni,
hogy sikeresek lesznek-e avagy elbuknak az életben, hogy milyen barátokat
választanak. Olyan barátokat, akik visszahúzzák őket, vagy barátokat, akik
ösztönzik őket.

Mindannyian tartozni szeretnénk valahova, nem számít, hogy hány évesek
vagyunk épp. Mindnyájan barátokat, kapcsolatokat és elfogadást keresünk.
Részei szeretnénk lenni egy közösségnek. Miért? Azért, mert Isten így rakott
össze minket. A Biblia azt mondja: "úgy sokan egy test vagyunk a
Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai" (Róma 12:5).

Fontos, hogy megtanítsuk ezt az igazságot gyermekeinknek: Isten minket arra
teremtett, hogy tartozzunk egymáshoz és hogy szükségünk legyen egymásra. A
társadalmunk ennek éppen az ellenkezőjét tanítja. A kultúránkat az
individualizmus magas foka jellemzi, amelyben mindenki egy magányos idegen.
Kizárólag magunkról kellene, hogy gondot viseljünk és csak a saját
érdekeinket néznünk. De ez a gondolkodás gyermekeinket támogatás és a
valahova tartozás érzése nélkül hagyja. Csoda, hogy a depresszió és az egyéb
lelki betegségek száma emelkedik? Az igazság az, hogy egy érzelmileg
egészséges élethez szükségünk van emberekre az életünkben. Egészséges,
támogató kapcsolatokra van szükségünk. Szükségünk van egymásra. Egy olyan
hovatartozást igénylünk, ami a többi hívővel való közösségből fakad. Ezért
van a gyülekezet.

(Forrás: Napi remény)

A nap gondolata:

Aki elfordul Istentől: szeretetéből haragjába menekül. (Augusztinus)

2013. január 17., csütörtök

2013-01-17

Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened. (Zsolt 119,11)


Isten Igéjének memorizálása kapcsán vajon mekkora motiváció lenne, ha azt
mondanám nektek, hogy mindenki kap, mondjuk 100.000 forintot Igénként, amit
fejből el tud mondani a Bibliából. Szerintem óriási motiváció lenne, de
természetesen én sem 100.000 forintot, sem jóval kevesebbet nem tudok
felajánlani senkinek, viszont önmagunk miatt érdemes egy picit azon
elgondolkodni, hogy hány igét tudunk kívülről a Bibliából? És ha nem olyan
nagy szám jön ki, még akkor sem kell elszégyellni magunkat. Gondoljunk arra,
hogy minden héten egyet tanuljunk meg. Heti egy mondat a Bibliából. Azért az
már egy év alatt 52, öt év alatt 260. Az már nem kevés. Egy-egy mondatot
heti szinten, az nem egy megerőltető dolog. Érdemes. Azért mert kemény
munkának tűnik, de a javunkat szolgálja, és így válik életünk részévé, így
költözik szívünkbe mindaz, amit megtanulunk. Ez egy 100 százalékos
hatékonysága Isten Igéjének megértésének. Te hány Igét tudsz fejből idézni?


A nap gondolata:

Isten számára teremtettem, az Ő tulajdona vagyok. (Bernleres)

2013. január 16., szerda

2013-01-16

Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened. (Zsolt 119,11)


A következő lehetőségünk arra nézve, hogy közelebb jussunk Isten Igéjének
megértéséhez, az a memorizálás. A Zsoltárok könyvéből való Ige pontosan
erről beszél. Tulajdonképpen ez arról szól, hogy amit megjegyzünk, amit
megtanulunk, amit memorizálunk, az könnyen az életünk részévé válik. Vajon
nem úgy van-e, hogy jó néhány idős ember fel tud idézni irodalmi
alkotásokból akár versszakokat is. Én is ismerek néhány olyan embereket,
akikről tudom, hogy megették már a kenyerük javát, bőven nyugdíjas éveiket
tapossák, és egyik-másik irodalmi alkotásból remekül tudnak idézni. Miért
lehetséges ez? Azért, mert annak idején volt egy olyan magyar tanáruk, aki
ezt nagyon komolyan vette, és megjegyeztek egy egész életre bizonyos
verseket vagy néhány verssort. Ugyanez a helyzet lehet velünk, ha Isten
Igéjére gondolunk. Képesek lehetünk erre. Bizonyos közösségeket mi szektának
tartunk, ám azért ne felejtsük el, hogy vannak közöttük olyanok, melynek
tagjai azt mondják, hogy ez itt és itt van megírva, ez tényleg ott és ott
van megírva. Mi pedig lehet, hogy nézünk, hogy milyen okos ez az illető.
Pedig nem az anyatejjel szívta magába, hanem elkezdte tanulgatni Isten
Igéjét. Te hány Igét tudnál fejből idézni?



A nap gondolata:

Isten nem szégyelli a múltadat, ha jelened és jövőd az övé. (Ecsedi)

2013. január 15., kedd

2013-01-15

Fiam, ha megfogadod mondásaimat, és parancsaimat magadba zárod, ha
figyelmesen hallgatsz a bölcsességre, és szívből törekszel értelemre,
bizony, ha bölcsességért kiáltasz, és hangosan kéred az értelmet, ha úgy
keresed azt, mint az ezüstöt, és úgy kutatod, mint az elrejtett kincseket,
akkor megérted, mi az Úr félelme, és rájössz, mi az istenismeret. Csak az Úr
ad bölcsességet, szájából ismeret és értelem származik. (Péld 2, 1-6)



Ahhoz, hogy Isten Igéjét megértsük fontos dolog tanulmányozni. Aki
tanulmányozza, az mintegy 50 százalékos hatékonysággal tud elmerülni az
Igében. Ha mai bibliai szakaszunkat nyelvtanilag nézzük úgy, hogy a
cselekvésre buzdító igéket keressük, akkor ilyen szavakat lehet kiemelni,
hogy megfogadod, magadba zárod, hallgatsz, törekszel, kiáltasz, kéred,
keresed, kutatod, megérted, rájössz, ad és származik. Amikor az ember
elkezdi tanulmányozni Isten Igéjét, akkor az mindezt együtt jelenti. Mert
miről is szól ez? Arról, hogy tanulni többféleképpen lehet. Hogyan tanul egy
egyetemista diák? Lehet úgy is, hogy megvan a vizsga kitűzött időpontja és
azt mondja, hogy majd előtte való nap előveszem a jegyzeteimet, és ha nem
alszok semmit, akkor is sikerülni fog. Mindegy, csak görbüljön! Előfordul
még az is, hogy igen, sikerül a vizsga ennyi készülés után, csakhogy mi lesz
a megtanult anyaggal? Nagyon semmi, mert jelentős része tovatűnik. Azért,
mert nem volt benne elmélyülés. De lehet másképpen is tanulni. Lehet
módszeresen és rendszeresen, lehet úgy, hogy valaki elmegy azokra az órákra,
amelyeket az adott professzor megtart, aztán a könyvet elolvassa,
aláhúzogatja a fontos dolgokat, kijegyzeteli, vázlatot készít, és majd utána
megtanulja. Ez hatékony lesz? Igen. Sokkal hatékonyabb, mint az előbbi
verzió. Nos, az igeolvasásunk is lehet ilyen. Próbáld ki! Ne úgy olvasd,
mint aki túl akar esni rajta nap, mint nap, hanem az elmélyülés szándékával!




A nap gondolata:

Ami nem szolgálja Isten dicsőségét, nem lehet az embernek áldására sem.

2013. január 14., hétfő

2013-01-14

Legyen az nála, és olvassa azt egész életében, hogy megtanulja félni
Istenét, az Urat, őrizze meg ennek a törvénynek minden Igéjét és teljesítse
mindezeket a rendelkezéseket. (5Móz 17:19)



Billy Graham szerint a hívő ember kudarcainak egyik oka, hogy nem vesszük
komolyan Isten Igéjét, és eltelnek olyan napok életünkben, amikor nem
olvassuk. S ilyenkor azt mondjuk, hogy Urunk, most nagyon sok a dolgunk,
most ne haragudj, majd bepótolom az előtted való elcsendesedést. És Isten
megérti, hogy ilyen az életünk, megérti, hogy nagyon elfoglaltak vagyunk.
Csak az a kérdés, hogy mi megértjük-e, hogy a mi napjaink nem lesznek
olyanok, hogyha nem olvassuk Isten Igéjét. Az Úristen nagyon megértő,
kérdés, hogy mi látjuk-e, hogy nekünk van szükségünk az Ige olvasására? Én
ezt tapasztalatból tudom alátámasztani. Kora reggel, közvetlenül ébredésem
után szoktam lelki életet élni: elcsendesedni az Úr előtt, Bibliát olvasni.
De előfordult már velem, hogy nem sikerült ezzel indítanom a napomat. Később
pótoltam, de addig mennyi békét elvesztettem, mennyi mindent másképpen
csináltam, mennyi nyugtalanság, türelmetlenség lett az Ige nélküli
napkezdésem eredménye... Neked hogyan indulnak napjaid? Az Úrral? Vagy Vele
akkor foglalkozol, ha ráérsz?



A nap gondolata:

Az igazi Biblia-olvasásnak nincs ideje haszontalanságok olvasására. (Kempis
Tamás)

2013. január 13., vasárnap

2013-01-13

Legyen az nála, és olvassa azt egész életében, hogy megtanulja félni
Istenét, az Urat, őrizze meg ennek a törvénynek minden Igéjét és teljesítse
mindezeket a rendelkezéseket. (5Móz 17:19)



Isten Igéjének megértése nemcsak annak hallgatásából, hanem olvasásából is
fakad. Mai Igénk beszél erről. Mit is mond a Biblia? Azt, hogy olvassuk
néhányszor, időnként, alkalmanként, havonta egyszer-kétszer az Igét? Nem!
Hanem azt, hogy naponta olvassuk. Még a napi bibliaolvasás hatékonysága is
mindösszesen 25 százalék. Az igehallgatás 10%-os eredményéhez képest
jelentős, de azért a 100%-tól kicsit messze van. Ugyanis a vasárnapi
igehallgatást nem pótolja a Biblia olvasása, de az Úristen naponként
szeretne hozzánk szólni. Billy Graham-et, a nagy evangelizátort egyszer
meginterjúvolták, és megkérdezték, hogy hogyan szokott Bibliát olvasni. Azt
mondta, hogy minden nap elolvas 5 részt a Zsoltárok könyvéből. Ezenkívül a
Példabeszédek könyvéből is elolvas egy részt, és ezek mellett még máshonnan
is olvas a Bibliából. Aztán elmondta ebben az interjúban, hogy neki a
lakásának minden szobájában van Biblia, s ezek a Bibliák nyitva vannak
valahol, és amikor járkál, jön-megy a lakásában, egyszer azt mondja, hogy:
Ó, itt egy Biblia! Egy nyitott Biblia. S elkezdi olvasni. Egy kicsit legtöbb
helyen elidőz és olvas néhány mondatot a Bibliából. Aztán megkérdezte a
riportot készítő személy tőle, hogy: Mit csinál olyankor, amikor kihagy egy
napot a bibliaolvasások között? Azt mondta, hogy: Soha nem fordul velem
ilyen elő. Soha nem hagyok ki egyetlen napot sem, azaz nincs olyan nap az
életemben, hogy ne olvasnék a Bibliából. Te hogy vagy ezzel?

A nap gondolata:

Kíváncsiskodásunk sokszor megakaszt a Szentírás olvasásában, mert érteni és
vitatkozni akarunk ott, ahol egyszerű lélekkel tovább kellene olvasnunk.
(Kempis Tamás)

2013. január 12., szombat

2013-01-12

Tiszteld az URat vagyonodból és egész jövedelmed legjavából, akkor bőségesen
megtelnek csűreid, és must árad sajtóidból. (Péld. 3:9-10)

Mindannyian hallottuk már a "tized" szót, de mit is jelent? A tized
valaminek a tizedét, egy tized részét jelenti. Ábrahámtól kezdve az
embereknek venniük kellett jövedelmük 10%-át és vissza kellett adniuk
Istennek. Miért? Tizedet fizetünk hálából, a múltért. "Istenem, rájöttem,
hogy minden, amit elértem eddig, minden, amivel rendelkezem, minden
egyébként is Tőled van. Vissza akarok adni neked 10%-ot, hálám jeléül."

Tizedet fizetünk a jelenlegi helyes fontossági sorrendünk miatt. 5 Mózes
14:23-ban ezt olvassuk: "A tized fizetésének célja az, hogy megtanuljuk
Istent az első helyre tenni." (TLB fordítás) Ez egy emlékeztető, hogy
valóban Isten az első az életemben, segít sorba rendezni a fontos dolgokat.

Tizedet fizetünk azért, hogy kimutathassuk hitünket a jövőre nézve. Amikor
megírom a csekket vagy odaadom a pénzt, azt mondom: "Istenem, gondot
viseltél rólam a múltban, úgyhogy megbízom Benned és Neked adom ezt hitem
bizonyítékaként, mert te gondoskodni fogsz a jövőmről."

Szeretjük Istent a maradékainkkal megtisztelni. Azt mondjuk: "Kifizetem a
számláimat, és ha már mindent kifizettem, és marad még pénzem, akkor adok
Istennek egy kis borravalót."

Malakiás 3:10-ben Isten kihívás elé állít: "Hozzátok be a raktárba az egész
tizedet, hadd legyen eleség a házamban, és így tegyetek próbára engem -
mondja a Seregek URa. Meglátjátok, hogy megnyitom az ég csatornáit, és
bőséges áldást árasztok rátok."

Isten azt mondja: "Merj első helyre tenni életed minden területén -
beleértve a pénzügyeidet - és figyeld meg, hogy megáldalak-e."

Mibe kerül, ha ezt nem tesszük meg?

(Forrás: Napi remény)

A nap gondolata:

Ne gondolja senki, hogy amit másokért tehet, vagy amit másoknak adhat, az
jelentéktelen semmi csupán, s a fáradságot sem éri meg. Sok apró patak is
hatalmas folyammá egyesül.

2013. január 11., péntek

2013-01-11

A hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által. (Róm
10,17)



A hívő ember életében fontos az igehallgatás! Szeretnék ezzel kapcsolatban
egy furcsa mondatot megfogalmazni: amit hallunk, nem biztos, hogy valóban
meg is halljuk. Mit jelent ez? Ennek megvilágítására álljon itt egy családi
példa: hány és hány családban elhangzik az a szülői kérés a gyermek felé,
hogy gyermekem, rakj már rendet! A gyermek tisztán érti, hogy mit mond a
szülő, mondja is, hogy igen, rendet fogok rakni, és eltelik 5-10 perc,
félóra, óra, még mindig nincs rend. Előfordulhat ez Isten gyermekeivel is. A
Bibliából egy jó vagy sokkal inkább szomorú példa a Jónásé, akinek azt
mondja az Úristen, hogy menjen Ninivébe és prédikáljon az ott élő
embereknek. Jónás tisztán érti, hogy mi a feladat, hogy mit mond neki az
Úristen, és elmegy az ellenkező irányba. Megértette, meghallotta, de mégsem
akarta megvalósítani.

Bennünk van egyfajta feledékenység, mégis a hatékony keresztyén élet
kiindulópontja: hallgatni Isten Igéjét. Valaki egyébként az mondta, hogy
szabad vinni az istentiszteleteinkre saját Bibliánkat, sőt szabad
jegyzetelni is egy-egy igehirdetés alatt. Nem tudom, hogy ez kinek lesz
gyakorlata, de tudok róla, hogy vannak gyülekezetek, ahol ezt így csinálják.
Ezt mindenkire rábízom. Lehet, hogy először furcsának fog tűnni gyülekezeted
tagjainak, de vállald be bátra! Hiszen, ha valaki jegyzetel, akkor azáltal
is jobban elmélyül Isten üzenetében. Hallgasd, amikor csak tudod Isten
Igéjének üzenetét!



A nap gondolata:

Minden csoda gyökerében egy boldog hitvallás rejlik: én megtapasztaltam
Istent, és nagyobb volt mindennél a világon. (Ravasz László)

2013. január 10., csütörtök

2013-01-10

A hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által. (Róm
10,17)



Ahhoz, hogy megértsük Isten Igéjét, először is hallgatni kell. Erről szól
mai Igénk. A hívő ember többek között azért szokott eljárni templomba, hogy
meghallja Isten Igéjének üzenetét. Hiszen azok az igehirdetések, amelyek
elhangzanak, leginkább arra kell, hogy szolgáljanak, hogy kit-kit közelebb
vigyenek egy-egy Ige megértéséhez. Ez nem biztos, hogy mindig olyan sikeres,
de többek között ez van rá bízva az Ige szolgáira. Azonban kimutatták, hogy
amit hallunk abból kb. 10% marad meg. Tegyünk egy próbát! Fel tudod idézni,
hogy legutóbb, amikor istentiszteleten jártál, miről prédikált a lelkész?
Emlékszel az alapigére, vagy egy üzenetre a prédikációból? Ha igen, akkor le
a kalappal előtted. Ha nem, vagy csak igen nehezen, akkor az csak azt
jelenti, hogy tényleg ilyenek vagyunk, kicsit feledékenyek és ennek oka
többek között abban is keresendő, hogy nagyon sok információ ér bennünket
naponként. Amit hallunk, az bár nagyon fontos, mégis hamar elfelejtjük a
jelentős részét. Ennek ellenére le kell szögeznem: nagyon fontos az
igehallgatás. Élj a lehetőséggel, vegyél részt gyülekezeted alkalmain,
ahányszor csak tudsz!



A nap gondolata:

Az emberi beszéd bölcsebbnek és vonzóbbnak tűnhetik, mint Isten szava, de
nincsen benne élet. Az Isten Igéje, ha egyszerű is, mindenható, amilyen
mindenható az, Akitől ered. (Spurgeon)

2013. január 9., szerda

2013-01-09

Érted is, amit olvasol? (ApCsel 8:31)


Nem tudom, hogy gondolkodtál-e már azon, hogy hívő életed mennyire hatékony?
Akár gondolkodtál rajta, akár nem, néhány napig szeretném, ha ez lenne
elmélkedésünk tárgya. Mi kell a hatékony keresztyén élethez? Két dolog
mindenképpen. Először is Isten Igéjének megértése, másodszor pedig Isten
felénk nyújtott kezének elfogadása.

Először nézzük Isten Igéjének megértését. Értjük-e mindig Isten Igéjét?
Bevallhatjuk őszintén, hogy nem. Erre jó példa a Bibliában az etióp
kincstárnoké, aki Jeruzsálemből hazafelé tartva olvassa Ézsaiás könyvének
egy részét, majd Fülöp, az Úr Jézus egyik tanítványa csatlakozik hozzá, és
megkérdezi tőle, hogy érted-e amit olvasol? Azt mondja az etióp kincstárnok,
ez a magas rangú tisztviselő, hogyan érteném, amíg valaki meg nem
magyarázza. Ez egy fontos mondat! Ezért van szükségünk nekünk is arra, hogy
valakik megmagyarázzák az Igét, hogy megértsük, majd mi is másoknak meg
tudjuk magyarázni. Nem alábecsülve senkinek sem az intellektuális
képességeit és a hitét, bizony előfordul, hogy nem azt gondoljuk egy-egy Ige
vagy igeszakasz kapcsán, amit az valóban jelenteni akar. Anélkül pedig, hogy
megértenénk Isten Igéjét, nem lehet hatékony a hívő életünk...


A nap gondolata:

Aki üdvözülni akar, az olvassa úgy Isten Igéjét, mintha rajta kívül senki
sem volna a világon. Akkor Isten Igéjének minden vigasztalása neki szól.
(Luther Márton)

2013. január 6., vasárnap

2013-01-06

Keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. (Máté 6:33)
Mennyi fontos dolog van életünkben! Vagy csak annak tűnik? Jó a sorrend életünkben? Szolgáljon épülésünkre a következő történet:
Egy filozófia professzor kiállt az osztály elé. Amikor elkezdődött az óra, minden kommentár nélkül elővett egy üres befőttes üveget és megtöltötte 4-5 cm-es KÖVEKKEL. Majd megkérdezte a diákokat, hogy megtelt-e az üveg. A diákok egyetértettek, hogy igen. A professzor ekkor elővett egy doboz KAVICSOT és beleöntötte az üvegbe. Enyhén megrázta az üveget, és a kavicsok kitöltötték a nagyobb kövek közötti réseket. Újra megkérdezte a diákokat, hogy megtelt-e az üveg. Egyetértettek, hogy igen. A professzor ekkor elővett egy doboz HOMOKOT és beletöltötte az üvegbe. A homok természetesen kitöltötte a maradék helyet is. Megint megkérdezte a diákokat, hogy megtelt-e az üveg. A diákok egyhangúan igennel válaszoltak. A professzor ezek után így szólt: lássák be a következőt. Ez az üveg az Önök élete. A nagyobb KÖVEK a fontos dolgok: a család, a társ, az egészségünk, a gyerekeink- olyan dolgok, melyek, ha minden más el is veszik, még kitöltik az életünket. A KAVICSOK a többi dolog, ami számít-, mint pl. a munkájuk, a házuk, a kocsijuk. A HOMOK minden más. Az apróságok. Ha először a homokot töltik az üvegbe, folytatta, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez igaz az életre is. Ha minden energiájukat az apróságokba fektetik, soha nem marad hely az igazán fontos dolgoknak. Figyeljünk oda a boldogságunkhoz fontos dolgokra. Játsszanak gyermekeikkel. Figyeljenek oda az egészségükre. Vigyék el táncolni párjukat. Mindig lesz majd idő dolgozni, lakást takarítani, vendégeket hívni. A köveket rendezzék először, amik a legfontosabbak. Állítsák fel a sorrendet. A többi csak homok. 
Annyit tennék hozzá, hogy Jézus sorrendje ez: első az Úr. Minden és mindenki utána jön. És nálad?
A nap gondolata:
Két uralkodó van a világon: Isten és az ördög. Te is szolgálsz az egyiknek.

2013. január 5., szombat

2013-01-05

Van ember, aki bajba juttatja embertársait, de van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél. (Példabeszédek 18:24)
Barátság. Mit jelent, kit, kiket takar ez a szó számodra? A következő történet tanulságát vésd szívedbe!
Gyuri, a 13 éves fiú, anyjával sétálgat a folyóparti fövenyen. Egyszer csak anyjához fordul és megkérdezi: - Anya, hogyan lehet megtartani a barátomat, ha egyszer már sikerült találnom egyet? Az anya egy-két másodperc gondolkodás után lehajol és mindkét kezével merít a homokból. Majd mindkét tenyerét az ég felé tartva, egyiknek az ujjait kezdi összeszorítani: a homok kezd kipréselődni az ujjai közül. Minél jobban szorította őket, annál több homok préselődött ki a tenyeréből. A másik tenyerét ellenben csak lazán szorította össze: a homok mind benne maradt. Gyuri elámulva nézte, mit csinál az anyja. Majd így kiáltott: - Anyám, megértettem.
A nap gondolata:
Csak az kormányoz biztosan, aki szívesen rendeli magát alá.

2013. január 4., péntek

2013-01-04

Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel… (1Tim 6:6)
Megelégedettség? Kevesen ismerik és élik ezt a fogalmat. Miért is? Az alábbi történet tanulságait vond le önmagad számára, és ha hasznosnak találtad, oszd meg másokkal is…
A halász hazatér fatörzsből vájt csónakján. Otthon egy külföldi piackutató szakember vár rá, és megkérdezi a halásztól, hogy miért jött haza ilyen korán?
A halász azt feleli, hogy tovább is maradhatott volna, de elég halat fogott ahhoz, hogy a családjáról gondoskodjon.
És egyébként mivel tölti az idejét? - Kérdezi a szakember.
Hát, például halászgatok. Játszom a gyermekeimmel. Amikor nagy a forróság, lepihenünk. Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a barátainkkal, és zenélgetünk egy kicsit. - Feleli a halász.
A piackutató itt közbevág: - Nézze, nekem egyetemi diplomám van, és tanultam ezekről a dolgokról. Segíteni akarok magának. Hosszabb ideig kellene halásznia, akkor több pénzt keresne, és hamarosan egy nagyobb csónakot tudna vásárolni magának. Nagyobb csónakkal, még több pénzt keresne, és nem sok időbe telne, hogy több csónakból álló, flottára tudna szert tenni.
-    És ezután?- Kérdezi a halász.
Azután, ahelyett, hogy viszont eladón keresztül árulná a halat, közvetlenül a gyárnak tudná eladni, vagy akár egy saját halfeldolgozó üzemet is be tudna indítani. Akkor el tudna menni ebből a porfészekből, akár Párizsba, vagy New Yorkba, és onnan irányíthatná a vállalkozást. Még azt is fontolóra vehetné, hogy a tőzsdére vinné az üzletet, és akkor milliókat kereshetne.
  - Mennyi idő alatt tudnám én ezt elérni?- Kérdezi a halász.
  - Úgy 15 - 20 év alatt. - Válaszolja a piackutató.
  - És azután? - Érdeklődik a halász.
  - Ekkor kezd érdekessé válni az élet. Nyugdíjba vonulhat. Ott hagyhatná a rohanó város zaját, a stresszes életformát, és egy távol eső kis faluba költözhetne.
- És azután mi lenne?- Érdeklődik a halász.
- Akkor, volna ideje halászgatni, játszani a gyermekeivel, a nagy forróság alatt lepihenni, vacsorázni a családjával, összejönni a barátaival, és zenélgetni egy kicsit...
A nap gondolata:
Istenhez való ragaszkodásunknak oly erősnek kell lennie, hogy ne legyünk kénytelenek emberek vigasztalását keresni.

2013. január 3., csütörtök

2013-01-03

Aki ekkor a halálos veszedelemből megszabadított minket, és meg is fog szabadítani. Benne reménykedünk, és ezután is megszabadít.  (2Korinthus 1:10)
Isten rajtad tartja a szemét, úgyhogy ne hallgass a félelmeidre! Döntsd el: bízz Istenben, és ne engedj a félelmeidnek. Isten azt ígéri nekünk, hívőknek, hogy bármi is történik, azt Ő a mi javunkra fordítja – ha szeretjük és követjük őt (Róma 8:28). Ha hívő vagy, a Biblia nem azt mondja neked, hogy csak jó dolgok történhetnek veled, de azt igen, hogy minden a javadra válik. Ez azt jelenti, hogy végre nem kell a félelmeidre hallgatnod; a hívő életében nincs olyan nehézség, döntési helyzet, vereség vagy csapás, amiből Isten ne tudna végül valami jót kihozni. Nem kell, hogy féljünk a jövőtől. A félelmeid megmutatják az életednek azokat a területeit, amelyeken nem bízol Istenben. Csinálj ma egy listát azokról a dolgokról, amiktől félsz, és kérd Istent, hogy mutassa meg, miért félsz ezeken a területeken! Aztán kérd Őt, hogy vegye el a félelmeidet, és a helyüket töltse be iránta való bizalommal. Egy dolog nagyon fontos: készülj fel rá, hogy Isten minden egyes területen elkezd megtanítani arra, hogy bízz Őbenne. És figyeld, hogyan segít neked!  
Beszéljünk róla!
Milyen félelmeket tudtál azonosítani?
Miből ered az, hogy az életed egyes területein bízol Istenben, más területeken pedig nem? 
Milyen olyan esetre emlékszel, hogy Isten a segítségedre sietett, pedig azt hitted, nem fog?
(Forrás: Napi remény)

A nap gondolata:
A szeretet növekedéséhez mennyei harmatra van szükség. (Spurgeon)

2013. január 2., szerda

20123-01-02

Eljön az óra, és az most van, amikor az igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát, mert az Atya is ilyen imádókat keres magának. (János 4.23)
4. Sok ima, sok Ige = egészséges élet. Az eddigiek alapján belátható, hogy mennyire szükségünk van az egészséges keresztyén élethez mindkettőre, mégpedig a megfelelő mennyiségben. Kálvin János reformátorunk ezt nagyon egyszerűen fogalmazta meg, amikor az igaz istentiszteletről tanít: ti. igeolvasással együtt imádkozzunk, úgy beszélgetve Istennel, hogy közben az Igében Őt magát is meghallgatjuk. „Lélekben és igazságban” – ahogyan Jézus tanított ma bennünket erre. Eljön az óra, mondja Jézus, amikor az igazi imádói így tesznek. Hálát adhatunk Istennek, hogy mindkettő rendelkezésünkre áll, nem kell, hogy kificamodott legyen a hitünk, és erőtlen az Úrral való kapcsolatunk. Segítsen bennünket az Úr, hogy mi is Szentlélek szerinti imádságban és az Ige mindenkori igazsága szerint imádhassuk Őt, az istentiszteleteken és családi, egyéni életünkben egyaránt.  (Berencsi Balázs)
A nap gondolata:
Imádkozni nem annyi, mint koldulni, hanem annyi, mint Istenben élni és Benne lélegezni.