2013-02-28

Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket megtérésre. (Lk
5,32)

Jézus hívásában erő van, szinte nem lehet ellenállni ennek a határozott,
szeretetteljes kérésnek. Mondhatnám úgy is, hogy a kérése parancs az én
javamra. Ügyeljünk arra, hogy ne utasítsuk vissza őt, hiszen életet, örök
életet akar adni. A bűnös embert megtérésre hívja, aminek következménye az
új élet, az ő követése és az örök üdvösség. Az elhívások sokaságát láthatjuk
az evangéliumokban, de sehol nem olvassuk, hogy bárki is megbánta volna ezt
az engedelmességet. Sőt, élet fakadt azon a területen, ahova a meghívás
szólt. Ma is tudok sok olyan emberről, akik komolyan vették Jézus
megszólítását és új élet támadt a szívükben, családjukban, a rájuk bízott
közösségben. Messzemenő eredménye van annak, ha engedelmeskedik a
megszólított Jézus Krisztus akaratának. Így jöttek létre megújult
gyülekezetek, missziós központok, intézmények és így újulhat meg egy ország,
egy nemzet, ha hallgatnak Jézus Krisztus hívó szavára. (Horváth Csaba)

A nap gondolata:

A Te Igéd olaja folyton sokasodik, és nem fogy el soha, amíg üres korsókkal
járulunk hozzá. (Fulér Tamás)

2013-02-27

Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon... (Péld 22:6)

A következő történet nagyszerű magyarázata mai Igénknek:

Az apa fáradtan tér haza a munkahelyéről, és leroskad a fotelbe. Hétéves
kisfia jön oda hozzá, és megkérdezi:

- Mondd Apa, neked mennyi az órabéred?

Az apja haragra gerjed:

- Miért kérded?! Csak nem valami hülye játékot akarsz megvetetni velem?
Azonnal mars a szobádba!

A kisfiú szemébe könnyek jelennek meg, de illedelmesen felmegy a szobába, és
becsukja maga mögött az ajtót.

Ahogy az apa ül a fotelben, még forrongnak benne a nap eseményei, ahogy a
főnöke megint újraíratta vele a prezentációját, ahogy a kollégája 3 nappal a
projekt vége előtt elment betegállományba... Kezébe temeti az arcát.

"Mikor lesz ennek vége?" - kérdezi magától.

Aztán eszébe jut a gyerek. "Talán nem kellett volna így bánnom vele...
Lehet, hogy csak egy ártatlan kérdés volt, és én értettem félre, azért mert
úgy érzem, a környezetemben már mindenki rajtam élősködik." - gondolja
magában, és elindul felfelé a lépcsőn. Benyit a gyermek szobájába, ahol a
fia a földön kuporogva játszik magában.

A fiú felnéz, és újra megkérdezi:

- Apa, neked mennyi az órabéred?

- Négy dollár fiam.

- És tudnál nekem adni két dollárt?

Az apa gyanakvó tekintettel ránéz a fiára, és azon töpreng: "Remélem nem
valami játékot akar venni belőle magának..." Majd meg is kérdezi tőle:

- Mire kellene neked az a két dollár?

- Mindjárt megmutatom! - mondja a gyermek sejtelmes mosollyal az arcán.

Apja előveszi a két dollárt, és odaadja a fiának. Mire a fiú benyúl a
takarója alá, és előveszi a spórolt pénzét. Elkezdi összerakosgatni az
aprót, ami összesen két dollárra jön ki. Hozzáteszi a most kapott másik két
dollárt, és boldogan az apja felé nyújtja:

- Apa! Most, hogy kifizetem neked, tudsz velem is tölteni egy órát, hogy
együtt játszunk?

Néhány évvel ezelőtt beszélgettem egy igazán gazdag emberrel, aki a
következőt mondta nekem, ami alapjaiban megváltoztatta a gondolkodásomat:
"Bármit megtehetek, amit csak akarok. Illetve...egy dolgot mégsem: A 22 éves
lányomat már nem tudom visszaültetni a hintába, hogy játszhassak vele."

A nap gondolata:

Ah, ha másért nem, legalább a gyermekeinkért tudnánk jobb keresztyének
lenni. (Ravasz László)

2013-02-26

...van hatalma az Emberfiának bűnöket megbocsátani a földön... (Lk 5,24)

Bűnbocsánat, gyógyulás, Isten dicsőítése: ez a sorrendje Jézus
tevékenységének. Jézus Krisztus azért jött a földre, hogy magára vegye
bűneinket, aki hozzá megy, annak bűnbocsánatot ad és látványos gyógyulás
következik be az életében, ezek után dicsőíti Istent. Az Istent dicsőítő
ember befogadta szívébe Jézus Krisztust, megújult az élete és alkalmas arra,
hogy bizonyságot tegyen erről a változásról mások előtt. Így kapott onnan
felülről való erőt Böjte Csaba is, aki a tévé nyilvánossága előtt vallott
Jézus Krisztusról, aki cselekszik ma is, jelen van az emberek szívében, csak
meg kell találni a módját az összerakásnak ebben az összekuszálódott
világban. Jézus Krisztus nélkül ez nem megy, mindannyiunk javára csak általa
történhet változás. (Horváth Csaba)

A nap gondolata:

A bűn elzárja a kegyelem csatornájának a zsilipjét.

2013-02-25

...de a te szavadra mégis kivetem a hálót. (Lk 5,5)

Emberi erőlködésre nem megy előbbre életünk hajója. Péter, a tapasztalt
halász-mester keserűen vallja be Jézusnak, hogy egy egész éjszakai munkájuk
kudarcát élték át, amikor üresen vonták ki hálóikat. Jézusnak viszont
egyetlen szavába került, és olyan nagy tömegű halat kerítettek be, hogy
szakadoztak a hálóik. Nézzük meg tüzetesen, hogyan történt ez a csodálatos
halfogás. Jézus az emberekkel való kapcsolatot nem a csodák véghezvitelével
kezdi, hanem a tanítással. Jézus beszállt az emberek hajójába, beljebb ment
a parttól és onnan tanította őket. Lelki táplálékot adott nekik először,
azután vitte véghez a test táplálására szolgáló rendkívüli halfogás
csodáját. Az ige hallgatásának következménye lett az anyagiakban való
gazdagodás, mintegy mellékterméke a Jézussal történő együttlétnek. Az ezrek
megvendégelése is csak a tanítás végén jött létre. A Máté 6,33 is arra
biztat, hogy először az Isten országával törődjünk, ne a megélhetés legyen a
fő gondunk. Igen, először Jézussal, az ő szavaival, tanításaival kell
töltekeznünk, és ezután minden egyéb gondunk megoldódik. Ha Jézussal vagyunk
telve, akkor más nem is jöhet ki belőlünk, mint az ő lénye, hiszen a
környezetünk is ezt várja a hívő emberektől. Hangsúlyozza az ige: sóvárogva
várja a világ az Isten fiainak a megjelenését. Éppen ezért legyen életünk
középpontjában Jézus Krisztus, az ő igéje lásson el bennünket naponként
útravalóval, semmit sem kételkedve támaszkodjunk életünk vezérfonalára, a
Szentírásra. (Horváth Csaba)

A nap gondolata:

Isten nem azért mond valamit, hogy értelmeddel mérlegeld, hanem azért, hogy
engedelmeskedj Neki.

2013-02-24

Megkérdezte Dávid az Urat... (2Sámuel 2:1)

Ha a mai Igében szereplő Dávid nevét a sajátodra cseréled, akkor ez mikor
történt utoljára? Vagyis mikor, miben, milyen élethelyzetben kérdezted meg
az Urat? Meglátásom szerint hívő életünk tragédiája, hogy van közünk az
Úrhoz, de nem mindenben érdekel az Ő véleménye. Időnként megkérdezzük mi Őt,
de nem rendszeres ez a legtöbb önmagát hívőnek valló embernél. Nem kérdezzük
meg pályaválasztáskor, de párt is nélküle választunk, munkahelyről már nem
is beszélve. Hiteleinkhez mi köze lenne? Vagy rosszul látom? Akkor ne olvasd
tovább, hanem adj hálát, hogy te újra és újra megkérdezed életed Urát
lényeges témákban. Jól látom? Akkor az elég baj! Változtass, mert
valószínűleg nem jó életed iránya! Ha nem kérdezed meg az Urat, akkor mész a
saját fejed után, vagy a tanácsadóid szavára hallgatva. Az utóbbiak meg vagy
megkérdezik az Urat, vagy nem... Kérdezd meg Istent bármivel kapcsolatban.
Kicsinek, vagy nagynak tűnő dolgaid egyaránt érdeklik. Jézus hogyan is
mondta: Keressétek először Isten országát... és ráadásul mindenek megadatnak
nektek...Legyen az új esztendőben eltökélt szándékod, hogy Istent semmiből
nem hagyod ki! Hidd el, sok áldás vár rád, ha így teszel!

A nap gondolata:

Az engedelmesség Isten gyermekeinek életfeladata. (Zeller)

2013-02-23

Utánad szomjazik lelkem... mint kiszikkadt, kopár, víztelen föld. (Zsoltárok
63:2)


Mark Roberts írja: Egy hegyi túrán... megláttunk egy csúcsot, ami úgy tűnt,
csak néhány mérföldnyire van, tehát elindultunk felé. Mire felértünk,
majdnem az összes vizünk elfogyott. Visszafelé... hála Istennek lefelé
kellett jönni, de nem volt egyetlen aprócska forrás sem, amely olthatta
volna gyötrő szomjúságunkat. Három óra hosszán át vágyakoztam a vízre, és
semmi másra nem tudtam gondolni, csak arra, hogy milyen csodálatos érzés
lesz, amikor kaphatok majd egy pohár innivalót." Amikor Dávid ezt írta:
Utánad szomjazik lelkem... mint kiszikkadt, kopár, víztelen föld",
ellenségei erősen szorongatták, és már azon tűnődött, hogy talán Isten
elfeledkezett róla. Voltál már így valaha? A fájdalom elviselhetetlen és
Isten olyan távolinak tűnik? A fizikai szomjúsággal testünk azt jelzi, hogy
vízre van szükségünk; lelkünknek is van egy szomja, amit egyedül Isten tud
csillapítani. Õ pedig meg is teszi: Ha segítségül hívtok, és állhatatosan
imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket. Megtaláltok engem, ha
kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám." (Jeremiás 29:12-13). A fél
szívvel végzett erőfeszítés nem lesz elég hozzá! Egy bibliatanító ezt
mondta: Istent csakis első kézből lehet megismerni. Azok, akik megelégednek
a másodkézből való információkkal, igazából nem ismerik Őt... Azt akarják,
hogy mások imádkozzanak értük, ahelyett, hogy maguk imádkoznának... hogy
igéket mondjanak nekik, ahelyett, hogy maguk olvasnák. Megelégszenek egy
televíziós istentisztelettel, vagy azzal, hogy meghallgatnak egy
igehirdetést az interneten... Mindenkinek ki kell próbálnia Istent... hogy
meglássa az-e, akinek mondja magát... hogy ígéretei igazak-e... hogy
válaszol-e az imádságra... hogy ott lesz-e, amikor szükségünk van rá... hogy
ad-e bölcsességet, erőt, kitartást és állhatatosságot... Igen, Ő az, akinek
mondja magát, igen, ígéretei igazak, igen, válaszolni fog, igen, ott lesz -
minden egyes alkalommal."


(Forrás: www.maiige.hu)


A nap gondolata:

Ne hagyja el semmi durva és könnyelmű beszéd a szádat, mert minden
könyörtelen szó ítéletként hull vissza rád. De boldogok az irgalmas szívűek,
mert irgalmasságot nyernek. (M.Basilea)

2013-02-22

Aki pedig dicsekszik, az Úrral dicsekedjék, mert nem az a megbízható ember,
aki önmagát ajánlja, hanem az, akit az Úr ajánl. (2 Kor 10:17)

Isten teremtette ezt a világot, így minden az övé benne. Nekem semmim nincs,
amit ne az Úrtól kaptam volna. Tehát dicsekedni sincs jogom a birtokomban
levő dolgokkal, mert tulajdonképpen nem az enyém, hanem sáfárságra,
megőrzésre, tovább fejlesztésre adta nekem Istenem. A szellemiekkel sem
dicsekedhetünk, mert Isten adta azt is kink-kinek az ő akarata szerint. Amit
viszont ránk bízott Isten azt számon is kéri tőlünk. Ha valamit jól
elvégeztünk, azért csak hálát adhatunk, hogy kaptunk hozzá erőt,
bölcsességet, Emberileg is visszataszító az, ha valaki magát dicséri, magát
helyezi előtérbe másokat eltiporva. A közmondás is kitér az ilyen emberre:
öndicséret gyalázat. Bizony, maga ellen hívja ki az ilyen ember az ítéletet,
megvetett lesz, hiszen a magát mások fölé helyező emberrel nem lehet mit
kezdeni, elfordulnak tőle környezetében. A keresztyén pszichológus /Dr.
Pálhegyi Ferenc/ ezt így fejezi ki: "aki maga körül forog, az maga marad".
Tehát önmérgezést követ el az az ember, aki folyton önmagával van
elfoglalva, magát dicséri, mások érdemeit nem ismeri el... Pál nem akar
mások tollával ékeskedni, hirdeti az evangéliumot, "de nem dicsekszünk olyan
munkával, amelyet másutt már elvégeztek"/16. vers/.

Nekünk, ma élő embereknek is fontolóra kell vennünk, amit Pál ír, ha már
minden áron dicsekedni akarunk és hála van a szívünkben, akkor elsősorban
Istennek adjunk dicsőséget, várjuk meg, míg az Úr ajánl, mert csak ebben az
esetben leszünk megbízhatóak, hitelesek. (Horváth Csaba)

A nap gondolata:

Talán úgy kellene élnünk - hiszen ki tudja, meddig élhetünk? - hogy széppé
tegyük a magunk, és lehetőleg a mások életét is mindaddig, amíg ez
lehetséges.

2013-02-21

Nem mintha az ajándékot kívánnám, hanem azt kívánom, hogy bőségesen
kamatozzék az a ti javatokra. (Filippi 4:17)

Isten megáldja a jókedvű adakozót. Pál átélte a bővelkedés és nyomorúság
korszakát is. Nem panaszkodott, amikor szükséget látott, mert Krisztusra
nézett. Szívesen vette az emberi segítséget, a testvéri gondoskodást, de nem
azért, mert neki így volt jó, hanem azért, mert hála volt a szívében, hogy
mások szeretetből gondoltak rá, így valójában az adakozók gazdagodtak
hűségben, egymás iránti szeretetben, felelősségtudatban a diakónia
gyakorlása közben. Az adakozóknak nem lett kevesebbjük, mert a Mindenek Ura
betöltötte az ő szükségletüket is, ennek a bőséges kamatozásnak örült Pál.
Szegények voltak a filippibeliek is, de még inkább nélkülözött a börtönben
sínylődő Pál, akire irányult a hálaáldozatuk. Isten, akié ez a
világmindenség, bőven pótol minden adakozást. Ezt kell nekünk is átélnünk a
mindennapjainkban. (Horváth Csaba)

A nap gondolata:

Van valamitek, amit nem adnátok oda? Mindent, amitek van, oda fogtok adni
egy napon. Gyakran mondjátok: "Adnék, de csak az arra érdemesnek."
Kertetekben a fák nem mondják ezt, sem nyájatok a legelőn. Adnak, hogy
élhessenek, mert a nem-adás elpusztít.

2013-02-20

Egymás terhét hordozzátok, úgy töltsétek be a Krisztus törvényét! (Gal 6:2)

Egymás terhének hordozásában vannak különböző fokozatok. A következő
történet is erről szól. Szolgáljon lelki épülésedre!

Egy ház renoválása során egy japán felnyitotta a háza falát. A Japán házak
falai fából készült, üreges falak. Ahogy bontott, felfedezte, hogy egy gyík
van bent fogságban, mivel a fal szögelése közben annak idején egy szög
átütötte az egyik lábát. Látja a japán ezt, sajnálja nagyon, és egyúttal
kíváncsi is, hisz látja, hogy oda van szögelve, a ház pedig tíz éve épült!
Hogyan történt?

A gyík tíz évig túlélte ebben a helyzetben! Egy sötét falon belül, mozgás
nélkül ez lehetetlen és őrjítő! Aztán elkezdett csodálkozni a japán, hogy
élt túl tíz évig egy lépés megtétele nélkül - hisz a lába oda volt szögelve!
Abbahagyta hát a munkát, és elkezdte figyelni a gyíkot, hogy mit is csinál
ott, és hogyan táplálkozott tíz éven át. Később, nem tudni honnan, feltűnt
egy másik gyík, étellel a szájában. Oh! A munkás nagyon megdöbbent, és
mélyen érintette a dolog. A gyíkot, akit a szög fogva tartott a sötét fal
mögött, egy másik gyík etetett tíz éven keresztül... El tudod képzelni? Tíz
éven keresztül, fáradhatatlanul, anélkül, hogy feladta volna a reményt. Meg
tudnád ezt tenni? Meg tudnád ezt tenni az Édesanyádért, aki hosszú kilenc
hónap után világra hozott? Vagy Édesapádért, a barátaidért, a testvéreidért,
a kollégáidért? Képzeld el, hogy egy ilyen kicsi teremtmény meg tudja tenni,
amit egy briliáns elmével megáldott lény nem képes. Ahogy a kommunikációs
technológia fejlődik, az információhoz való hozzáférésünk egyre gyorsabbá és
gyorsabbá válik. A távolság az emberek között csökken, vagy növekszik? Ne
hagyd el soha azokat, akiket szeretsz, ne mondd soha, mennyire elfoglalt
vagy, amikor igazán szükségük van Rád! Előtted hever az egész világ, de
lehet, hogy te vagy a világ az ő számukra! Az elhanyagolás összetörheti azt
a szívet, ami minden ellenére szeret téged.

Mielőtt bármit mondasz, emlékezz:

Egy életig tart felépíteni, egy pillanatig tart lerombolni...

Hogy élj, használd a szíved..

Hogy túlélj, használd a hited...

A nap gondolata:

Önmagunk megtalálásának a legjobb módja, ha elveszünk mások szolgálatában.

2013-02-19

Nagyobb boldogság adni, mint kapni. (ApCsel 20:35)

Adni és kapni - életünk része. Ilyenkor mindkettő örömmel tölt el. De van,
aki nem tud adni azoknak sem, akiket nagyon szeret. Aki viszont tud,
másoknak is örömöt szerezhet. Erről szól a következő történet:

Sok-sok esztendeje egyszer korgó gyomorral, üres zsebbel virradtunk
karácsony napjára. Kopogtak. Kinyitottuk az ajtót és egy férfi lépett be
óriási élelmiszeres csomaggal. Nem hittünk a szemünknek.

- Ki maga és honnan jött? - csodálkozott apám.

- Egy barátjuk küldött - válaszolta az idegen -, aki tudja, hogy
nélkülöznek, de visszautasítanák a közvetlen segítséget, ezért küldött
engem. Áldott ünnepeket!

- Nem, ezt nem fogadhatjuk el - szabódott apám.

- Pedig kénytelenek - felelte az ismeretlen férfi, sarkon fordult, és
behúzta maga mögött az ajtót.

Ez az élmény maradandó hatást gyakorolt az életemre. Megfogadtam, hogy
egyszer majd én is viszem annyira anyagilag, hogy másoknak ugyanígy
segíthessek. Tizennyolc éves koromra kialakítottam a magam karácsonyi
rituáléját. Mivel szeretem a kötetlen megoldásokat, azt találtam ki, hogy
egyszerűen bevásárolok egy vagy két család számára elegendő élelmiszert,
azután küldöncnek öltözve felkeresem a legszegényebb környéket és találomra
becsöngetek valahova. Az ajándékba mindig elrejtettem egy levelet, amelyben
leírtam gyerekkori élményemet.

Számomra ez az évente ismétlődő szertartás nagyobb gyarapodást jelent minden
pénznél, amit valaha kerestem.

Szerezhetünk valakinek ily módon nagy örömet? Ha igen, éljünk a
lehetőséggel...

A nap gondolata:

Isten szeretetének a lelke nem kerítheti hatalmába az embert mindaddig, míg
belőle nem áradhat tovább másokra is. (Fosdick)

2013-02-18

...Krisztus ereje által mindenkor diadalra vezet bennünket..." (2Korinthus
2:14)

Jézus azt mondta: E világon nyomorúságtok lészen..." (János 16:33 Károli).
Ha problémáid vannak, az nem azt jelenti, hogy nem vagy igazi hívő, hogy
kudarcot vallottál, vagy, hogy Isten nem kedvel. A vihar a hívő házát éppúgy
próbára tette, mint a hitetlenét (ld. Máté 7:24-27). A hívő azonban
felülkerekedett rajta. Mi tehát Isten célja? Az, hogy győztessé neveljen, ne
szabadulóművésszé! Hála legyen Istennek, aki a Krisztus ereje által
mindenkor diadalra vezet bennünket." Igen, Isten meg fog szabadítani, de
először tanítani fog. Vannak olyan problémák, melyeket nem kerülhetsz el,
amiket mindenképpen kezelned kell. Ilyen például a külsőd, amelyet
örököltél. A mai társadalom annyira megszállottja a külső megjelenésnek.
Lehet, hogy te is elégedetlen vagy a kinézeteddel? Úgy érzed, túl magas, túl
alacsony, túl átlagos, nem atlétikus, alma formájú, körte formájú vagy, az
orrod pedig tényleg csúnya? Szeplős vagy, nagy a tokád vagy elállnak a
füleid? Próbáltál már sötétebb árnyalatot és világosabb árnyalatot is?
Hangsúlyoztad, elrejtetted, kisebbíttetted, nagyobbíttattad, de sosem úgy
néz ki, ahogy szeretnéd? Óvakodj a kultúra testies normáitól. ...azok
magukat magukhoz mérvén és magukhoz hasonlítván magukat, nem okosan
cselekesznek" (2Korinthus 10:12 Károli). A Biblia azt mondja: Jaj annak, aki
perbe száll alkotójával... Mondhatja-e formálójának az agyag: Mit csinálsz?
És a készítmény ezt: Nem ügyes a kezed?" (Ézsaiás 45:9). Tekints arra, ami a
legjobb benned, és fogadd el azt, amin nem tudsz változtatni. Isten nem
hibázik. Ne légy olyan, mint azok, akik nem okosan cselekesznek"! Az ember
azt nézi, ami a szeme elõtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van"
(1Sámuel 16:7). Isten mércéjét használd, ne az emberekét! Kezdd el értékelni
önmagad!

(Forrás:www.maiige.hu)

A nap gondolata:

A legfontosabb dolog nem az egymás felett aratott győzelem. Az életben
sokkal fontosabb másokat győzelemhez segíteni, akkor is, ha ez azzal jár,
hogy nekünk le kell lassítani.

2013-02-17

Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok! (Mt 25:13)

Nem múlt el a világ december 21-én, ahogyan azt sokan várták és hirdették?
Miért nem? Mi keresztyének tudjuk a választ. Azért nem, mert a világ elmúlik
egyszer, lesz világvége, ez számunkra Jézus visszajövetelét jelenti, ami
akkor történik meg, amikor mennyei Atyánk jónak látja. Jézus világosan
beszélt erről övéinek: nem tudjátok sem a napot, sem az órát. Nem kell
számolgatni. Ez megtörténhetett volna december 18-án éppen úgy, mint ahogyan
megtörténhet a mai napon. De ez nem a mi kezünkben van. Akik számolgatnak és
időpontokat jelölnek meg, hirdetnek ki, azok tévednek. Sőt, hogy erősebb
kifejezést használjak: Istent játszanak. Vannak olyanok, akik magukat
Istenhez tartozónak vallják és ilyeneket tesznek. Ne dőlj be nekik! Egy
feladatod van: készülj erre az alkalomra, mármint a világ végére, ami Jézus
visszajövetelét jelenti számunkra, tehát boldog pillanat lesz. Találjon
készen ez az óra. De mi van, ha meg sem éred, ha addig meghalsz? Erre is
komoly esély van. Akkor sem kell mást tenned, mint szüntelen készen
lenned...

A nap gondolata:

Az út a mennybe is, a pokolba is Krisztus keresztje mellett megy el, - ott
válik jobbra és balra. A Jézus testében meg kell botlanod. A két lator is
jobb és bal felől volt. (Stewart)

2013-02-16

Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta népét, és váltságot szerzett
neki. (Lukács 1:68)

Az Istennel való találkozásban lehetnek meglepetések. Lehet sokakban egy
kialakult kép Istenről. Néha Isten ledönti ezeket az elképzeléseket, amikor
terveit megvalósítja, ahogyan ennek a családnak az életében is láttuk. Ezért
nem szabad Őróla faragott, végleges képet készítenünk, amire intenek a
parancsolatok is. A vele való találkozás sokszor választás elé állítja az
embert és arra készteti, hogy újra gondolja az ember az életét. Ezt hívja a
Biblia megtérésre való hívásnak. Isten ebből a célból akar találkozni mindig
az emberrel, hogy jobbítsuk meg útjainkat és ezzel behívjuk Őt az életünkbe.
Ezzel együtt az Úr áldásait is beengedjük.

Találkozni Ővele egyben azt is jelenti, hogy áldottabb lesz az életünk. Az
áldás azt jelenti, hogy Isten sokkal többet ad, mint amit elgondoltunk
előtte. Ez az idős házaspár pusztán egy gyermeket szeretett volna, aki
tovább viszi nevüket, hogy ne maradjanak névtelenek Izraelben. Isten pedig
többet gondolt jámbor életük felől, azzal akarta megajándékozni őket, hogy a
Messiás előhírnökségére készüljenek és fiúk ezt a tisztet betöltse. Milyen
kiváltságosnak is érezhették magukat! Örömük volt a gyermek, de még nagyobb
örömöt kaptak az elhívással és a kiválasztásukkal kapcsolatosan. A
zsoltáríró mondja: "Teljes öröm van tenálad." Sokszor Istentől csak annyi
örömöt várunk, amennyit saját magunk elképzelünk, hogy a mi elgondolásunk
szerint miként lenne örömösebb életünk. Isten azonban a teljes örömöt
kínálja, ami a vele való teljes egységben, szoros közösségben érhető el.
Éppen ezen a ponton fedezhetjük fel azt, hogy egészen mást tervez életünk
felől, amit nem könnyű elfogadnunk, de abban nagyobb áldás lehet elkészítve.
Egy valakitől hallottam egyszer: "Minden probléma, álruhába bújt siker." Egy
problémás élet, egy akadályokkal övezett élet szomorúságra adhat okot, de
Isten lehet abban elrejtett valami többet, valami jobbat. Van neki arra is
hatalma, hogy előhozza azt. Azok látják meg ezt, akik közösségben maradnak
Ővele. S várják az Úr kijelentését, ahogy Zakariás is tette. E mai Ige erre
a közösségre biztat. Akarj az Úrral közösségben lenni rendszeresen!
(Berencsi Balázs)

A nap gondolata:

Akit egyszer megrázott Isten áldozatának nagysága, annak az emberről
alkotott képe megnő, kiteljesedik s ezentúl mindig a dráma ,,tétje" lesz.
Nem Isten, hanem az ember léte kérdéses! Az embernek vannak szomjúságai,
amiket csak emberen túli források oltanak. Van olyan világosság igénye, amit
nem tud szolgálni sem az értelem, sem a társ, sem a látás szenvedélye.
(Vasadi Péter)

2013-02-15

Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta népét, és váltságot szerzett
neki. (Lukács 1:68)

A mai Igében arról olvasunk, hogy Keresztelő János születése alkalmából
Zakariásék házában találkoztak emberek. Szokás volt Izraelben is örvendezni
egy újszülöttnek, a családoknak összejönni, meglátogatni a családot, ahol a
gyermek születése történt. Az emberek úgy mentek oda találkozni egymással,
mintha szokásos zsidó körülmetélkedési ünnepre mennének. S mivel esetükben
egy idős házaspárnak adatott a gyermek, örömük még nagyobb volt, hogy Isten
sok-sok idő után rájuk tekintett és születhetett gyermekük. Arra azonban nem
gondoltak az oda érkezők, hogy ez az ünneplés kicsit más lesz. Eltérő attól,
amit megszoktak. A Bibliából tudjuk, hogy Isten elkezdte munkáját ennek a
családnak az életében. Még a gyermek születését megelőzően Zakariás papot a
templomi szolgálata alatt megszólította Isten az Ő angyala által. Tervét
közölte vele és mivel Zakariás hitetlenkedett, láttuk, hogy Isten terve
attól maradéktalanul beteljesedett, és megszületett a megígért gyermek, de
Zakariást azzal fedte meg az angyal, hogy a gyermek születéséig megnémult. A
történet szerint egy néma apa várja a vendégeket, hogy találkozzanak végre
és nyilvánvalóvá váljon mindenki számára, milyen csodát is kezdett Isten
közöttük. Az idős Zakariás kis táblára írt mindent, mióta megnémult. S mikor
a gyermek nevét kérdezik, és várják, hogy apjához hasonlóan Zakariásnak
hívják, e kis táblára írva meglepő kijelentést tesz: János legyen a neve.
Akik találkozni szerettek volna velük, mindenre számítottak, csak erre nem.
Akkoriban nagyon erős volt az a hagyomány, hogy a fiúgyermekeknek apjuk
nevét kell tovább vinniük, ami Zakariás agg korára nézve még inkább
elvárható lett volna.

Természetesen azért volt ez, mert Isten terve érvényesült. A Jelenések
könyvében olvashatjuk, hogy "adok nekik új nevet." A névadás Isten számára
mindig egy lehetőség volt, hogy valakinek az életét mássá formálja. Így lett
a halász Simonból, Péter, a tanítvány és a keresztyéneket üldöző Saulból Pál
apostol. S így van jelentősége itt a János névnek, ami annyit tesz: "Isten
megkegyelmezett." Mert nemcsak ezek a szomszédok látogatták meg
ismerőseiket, hanem azt olvassuk a Zakariás hálaénekében: "Áldott az Úr,
Izráel Istene, hogy meglátogatta népét, és váltságot szerzett neki." Tehát
Zakariásék otthonában nem más, mint a mindenható Isten akart találkozni
népével. Az emberek egy átlagos összejövetelen voltak, de Isten melléjük
szegődött és meglátogatta üzenetével őket: érkezik a Megváltó, a Szabadító.
Ennek lett e gyermek előhírnöke. Így szegődött oda Jézus az emmausi
tanítványokhoz az úton, ami nyomán találkozást készített, és hisszük, hogy
így akar napjainkban is mellénk szegődni, velünk jönni az úton, hogy ne
legyünk egyedül. (Berencsi Balázs)

A nap gondolata:

A föld gyorsan lakhatatlanná válna, ha az emberek nem tennék meg
udvariasságból azt, amit szeretetből képtelenek megtenni. És megfordítva: a
világ csaknem tökéletes lenne, ha mindenkinek sikerülne szeretetből
megtennie azt, amit csak udvariasságból tesz meg.

2013-02-14

Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta népét, és váltságot szerzett
neki. (Lukács 1:68)

Találkozások történnek az életben. Találkozunk egy régi ismerőssel, vagy
meglátogatunk valakit, akit régen láttunk. Találkozhatunk nemcsak
emberekkel, de új dolgokkal, eszmékkel, kultúrákkal is, melyek formálhatják
szemléletünket. Azok a jó találkozások, mely után változás is történik,
amikor nemcsak elmennek emberek egymás mellett, hanem közben kicserélik
gondolataikat, vagy éppen tudnak egymásnak adni valamit, amit elvihetnek
saját életükbe.

A templomban is találkozunk, de nemcsak emberek egymással, nemcsak a
gyülekezet, hanem Istennel is találkozhatunk. Egyik ifjúsági ének fogalmaz
így: "Találkozni jöttem veled Istenem!" Vajon hányan gondolkodnak így,
amikor betérnek általában egy templomba? Pedig az énekek, az igehirdetés, az
imádságok találkozásra késztetnek az élő Istennel. Neki szava van hozzánk,
meg akar szólítani, sőt meg akarja érinteni életünket, hogy történjen
bennünk változás a Vele való találkozást követően. A Lukács evangéliumát
ajánlatos a találkozások szempontjából is olvasni, hiszen Jézus Krisztussal
nagyon sokan találkoztak a beszámolók közül. Volt, aki meggyógyulva
távozott, megint más követte Őt az úton, de volt sajnos olyan is, aki nagy
reményekkel állt a találkozás elé, de megszomorodott azon, amit Jézus neki
mondott, mert nem olyannak gondolta Isten országát. Egy találkozás tehát
képes lehet arra, akár kicserélheti egész életünket. Veled történt már
ilyen? (Berencsi Balázs)

A nap gondolata:

Minden próbatétel és minden nehézség, amivel találkozunk, arról szól, hogy
az ember, ha magába tekint, felismerhesse, hogy milyen erő irányítja, mi
motiválja cselekedeteiben.

2013-02-13

Aki győz, annak megadom, hogy velem együtt üljön az én trónusomon: mint
ahogy én is győztem... (Jelenések 3:21)

Jézus hol győzött? Milyen küzdelmet - sportnyelven szólva milyen meccset -
nyert meg? A bűn és a halál elleni küzdelemben aratott diadalt. Legyőzte
mindkettőt. Értünk való volt az a kettős győzelem. Mi Jézus által, a belé
vetett hit által győzünk. A győztes oldalán van, aki Jézust követi. Hogy hol
és ki fölött győzhetünk? Erre azt mondhatom, hogy sokféle küzdelem van jelen
a hívő ember életében. Győzhetünk a kísértéseink, az elkényelmesedésünk, az
önteltségünk, az önzésünk fölött, de mindezt csak Jézus által tehetjük meg.
Saját erőből nem fog menni. Vele egyértelműen sikerülhet mindenkinek. Te
miben kérted és kaptad meg Jézus segítségét legutóbb? Emlékszel még rá?
Miben győztél Krisztus által?

A nap gondolata:

Az emberi élet célja, hogy eggyé legyen Istennel. (Chambers)

2013-02-12

Íme, az ajtó előtt állok és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és
kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, ő pedig énvelem.
(Jelenések 3:20)

Ezekből a jézusi szavakból is vegyük észre, hogy Jézus szeretne életünk
része lenni, de ehhez a mi döntésünkre, a mi beleegyező szándékunkra is
szüksége van. Ő zörget a szívünk ajtaján, de bejönni csak abban az esetben
fog, ha meghalljuk zörgetését és kinyitjuk előtte az ajtót. Ő nem töri ránk
az ajtót, csak akkor jön be, ha mi engedélyt adunk neki erre. Hogyan
történik ez a zörgetés a gyakorlatban? - kérdezheted. Sokféleképpen. Például
egy öröm által, egy boldog pillanatod által. Zörget Jézus, és várja, hogy
Neki tulajdonítsd örömödet, boldogságodat és megköszönd neki. Vagy egy
szenvedés, egy fájdalmas esemény által. Segíteni szeretne ezekben, hogy
legyen erőd ezek elhordozásához. Magához akar vonni. Csak nem mindig nyitunk
ajtót ilyenkor. Hallani halljuk, hogy valaki zörget, de a kulcsfordulás
belülről rajtunk múlik, és nem mindig történik meg. A te esetedben
megtörtént már?

A nap gondolata:

Boldog, aki Téged szeret, Uram. Barátját Benned, ellenségét érted.
(Augustinus)

2013-02-11

Amikor mindennap zaklatta és gyötörte szavaival, halálosan megunta a dolgot.
Feltárta előtte egészen a szívét... (Bírák 16:16-17)

A Biblia legerősebb embere, Sámson, könnyelműen fogadkozott az Úrnak.
Megesküdött, hogy Istenért fog élni. Megígérte, hogy nem vágatja le a haját,
ezzel emlékeztetve magát az Úrnak tett ígéretére. A baj abból származott,
hogy nem vette komolyan sem önmagát, sem Istenét. Azt gondolta, hogy az élet
egy nagy játék, ahol lehet a bűnnek kacérkodni. "Milyen közel lehet a tűzhöz
menni, anélkül, hogy megégetném magam?" Ez egyértelműen látszik Delilával
való kapcsolatából (Bírák 16). Delila szünet nélkül csábítgatta Sámsont, és
arra kérte, árulja el ereje titkát. Sámson ahelyett, hogy menekült volna a
kísértés elől, belement Delila játékába, nemcsak egyszer, hanem egymás után
négyszer; minden alkalommal jobban engedve a kísértésnek. "Milyen közel
lehet a tűzhöz menni, anélkül, hogy megégetném magam?" Mivel Sámson belement
a játékba, alig vette észre az a lépést, ami a tűz közeléből egyenesen a
közepére vitte. "Ekkor elaltatta Sámsont a térdén, hívott egy embert, és
levágott hét hajfürtöt a fejéről. Azután elkezdte szólongatni, de azt már
elhagyta az ereje. Ezt mondta Delila: Jönnek a filiszteusok, Sámson! Ő
felébredt álmából, de azt gondolta: Kiszabadulok most is, mint máskor, csak
megrázom magam! - mert még nem tudta, hogy elhagyta őt az ÚR." Bírák
16:19-20 A Biblia legszomorúbb mondata az utóbbi: "mert még nem tudta, hogy
elhagyta őt az ÚR". Sámsonnak fogalma sem volt arról, hogy mi történik. Nem
vette észre, hogy az életvitele fokozatosan legyengítette. Mindez egy
folyamat eredménye volt, hiába gondolta azt, hogy örökre erős lesz. Senki
nem tervezi a bukást. Szép lassan szokott bekövetkezni. Senki nem akar
drogos, vagy elvált lenni vagy károsítani az egészségét. Mindez egy kis
dologgal kezdődik, és addig gyűrűződik, amíg így ébredünk egy napon: "Mi
történt? Ez nem az élet, amit Istenért akartam élni." Mi a tanulság Sámson
történetéből? Az erős emberek megtartják a fogadásaikat. Vigyáznak, mit
ígérnek meg, és nem űznek játékot bele. Jegyezd meg: Az életed olyan erős,
mint a leggyengébb elhatározásod. Mire szántad oda magad? Elhatároztad magad
az Úrnak? Elkötelezted magad egy gyülekezetnek, családodnak? Innen jön az
erőd!
(Forrás: Napi remény)

A nap gondolata:

Mindenkiben annyira él Jézus, amennyire testet ölt a mennyei élet, amennyi
életet tékozolt el, amennyi áldozatot hozott, amennyi halált szenvedett
Jézusért. (Ravasz László)

2013-02-10

Tanácsolom neked, végy tőlem tűzben izzított aranyat, hogy meggazdagodj, és
fehér ruhát, hogy felöltözz, és ne lássék szégyenletes mezítelenséged; és
végy gyógyító írt, hogy bekend a szemed, és láss. (Jelenések 3:18)

Jézus tanácsot ad a mai Igében: Tanácsolom neked, hogy végy
tőlem aranyat, fehér ruhát, gyógyító írt! Jézus tanácsol. Nem követel, nem
parancsol, hanem tanácsol. Mit jelent ez? Azt, hogy te döntesz: elfogadod
vagy elutasítod a tanácsot? Jézus nem erőlteti rá sem önmagát, sem tanácsait
senkire. Rajtunk múlik, hogy hogyan fogadjuk azt, ami tőle van, amit Ő
kínál. És ez még egy gyülekezetre is ez igaz.

Jézus azt mondja ennek a közösségnek: adni akarok nektek. Tőlem
vegyetek, az én kezemből. Én elkészítettem nektek. Nélkülem szegények
vagytok. Ma is így van ez! Sok ember hiszi, hogy gazdag, hogy magának
köszönhetően meggazdagodott. Ügyességének, vagy ügyeskedéseinek köszönhetően
meggazdagodott, és nincs szüksége semmire. És senkire. Jézusra sem. Minél
nagyobb a földi gazdagság valahol, annál kevesebb az igazi hívők száma. A
gazdag nyugati társadalmakban úgy gondolkodnak, hogy nincs szükségük
Istenre. Svédországról olvastam a múltkorában, hogy 85%-os az ateizmus.
Megdöbbentő számadat, de azt üzeni, hogy ahol földi gazdagság van, ott nem
nagyon kérnek Istenből. Nem is sejtik az így gondolkodók, hogy ők csak
bizonyos értelemben gazdagok, de Isten előtti állapotuk szerint valójában
szegények. Isten szerint szegény, nyomorult, szánalmas emberek. Akinek nincs
Megváltója, semmije sincs. Akinek pedig Krisztusa van, minden az övé, ami
igazán lényeges. Hiszed ezt?

A nap gondolata:

A napfény a növénynek feladatot, erőt ad. Lehetőségeket nyújt s kitölti azt.
Életre hív, célokat tűz ki, hozzá segít. Mindezzel szemben semmit sem kíván,
csak ezt: élj velem. - Jézusnak is ez ez egy az összes követelése: ÉLJ
VELEM! (Ravasz László)

2013-02-09

Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, meggazdagodtam, és nincs szükségem semmire,
de nem tudod, hogy te vagy a nyomorult, a szánalmas és a szegény, a vak és a
mezítelen... (Jelenések 3:17)

Egy valamit fontos tisztázni: Jézus nem azért mondja ezeket a nem éppen
szívderítő kifejezéseket egy közösségre, mert sárba akarja tiporni, mert meg
akarja alázni őket, hanem azért, mert segíteni akar. Szereti őket, fontosak
számára. Ezen kívül: tud és akar segíteni. Ha Isten Igéje kemény hozzánk,
elevenünkbe vág, fájdalmasan érint, akkor nekünk is így kell olvasni vagy
hallgatni. Érezzük ki mögüle az Úr szeretetét, kegyelmét, segítőszándékát!
Egy szülő, aki szereti gyermekét nem mondja-e el neki, ha látja, hogy nagy
balgaságokat csinál? Nem mutatja-e fel azt, hogy ő hogyan látja gyermekének
életvitelét? De, mert szereti, mert fontos neki a gyermeke, mert
felelősséget érez irányába. Ugyanígy van Jézus is az övéivel. Ezért int,
ezért fedd olykor bennünket. Nem esik az akkor jól nekünk, sőt kifejezetten
fáj. De ha nem dacosan csakazértse módon folytatjuk életünket, ha engedjük
ezeket a kemény szavakat dolgozni a lelkünkben, akkor javunkra lesznek.
Egyértelműen gyógyulásunkra lesznek ezek a fájdalmasan kemény és igaz
szavak. Te szoktad engedni az Urat így munkálkodni benned, vagy dacosan
hátat fordítasz Neki?

A nap gondolata:

Krisztus ragyogó világosság. Aki azt mondja, hogy a világosságban van -
abban nem szabad megmaradni sötét indulatoknak. Csak egy érzés van, amely
elbírja a világosságot: a szeretet. (Viktor János)

2013-02-08

Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, meggazdagodtam, és nincs szükségem semmire,
de nem tudod, hogy te vagy a nyomorult, a szánalmas és a szegény, a vak és a
mezítelen... (Jelenések 3:17)

A laodiceaik önmagukat gazdagnak látták, Jézus szerint ellenben a következő
jelzők igazak rájuk: nyomorult, szánalmas, szegény, vak, mezítelen.
Megdöbbentően kemény beszéd. Hiszen az önmagát gazdagnak tartó közösség
Jézus szerint szegény, sőt nyomorult, szánalmas, vak és még mezítelen is.
Lehet ekkora kontraszt aközött, ahogyan valaki önmagát látja, és ahogyan őt
Jézus látja? Lehet bizony! Azt tartja a mondás, hogy a látszat sokszor csal.
Az Urat azonban nem lehet megtéveszteni. Ő annak lát, akik valójában
vagyunk. Ő meg is mondja, hogy milyennek lát bennünket. Rendszeresen fel
kell tennünk a kérdést Jézusnak: Urunk, Te milyennek látsz bennünket?
Milyenek vagyunk a Te szemedben?

A nap gondolata:

A pénzen mindig annak a képe látható, aki azt vereti, és az, akinek a
tulajdona. Ha Jézuséi vagyunk, akkor az Ő képét kell viselnünk, különben
hamis pénz vagyunk. (Trudel D.)

2013-02-07

Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, meggazdagodtam, és nincs szükségem
semmire...(Jelenések 3:17)

Minden ember és minden közösség látja magát valamilyennek, tartja magát
valamilyennek. A laodiceai gyülekezet azt tartotta magáról, hogy gazdag
vagyok, meggazdagodtam, nincs szükségem semmire. Felmerülhet bennünk a
kérdés: baj az, ha egy közösség, azon belül is egy gyülekezet gazdag?
Alapjában véve nem baj. Akkor nincs semmi gond, ha tudja, hogy Kinek
köszönheti, és mire kapta a gazdagságát. De ez elég ritka eset. Általában
azonban a kísértést kell meglátnunk benne. A gazdagság kísértése pedig abban
van, hogy az elért eredményeket magunknak tulajdonítjuk, a gazdagság
öncélúvá válik és másokon segíteni nem szándékozunk. Önelégült, öntelt
állapot ez. Gondolkodhatunk így? Az Ige példája mutatja, hogy igen, de ez
egyértelműen tévút, mert aki így gondolkodik, az küldetését veszti, célt
téveszt. Látjuk-e még az Úrtól kapott küldetésünket, feladatainkat? Érzünk
még felelősséget az Isten nélkül élők felé? Előfordul, hogy gondoljuk
magunkat valamilyennek, mások pedig egészen mást gondolnak rólunk. Hatalmas
különbség lehet a magunkról alkotott kép, és a mások által rólunk alkotott
kép között. De az igazi kérdés az, hogy mekkora különbség van egy hívő ember
önmagáról alkotott képe, és Jézus rólunk alkotott képe között? Mert Jézus
mindig a valóságot látja. Őt nem lehet becsapni, megvezetni, áltatni. Előtte
nem lehet kimagyarázni magunkat, hogy az nem egészen úgy van Uram... Ő a
teljes, a kendőzetlen valóságot látja. De milyen ez ahhoz képest, amilyennek
mi látjuk magunkat?

A nap gondolata:

Ha csak akkor volnék Krisztusé, amikor érzem, akkor ritkán volnék az Övé.

2013-02-06

Tudok cselekedeteidről, hogy nem vagy sem hideg, sem forró. Bárcsak hideg
volnál, vagy forró! Így mivel langyos vagy, és sem forró, sem pedig hideg:
kiköplek a számból. (Jelenések 3:15-16)

A hit szempontjából hidegnek lenni egyenlő azzal, ha valaki még nem ismeri
Istent. Semmi köze Hozzá. Tagadja létezését. Az ilyen állapot is jobb, mint
a langyos? Igen és ezt Jézus mondja. Mert az Őt jelenleg még tagadó közel
kerülhet Hozzá, elkötelezett tanítvány lehet úgy, ahogyan a keresztyéneket
üldöző - a Jézusba vetett hit szempontjából hideg - Saulból Pál apostol
lett, ugyanez bekövetkezhet azokkal, akik még Isten nélkül élnek. A hit
szempontjából forró ember szíve tele van az Úrral, érte él, érte ég. Másokat
is vágyakozik a szeretet tüzével felhevíteni és Istenhez közel vinni. De a
langyos hívő állapota azért a legrosszabb, mert már túl van a hideg, az Úr
nélküli életszakaszán, de már lecsengett nála az Úrért élek, Neki szolgálok,
Ő van életem középpontjában szakaszon is, amikor már nem hevül a szíve az
Úrért és az Úr ügyéért, amikor már nem mások a fontosak, hogy minél többen
megtalálják Krisztusban Megváltójukat, hanem el van magának a hitével. Ez a
langyos állapot az egyik legnagyobb kísértés a hívő ember életében. Vajon mi
melyik vagyunk? Milyennek lát az Úr bennünket? Mert, hogy lát, az soha ne
legyen kérdéses előttünk! Hideg, langyos, vagy forró vagyok a hit
szempontjából? És mi a következménye annak, amikor meglátom magam olyannak,
amilyennek Jézus lát?

A nap gondolata:

Nem az a kérdés, hogy jobb vagyok-e, mint mások, hanem, hogy jobbá leszek-e,
mint vagyok. (Viktor János)

2013-02-05

Tudok cselekedeteidről, hogy nem vagy sem hideg, sem forró. Bárcsak hideg
volnál, vagy forró! Így mivel langyos vagy, és sem forró, sem pedig hideg:
kiköplek a számból. (Jelenések 3:15-16)

A laodiceai gyülekezettel kapcsolatban, akiknek szól ez a néhány mondat,
Jézus azt mondja: langyosak vagytok. Annyi háttér információt hadd osszak
meg veletek, hogy Laodicea városába a mintegy tőle 30km-re elhelyezkedő
Hieropoliszból érkezett a meleg víz, de mire hozzájuk ért, már csak langyos
volt. A hideg víz a hegyekből fakadt, de az is langyossá vált mire a városba
ért. A langyos víz pedig nem sok mindenre jó. Jézus egyenesen azt mondja:
bárcsak hideg lennél vagy forró! Mindkettő jobb, mint a langyos állapot.
Mert mit jelent egy hívő ember, vagy egy egész gyülekezet esetében a langyos
állapot? Azt, hogy nem látszik az Úrért való elkötelezettsége, az Úr ügyéért
való égés. Azt, hogy átvette a környezete hőmérsékletét. El van, mint a
befőtt. Nincs hatással a körülötte élőkre. Nem tényező. Nem vonzó. Vajon
ilyen a hívő életünk? És ilyen az a gyülekezet, amelyiknek mi is tagjai
vagyunk?

A nap gondolata:

Soha sincsen nagyobb szükségünk mély, komoly, erőteljes lelkiéletre, mint
éppen olyankor, amikor minden jól megy. (Fosdick)

2013-02-04

Ha haragusztok is, ne vétkezzetek. (Efézus 4:26)

Be kellene ismernünk, ha dühösek vagyunk, de sosem szabadna a dühöt
ürügyként használni arra, hogy vétkezzünk. Mindenkivel megtörténik, hogy
néha bedühödik. A különbség az emberek között abban áll, ahogyan a dühöt
kezelik: van, aki kiakad; van, aki elhallgat. Van, aki hangot ad neki; és
van, aki elnyomja magában. A legjobb dolog, amit ilyen esetben tenni tudsz,
hogy beismered: dühös vagy.
Isten nem tiltja meg a dühöt. Sőt ahogy a mai igénk mondja: Gyerünk, légy
dühös! Ezt a parancsot nem nehéz követni, ugye? Néha a düh a normális
reakció az életre. Az Ószövetségben Isten is megharagszik néhányszor. Az Új
Testamentumban pedig Jézus lesz dühös. Például az írástudókra. A düh egy
Istentől kapott érzelem. Érzelmi energia. Ha soha, semmi nem dühít fel,
sürgősen mérd meg a pulzusod, mert akkor vagy halott vagy, vagy semmi
kapcsolatod nincs a valósággal.
Vannak keresztények, akiknek hamis bűntudatuk van, mert azt gondolják, sose
szabadna dühösnek lenniük. Ez a gondolkodás nem csak egészségtelen, de még
csak nem is biblikus. Az Ige azt mondja: légy dühös, de amikor az vagy, ne
kövess el bűnt. Be kellene ismernünk, ha dühösek vagyunk, de sosem szabadna
a dühöt ürügyként használni arra, hogy vétkezzünk. Hát nem elképesztő,
mennyire utáljuk bevallani, ha dühösek vagyunk? "Nem is kiabálok! Nem vagyok
ideges!" - és közben csak úgy dagadnak az erek a nyakunkon! Letagadjuk a
dühünket. Pedig az igazság az, hogy a dühöd elfojtása egyáltalán nem tesz
téged jobb kereszténnyé azoknál, akik kiakadnak. Akárhogy is: mindenképpen
rossz, és semmiképpen sem hatékony módja annak, hogy megértesd az
álláspontodat másokkal. Azt hiszem, ha a legtöbb ember engedelmeskedne
annak, amit ez az igevers mond, az egész társadalom sokkal kevésbé lenne
depressziós. A depresszió elsődleges okozója ugyanis a visszafojtott düh. Ha
nem beszéled ki magadból, cselekedetekben fogod kiélni - magadon, vagy
valaki máson.

(Forrás: Napi remény)

A nap gondolata:

Sokféle hamis imádkozás van! Sokszor éppen az a körülmény indít imádkozásra,
hogy ó-emberünket szorongatják. (Trudel D.)

2013-02-03

Tudok cselekedeteidről... (Jelenések 3:15)

Mai Igénket, ezt a rövid mondatot Jézus mondja. Szóljon most hozzánk
egyen-egyenként. Hogyan érint ez bennünket? Örülünk neki? Vagy inkább
megrémiszt? Embere válogatja. Mert úgy van ez, ahogyan énekelni szoktuk: Ha
a világ nem tudná is számos bűnömet, Te előled elrejtenem semmit nem
lehet... (345. dicséret 2. verse) Persze Urunk nemcsak a bűneinket látja,
nemcsak azzal van tisztában, amit elrontunk, elhibázunk, amikor elbukunk,
hanem erényeinket, a jól hasznosított talentumainkat is látja.

Amikor azt mondja Jézus neked, hogy tudok cselekedeteidről, akkor ez töltsön
el felelősséggel. Az Úr ismer, lát téged. Nem esel kívül látószögén, mert
senki nem kerülhet azon kívülre. Gondold végig, hogy mit jelent személyes
életedben Jézusnak ez a két szavas mondata: tudok cselekedeteidről, s ha
szükséges az irányváltás életedben, akkor Jézusra nézve, az Ő segítségét
kérve tedd meg...

A nap gondolata:

Nincsen olyan távolság köztem és Isten között, amin át nem hatolna a
könyörgés szava. (Viktor János)

2013-02-02

A laodiceai gyülekezet angyalának írd meg...Tudok cselekedeteidről...
(Jelenések 3:14-15)

Mai Igénkben Jézus egy gyülekezetet szólít meg. A gyülekezetek mindegyikéről
elmondhatjuk, hogy van bennük valamilyen élet. Ez igen széles skálán
mozoghat. Van csendes, van nyüzsgő gyülekezet. Van halódó, van élettel
teljes. Van apadó, van gyarapodó. Van befelé forduló, van mások felé nyitott
gyülekezeti közösség. Van, amelyik vonzó, van, amelyik egyértelműen taszító
hatást gyakorol a kívülállókra. Nem sorolom tovább a mindenkori gyülekezetek
lehetséges jellemzőit, pedig még hosszan lehetne. Egy azonban teljesen
bizonyos: az Úr Jézus Krisztus minden gyülekezetet tökéletesen ismer. Azt,
amelyiknek te is tagja vagy, milyennek látja? Szoktál imádkozni
gyülekezetedért? Az abban folyó szolgálatokért? Hogy a misszió - a
tanítvánnyá tétel - eredményes, áldásos legyen közösségetekben?
Lelkészedért, a presbitériumért milyen gyakran imádkozol? Hidd el, ez is
fontos tevékenység! Erről is tud az Úr Jézus...

A nap gondolata:

Az a domb, ahol Mózes állt, nem páholy volt, hanem az imádság csatatere.
(Darányi Lajos)

2013-02-01

Minden keserűség, indulat, harag, kiabálás és istenkáromlás legyen távol
tőletek minden gonoszsággal együtt. Viszont legyetek egymáshoz jóságosak,
irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek
a Krisztusban. (Efezus 4:31-32)


A következő történet közelebb hozza szívünkhöz mai Igénket:

A Mester egyik alkalommal a közelben egy család tagjait hallotta dühösen
kiabálni egymással. Mosolyogva a tanítványaihoz fordult és megkérdezte:

- Miért kiabálnak az emberek, amikor dühösek?

A tanítványok elgondolkodtak, s az egyikük így szólt:

- Amikor elvesztjük az önuralmunkat, kiabálunk.

- De miért kell kiabálni, amikor az, akihez beszélsz ott áll melletted?
Halkan is elmondhatnád neki azt, amit akarsz - mondta a Mester.

A tanítványok nem találták a választ, s a szent a következő magyarázatot
adta:

- Amikor az emberek haragszanak egymásra, a szívük eltávolodik egymástól. A
távolság miatt kiabálniuk kell ahhoz, hogy hallják egymást. Minél
dühösebbek, annál jobban kiabálnak, mert annál nagyobb a távolság.

Amikor két ember megszereti egymást, nem kiabálnak, hanem kedvesen, lágyan
beszélnek, mert a szívük nagyon közel áll egymáshoz, nincs köztük távolság.
Amikor még jobban szeretik egymást, annyira egy helyen van a szívük, hogy
már halkan sem kell megszólalniuk, megértik egymást már abból is, hogy csak
egymásra néznek. Ilyen közel állunk egymáshoz, amikor szeretet van.

A tanítványaira nézett, és így folytatta:

- Amikor vitatkoztok, ne hagyjátok, hogy a szívetek eltávolodjon. Ne
mondjatok olyan szavakat, amelyek eltávolítanak benneteket egymástól, mert
különben eljön az a nap, hogy olyan nagy lesz a távolság, hogy nem
találjátok meg a visszavezető utat.

A nap gondolata:

Ha szeretetednek tüze kialvóban van, emeld fel tekintetedet a
legszeretettebbre és legtökéletesebbre, akire nem nézhetsz anélkül, hogy Őt
mindenekfelett ne szeresd.