Keresés ebben a blogban

2013. március 31., vasárnap

2013-03-31

De az Úristen kiáltott az embernek, és ezt kérdezte: Hol vagy?" (1Mózes 3:9)
Isten első kérdése, ami feljegyzésre került, ez: Ádám, hol vagy?" Ez az a kérdés, amit neked is fel kell ma tenned magadnak: Hol vagyok valójában?" Ha nem tudod a választ, vagy ha tudod, csak nem tetszik, akkor a mai áhítat neked szól. Amikor Isten megkérdezte Ádámtól, hogy hol van, ő így válaszolt: Meghallottam hangodat a kertben, és megijedtem, mert mezítelen vagyok. Ezért rejtőztem el." (1Mózes 3:10).
Bámulatos, milyen messzire el tudunk menni azért, hogy elrejtőzzünk. Beletemetkezünk a munkába, vagy belemegyünk egy viszonyba, vagy falat építünk a szívünk köré - bármit, csak ne kelljen szembenéznünk az igazsággal. Isten nem azért kérdezett, mert próbálta megtalálni Ádámot, azt akarta, hogy Ádám találjon magára. Amíg magadra nem találsz, valóban elveszett vagy. A gond csak az, hogy amikor bujkálsz, akkor álcázod magad. El tudod képzelni, mennyi érzelmi energiát emészt fel, ha mások elől rejtőzködsz? Ennél csak egy dolog rosszabb, ha önmagad elől és Isten elől is bujkálsz. Emiatt nehezen tudsz majd őszinte lenni, nem tudsz majd mások szemébe nézni. Miért? Mert attól félsz, hogy belelátnak a szívedbe, és meglátják a valódi énedet.
Így érzel ma? Félsz belenézni a saját szívedbe? A jó hír az, hogy bár Ádám meztelen volt, Isten felruházta; bűnös volt, de Isten megtisztította; félt, de Isten megvigasztalta. Ugyanígy, ha ma te jössz hozzá, Isten téged is meg fog tisztítani, fel fog ruházni, és meg fog vigasztalni. Csak arra vár, hogy lehetőséget adj neki erre!
(Forrás: www.maiige.hu)
A nap gondolata:
Amint az ember a hegyi patakot felhasználja a malmok hajtására, úgy használja fel gyakran Isten az istentelenek haragját a maga gyermekeinek a nevelésére.

2013. március 30., szombat

2013-03-30

Istennél semmi sem lehetetlen… (Lk 1:37)
Mennyire el tud keseredni a hívő ember, amikor azt látja, hogy élnek mellette Isten létét foggal-körömmel tagadó, Isten irányába még véletlenül fordulni sem szándékozók. De ne rájuk, hanem a hatalmas, a lehetetlent nem ismerő Istenre tekintsünk! Íme, néhány meglepő, de nagyszerű, erőt adó példa:
Engels, az ateizmus lelkes terjesztője idős korában visszatért Istenhez. Ezeket írja: „Az életet annak kell visszaadnunk, aki a keresztfán minden emberért meghalt.”
Lenin élete végén mindenkitől, főleg Istentől bocsánatot kért bűneiért: „Hamis útra léptünk. Oroszországnak tíz Assisi Ferencre lenne szüksége. Szörnyű vérontás kezdődik.”
Heinrich Heine német költő, aki különös előszeretettel gúnyolta Istent és a vallást, halála előtt megtért. Bűnbánóan megvallotta: „Összetört a régi lant azon a sziklán, amit Krisztusnak mondanak. Az a lant, amelyet a Gonosz szelleme pengetett. Az a lant, ami lázadásról, gúnyról, kételyekről énekelt. Ó Uram! Letérdelek. Bocsáss meg dalaimért!”
Karl Marx, bármennyire is hihetetlen, meg volt győződve a túlvilág valóságáról. Cselédlánya tanúsítja, hogy betegségében rendszeresen imádkozott, és égő gyertya fényénél készült a nagy útra. „Gúnyt űztem a mennyországból. Most már belátom, hogy lelkem, amely Istenhez tartozott, a pokol felé indult.”
Mao Ce-tung nyilatkozata 1971-ben egy angol újságírónak: „Hamarosan meg kell jelennem Isten színe előtt.”
Mit szólsz? Adj hálát az Úrnak és imádkozz Hozzá azokért, akik őt még nem ismerik! Nála semmi sem lehetetlen!
A nap gondolata:
Az újjászületés az embernek tetőtől-talpig való megváltozása, minden tekintetben és vonatkozásban. (Spurgeon)

2013. március 29., péntek

2013-03-29

…látta az ÚR, hogy az emberi gonoszság mennyire elhatalmasodott a földön, és hogy az ember szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak gonosz… (1Mózes 6:5)
Olvasd el a következő sorokat, majd alkoss véleményt az olvasottakról!
Henri Boulad: A szeretet győzedelmeskedik!
Hiszem,
Hogy a jó erősebb a gonosznál
A szeretet hatalmasabb a gyűlöletnél
A megbocsátás erősebb a bosszúnál.

Hiszek
Az ember jóságában mely minden hamisságon,
Minden álnokságon, rosszindulaton és gonoszságon,
Minden emberi durvaságon és önzésen túl létezik.

MERT HISZEM, HOGY AZ EMBER EREDENDŐEN JÓ.

Jobb annál, mint amit tesz,
igazabb annál, mint amit mond,
finomabb annál, mint amilyennek látszik.
Nos, ezt a verset egy egyébként sok nagyszerű gondolatot tartalmazó írásból merítettem. Egy hatalmas gond van vele: bibliátlan. De mondhatnám úgy is: ellentmond a Biblia üzenetének. Az a sora, hogy az ember eredendően jó, mindenképpen. A Biblia ugyanis azt állítja, hogy az ember eredendően bűnös. Erre a versre egy tartalmas előadás épült. Kisebb-nagyobb tévelygésekkel. Testvérek! Vigyázzatok, mert ha nem a Bibliát vesszük kiindulópontnak, alapnak, akkor könnyen eltévedünk akár az eredendő bűnről, akár más, fontos tanításról van szó…
A nap gondolata:
Az Ördög így szól: Tagadd el bűneidet és halj meg. A Szentlélek így: Valld meg bűneidet Istennek és élj.

2013. március 28., csütörtök

2013-03-28

Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet! (Példabeszédek 4:23)
A mai Igét a következő történet szeretné elmélyíteni bennünk:
Egyszer történt, mikor még az emberek kívül hordták a szívüket, mint a legbecsesebb díszüket, hogy egy kisfiú ücsörgött a parányi tó partján. Kezeit teletömködte mindenféle kaviccsal, azután egyesével a hullámzó víztükörre vetette őket, egyre messzebb és messzebb. A kavicsok lágy csobbanással merültek el - újból és újból.
- Miért búsulsz? - A kisgyerek ijedten fordította figyelmét a mögé lopódzott alakra, de ijedelme rögvest alább hagyott, mikor a vén remete barázdált vonásaira ismert. Miért is félt volna tőle, hisz akárhányszor meglátogatta, a remete mindig kedvesen, minden földi jóval kínálta.
- Elhagytam a szívem. - pityeregte, és bánatában újabb kövecske suhant a tóba.
- A szíved? - csodálkozott a vén remete.
- Igen - azt! - Hüppögte. - Elveszítettem, pedig úgy vigyáztam rá, mint a szemem fényére! - könnycseppet törölt ki a szeme sarkaiból. A remete lehuppant mellé botját letámasztva és kedvesen rámosolygott. Kezeit összekulcsolta a feltündöklő fényáradatban. A gyermek szeme nagyra kerekedett el. Nem tartott sokáig a varázslat, de akár órákig is elnézte volna a varázsló kezeit. És mikor azok széttárultak - lám a fiú csodás szíve ragyogott fel benne.
- Megtaláltad! - kiáltott fel boldogan, és átölelte a remetét. - Szeretlek! Ezt rá is vésem! Csupa nagy betűkkel! Add ide, kérlek! Ezentúl a legjobban látható helyen fogom hordani, hogy lássák, milyen jó vagy!
A gyermekvidámsága felhőket szétoszlató sugárként villant fel.
- Tudod mit? - töprengett a remete. - Hadd válasszam meg én a helyét.
- Rendben - egyezett bele. A remete elmosolyodott és a parányi szívecske, mint egyetlen fénypont felemelkedett a tenyeréből - és a fiú mellkasa felé haladt. A gyermek leplezetlen boldogsággal, csillogó szemekkel bámult közeledő szíve után, hogy mennyire szép helye is lesz ott, ám amikor az eltűnt mellkasában, elpityeredett.
- Hééé! De ott nem látja senki sem! Hogyan fogják megtudni az emberek, hogy mennyire szeretlek? - értetlenkedett.
- Figyelj rám! - az öreg megérintette a könnyes arcot és elmosolyodott. - Nem kell, hogy tudja a világ, mennyire szeretsz. Elég, ha te tudod és az, akit a szívedbe zársz. Mondd el bátran annak, akit belevésel: Szeretlek! Így már nem fogod elveszíteni sosem, mert benned él tovább - és ezt már nem veheti el senki sem.
A gyermek eltöprengett a remete válaszán, majd az utolsó kavicsot is eldobta és vidáman felugrott.
- Köszönöm! - nagy puszit nyomott az öreg vénséges arcára, majd egy pillangót meglátva utána futott. A remete pedig csak bámult a távolodó gyermek után és mosolygott - majd egyszer megérti.
Azóta szív nem hordatik kívül, csak a csendes mélyben vésődnek fel rá a nevek - újból és újból.
A nap gondolata:
Akit nem szeretünk, annak szemében mindig találunk szálkát, és azt is sokszor gerendának látjuk. (Varga Tamás)

2013. március 27., szerda

2013-03-27

Dicsérjétek az Urat! (Zsoltárok 115:18)
Ezzel a mondattal fejeződik be a zsoltár. Kiváló zárszó, melyet mi is magunkra vehetünk. Legyen ez életprogramunk! Szóljon ne csak a 2013. év, hanem az egész életünk Isten dicséretéről! Dicsért Őt minden nap! Dicsérd napi tevékenységeiddel! Ahogyan éled az életed, ahogyan hozzáállsz szeretteidhez, munkatársaidhoz, munkádhoz, gyülekezetedhez, az dicsőítse az Urat! Dicsérd Őt otthon, dicsérd a gyülekezetben! Dicsérd, ha sütsz, ha főzöl, ha mosogatsz, ha tüzet raksz, takarítasz, ha havat sepersz, ha egészséges vagy, ha megbetegszel! Dicsérd az Urat örömben és bánatban! Dicsérd Őt a gyülekezet közösségében jelenléteddel, énekszóval, imával, igehallgatással! Dicsérd Őt építő észrevételeiddel, önmagad háttérbe szorításával miközben növekszik benned Krisztus! Keresd meg ma is, hogy mivel tudod leginkább Istent dicsérni! 
A nap gondolata:
Ha nem élünk a Biblia szerint, akkor igazuk van a hitetleneknek, amikor azt mondják, hogy a Bibliában mesék vannak. - Hogy az Írás minden szava igaz, azt főleg rajtunk kellene látniuk. (Trudel)

2013. március 26., kedd

2013-03-26

Gondol ránk az Úr, meg fog áldani.(Zsoltárok 115:12)
Mi, emberek gondolhatunk valakire jó szívvel, szeretettel, örömmel vagy éppen azért mert ártott nekünk az illető és sebeket hordozunk lelkünkben miatta. Más az előző, és más az utóbbi következménye. De, amikor Istenről írja az Ige, hogy gondol ránk, akkor hozzáteszi, hogy meg fog áldani bennünket. Isten tehát nem rossz szívvel gondol ránk, nem a bűneinket akarja a szemünkre vetni, hanem meg akar áldani. Milyen örömteli üzenet ez számunkra! Hiszen erre van szükségünk: az Úr áldására, mely egyedül gazdagít. Hidd el: Isten nem feledkezett meg eddig sem rólad, ezután sem fog! Még ha olykor másképpen érzed is: Isten gondol rád és meg fog áldani. Ha rá figyelsz, ha kéred vezetését, ha fontos neked a vele való kapcsolat, Ő meg fog áldani. Megáldja azokat, akik félik Őt – erősíti meg ezt az üzenetet a zsoltáros. Kérd és várd az Úr áldását!
A nap gondolata:
Földi javakban gyönyörködni, magunkban gyönyörködni balgaság, a bűnben gyönyörködni a kárhozatba visz, de Istenben gyönyörködni örökkétartó gyönyörűség. (Spurgeon)

2013. március 25., hétfő

2013-03-25

Segítséged és pajzsod Ő! (Zsoltárok 115:10)
A zsoltáros megindokolja, hogy a háromszor elhangzó „az Úrban bízzál” felszólítást miért is fogalmazta meg: „Segítséged és pajzsod Ő!” Ez az oka. Egy másik zsoltár tovább erősít bennünket, amikor ezt olvassuk:Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem? Segítségem az ÚRtól jön, aki az eget és a földet alkotta. (Zsolt 121:1-2) Vagyis a Teremtő, a szavával mindent életre keltő hatalmas Isten a segítségünk. Kiben bíznánk, ha nem Őbenne? Istenről azonban azt állítja a zsoltáros, hogy nemcsak segítség, hanem pajzs is. A pajzs legfontosabb jellemzője, hogy védelmet nyújt. Az Újszövetségben, a páli levelek egyikében ezt olvassuk. „Vegyétek fel mindenképpen a hit pajzsát!” (Efezus 6:16) A pajzsok között van kisebb is, nagyobb is. Az, ami ebben az Igében szerepel akkora, ami mögé teljes egészében odaállhat az ember és tökéletesen eltakarja őt. Isten ilyen védelmet tud nekünk nyújtani. Persze azt ne felejtsük el, hogy nem akar az Úr mindentől megvédeni, mert akkor nem tudna erősödni a hitünk, akkor nem tanulnánk meg egyre jobban Benne bízni. De mindattól megvéd bennünket Urunk, ami olyan kárt tenne bennünk, ami az üdvösségünket fenyegetné.
A nap gondolata:
Hidd el, amit Isten mond, és nemcsak abban fogod örömödet lelni, amit Isten tesz, hanem boldog örvendezéssel tölt meg, ami Isten maga.

2013. március 24., vasárnap

2013-03-24

Vessétek le a régi élet szerint való ó embert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott; újuljatok meg lelketekben és elmétekben, öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett. (Efézus 4:22-24)
Sok vallás és New Age típusú filozófia hirdeti azt az ősi hazugságot, hogy isteni lények vagyunk, vagy éppen istenné is válhatunk. Engedd meg, hogy egyértelműen tisztázzam: te soha nem lehetsz Isten (de még isten sem).
Ez az öntelt hazugság a Sátán legősibb kísértése. A Sátán azt ígérte Ádámnak és Évának, hogyha követik a tanácsát, akkor „olyanok lesztek, mint az Isten” (1. Móz. 3:5).
A vágy, hogy istenné váljunk, minden alkalommal előjön, amikor befolyásolni szeretnénk a körülményeinket, a jövőnket vagy éppen a körülöttünk lévő embereket. Teremtményekként azonban sohasem válhatunk Teremtővé. Isten nem szeretné, hogy istenné válj; azt szeretné, ha istenfélő lennél: ha az ő értékeit, hozzáállását, akaratát és személyét vennéd figyelembe. Ez alatt azt értjük, hogy„öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett.” (Efézus 4:22-24)
Isten terve az életeddel ezen a Földön nem az, hogy kényelemben élj, sokkal inkább a jellemfejlődés. Azt szeretné, ha lelkileg felnőnél, és Krisztushoz hasonlóvá válnál. Krisztushoz hasonlóvá válni nem azt jelenti, hogy elveszíted a saját személyiségedet, vagy éppen egy tudattalan klónná leszel. Isten teremtett téged egyedinek, így semmiképpen sem akarja ezt tönkretenni benned. A Krisztushoz hasonlóvá válás nem a személyiséged, hanem a jellemed átformálódását jelenti.
Isten azt szeretné, ha egy olyan jellem fejlődne ki benned, mint amiről például Jézus beszél a Boldogmondásokban, Pál a Lélek gyümölcseiről szóló igékben, a Szeretethimnuszban; Péter pedig a hatásos és termékeny életről szóló igékben (Máté 5:1-12; Galata 5:22-23; 1Korinthus 13; 2Péter 1:5-8).
Minden alkalommal, amikor megfeledkezel erről a jellemről, frusztrálttá válsz a körülményeid miatt. Azt kérdezgeted majd magadtól, hogy „Miért történik ez velem? Hogyan kerültem ebbe a nehéz helyzetbe?” Az egyik válasz egész egyszerűen az, hogy az élet bonyolult! De éppen ez ad alkalmat a növekedésre. Emlékezz: a Föld az nem a Mennyország.
Sok keresztyén félreértelmezi Jézus „bőségben élésről” mondott szavait (János 10:10b) és tökéletes egészségről, luxusról, folyamatos boldogságról, álmaink megvalósításáról beszél; arról, hogy hit és imádság által egy csapásra megszabadulhatunk minden problémától.
Összegezve az egészet, tulajdonképpen azt várják, hogy a keresztény élet könnyű legyen. Mennyországot akarnak a Földön.
Ez az önző perspektíva Istenre úgy tekint, mint aki csak azért létezik, hogy a személyes igényeit maradéktalanul kielégítse. De Isten nem a szolgád! Ha pedig azzal áltatot magad, hogy az élet könnyű, akkor vagy súlyosan csalódottá válsz, vagy valóságtagadóvá.
Soha ne feledd, hogy az élet nem rólad szól! Isten teremtett téged a saját céljaira, nem pedig fordítva. Miért biztosítaná Isten a Földön a Mennyet, amikor azt az örökkévalóságra ígérte? Isten azért adott nekünk időt itt a Földön, hogy felépítsük és megerősítsük a jellemünket a Mennyországra.
(Forrás: Napi remény)
A nap gondolata:
A föld nem lesz menny soha, de felfoghatja és visszaverheti a mennynek a fényét, és általa vezethet oda. (Ravasz László)

2013. március 23., szombat

2013-03-23

Az Úrban bízzál! (Zsoltárok 115:10)
Háromszor hangzik el ez a felszólítás a zsoltárban. Itt és most nekünk is szól. Bennünket is erre biztat az Ige: az Úrban bízzál! Bármiben volt részed tavaly és bármi várjon rád idén, te mindig az Úrban bízz! A Reformátusok Lapja című egyházi folyóiratunk újévi első számában többen is nyilatkoznak az új esztendőről. Az egyik lelkipásztor nyilatkozatát szeretném szó szerint idézni: „Népünk lelkiekben eljutott oda, ahova Izrael a pusztai vándorlás során. Megfáradt, csalódott, és a megígért, áldott jövő helyett csak arra gondol, hogy a jelen életkörülményeit biztosítva lássa. Elégedetlen azzal, amije van, ám nosztalgiával tekint vissza a fogság idejére. A 21. század magyar emberének számtalan csalódásban volt része, mert bizalmát a láthatókba vetette, sorsa jobbra fordulását a világi felsőbbségtől remélte. Az új évben azt várom, hogy a világi megoldásokból kiábrándultak közül egyre többen találnak rá a reménység egyedüli forrására: Jézus Krisztusra. Benne megnyugvásra lelhetünk, és minden nehézségünk ellenére jól megépített úton járhatunk. Ez az út más célt tűz elénk, és rajta haladva magunk is formálódunk, miközben a világot is formáljuk. Így teljesülhet be Isten ígérete: „Tóvá lesz a délibáb, és víz fakad a szomjú földön.” (Ézs 35:7)
Aligha kíván külön magyarázatot ez a remek gondolatsor. Vizsgáld meg saját szíved: te kiben bízol igazán? Emberekre, politikai rendszerekre építed az életed, tőlük várod, hogy jobb lesz majd neked, vagy az egyedüli tökéletesen megbízható hatalmas Istenre? Csak az utóbbi a jó megoldás, minden és mindenki más csalódáshoz vezet…
A nap gondolata:
Mire van szükséged Istenen kívül? Vagy számodra Ő nem elég? (Kempis Tamás)

2013. március 22., péntek

2013-03-22

Ne nekünk, URam, ne nekünk, hanem a te nevednek szerezz dicsőséget szeretetedért és hűségedért! (Zsoltárok 115:1)
Mai Igénk üzenetet így lehet megfogalmazni: Munkáld Isten dicsőségét! Add az Úrnak a dicsőséget, mert Őt illeti!  A zsoltáros ezt kéri az Úrtól: Ne nekünk, URam, ne nekünk, hanem a te nevednek szerezz dicsőséget szeretetedért és hűségedért! Hányan hajszolják ma is a dicsőséget! Van, akiben ez hatalmas hajtóerővel bír: az enyém legyen a dicsőség! Ezért hajtanak, ezért küzdenek. A saját dicsőségért. A hívő ember azonban másképpen gondolkozik. Tudja, hogyha elér valamit az életben, abban nagy része van Istennek, sőt Isten nélkül nem sikerült volna elérni. Éppen ezért lett többek között a reformáció jelmondata a Soli Deo Gloria, vagyis az Egyedül Istené a dicsőség! Mi, reformátusok így szoktuk egymást köszönteni: Áldás, békesség! Erre pedig nemcsak ugyanezt lehet válaszolni, hanem azt is, hogy Istennek dicsőség! Ebben is az Úr dicsőségének munkálása fogalmazódik meg. De felidézhetjük az úri imádság záró sorait is: tied az ország, a hatalom és a dicsőség… Neked a saját dicsőséged, vagy az Úré a fontos? Melyiket munkálod? Nézz szembe őszintén ezekkel a kérdésekkel és élj Isten dicsőségére!
A nap gondolata:
Fontos, hogy Ő lát téged, és ismeri a benned levő vágyat, hogy teljesen az Övé légy.

2013. március 21., csütörtök

2013-03-21

Saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt. (János 1:11)
Egy hideg téli reggel volt, amikor egy férfi (Joshua Bell világhírű hegedűművész) megállt a Washington DC egyik metró állomásán és hegedülni kezdett. Negyvenöt perc alatt a zenetörténelem hat egyik legnehezebb Bach darabját játszotta, a mintegy három és fél millió dollár értékű Stradivariján. Amikor vége lett, csend lett. Se egy tapsot, se egy hangos éljenezést nem lehetett hallani. Több ezer ember sétált el mellette úgy, hogy füle botját sem mozdította a világ egyik legjobb zenészére. Vajon mi milyen más csoda mellett megyünk el nap, mint nap úgy, hogy tudomást sem veszünk róla? Jézust, aki mindenkinél hatalmasabb felismerte mindenki? Nem, egyáltalán nem. S, aki felismeri sem biztos, hogy befogadja Őt. Pedig ez üdvösség kérdése. Keressük és vegyük észre a mai nap csodáját is, amit Isten készített el számunkra! Krisztus befogadásával ez is lehetséges…
A nap gondolata:
Isten teljességével csak úgy tudsz megtelni, ha szívedet minden teremtett dologtól megüresíted.

2013. március 20., szerda

2013-03-20

Akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál…(Rm 8:28)
Időnként belekeseredünk az élet nehézségeibe. Önsajnálatba megyünk át, mert torzultan kezdjük látni az életünket. A következő sorok más irányba terelhetnek bennünket:
Gondolkozz el rajta, mikor azt hiszed, csak Téged bánt az Élet...
Nézz körül a világban! Láthatod az embereket, akik az utcán élnek.
Ha azt hiszed, hogy csak neked fáj, mikor, akit szeretsz, mással látod,
nézz meg egy vakot... ki soha nem láthatja meg a napvilágot.
Ha azt hiszed, ver a sors, mikor az emberek rosszat kiabálnak Rád,
nézz meg egy süketet, ki soha nem hallhatja az Élet dallamát...
Ha azt hiszed Te vagy az egyetlen, akit akadályok veszik körül...
nézd azokat, kik nem tudnak járni, arcukon mégis mosoly derül.
Ha azt hiszed rossz helyre születtél, s Téged senki nem szeret,
nézz meg egy árvát, ki könnyes szemmel nézi a szüleidet...
Ha azt hiszed, hogy nem kapsz időt, hogy begyógyuljanak a sebek,
nézd azokat, kik hirtelen hunytak el, nem ölelhették át szeretteiket!
Mielőtt panaszkodnál, nyisd ki a szemed, rosszabb is lehetne...
s rájössz, hogy nem sírva kell eltöltened a napot, hanem nevetve.
Köszönd meg, amit kaptál, ne háborogj sohasem,
nem tudhatod, mi lesz holnap... Ez vezessen az Életben!
A nap gondolata:
 A vesztesek a múltban élnek. A győztesek a múltból okulnak, és a jelenben dolgoznak a jövőért.

2013. március 19., kedd

2013-03-19

Amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek. (Lukács 6:38)
Mai Igénket kiválóan magyarázza a következő történet:
Egyszer volt egy jómódú család, ahol anya, apa, nagypapa, és egy gyerek élt együtt egy fedél alatt. A családi étkezések mindig közösen, az asztalnál zajlottak.
Karácsonykor mindig szép terítő, friss virág, és drága étkészlet került az asztalra, úgy, ahogy illik. A nagypapa már öreg volt, reszketett a keze, sokat betegeskedett, ezért kilötyögtette az ételt a drága asztalterítőre. Rossz szemmel nézte ezt a menye, és ezért korholta az idős embert. Karácsonykor azonban megelégelte a dolgot, és nem engedte a családi asztalhoz ülni.
Így a nagypapa a sarokban ült le egy sámlira, ölbe vette a tányérját, és úgy evett. Egy óvatlan pillanatban azonban kiesett az öléből a gyönyörű tányér, tartalmával együtt leesett a konyha kövére, és darabokra tört.
Nagyon mérges lett az asszony, és a férje is, hogy a drága étkészletből eltört egy tányér, amit nagyon sajnáltak. Rá is ripakodtak az idős emberre az ügyetlensége miatt. Ezért karácsony másnapján elővettek egy csorba, megkopott cserépedényt, és az volt a nagypapa tányérja. Ő nem ellenkezett, beletörődött a sorsába, és elfogadta az ócska holmit. Finom vacsora került bele, a nagypapa pedig könnyes szemmel evett. Szeretett volna ő is az asztalnál ülni a családjával. Újra megismétlődött az eset. Ez a kopott kis cserépedény is kiesett a nagypapa remegő kezéből, és ripityára tört a konyha kövén.
Az anya már készült, hogy ismét leszidja a nagypapát, amikor felugrott az asztaltól a gyermekük, és odasietett a cserepekhez. Elkezdte összeszedegetni óvatosan, egyenként. Erre az apja rákiáltott, hogy üljön le. A gyerek ránézett, és azt felelte.
– Nem ülök le. Összeszedem, és összeragasztom a cserepeket, hogy amikor ti lesztek öregek, akkor ti is ebből a tányérból egyetek!
A nap gondolata:
Van szeretet, amelyik olyan, mint a ciszterna. Addig van benne a víz, míg kívülről táplálják, addig szeret, míg viszontszeretik. – Az igazi szeretet olyan, mint a forrás, belülről táplálkozik. (Turóci)

2013. március 18., hétfő

2013-03-18

Örüljünk és ujjongjunk, és dicsőítsük őt, mert eljött a Bárány menyegzője, felkészült menyasszonya. (Jelenések 19.7)
Megállapítható, hogy egy csodaváró nemzet között élünk. Milyen keveset változott az ember. Sokan még ma is valamiféle csodaszarvasra várva várakoznak, ami eleinkhez hasonlóan vezetne el egy jobb világba. Így várnak sokan meddőn, hogy történjen végre valami, ami az életük megoldását elhozza. Ami felrázza a magába gabalyodott emberi szíveket. De óriási üzenet ma: a nagy csoda nem alakít át és nem formál! Azt könnyű meglátni, arról könnyű beszélni. Nem így a mindennapok apró isteni csodái, melyeket mindennél jobban meg kell becsülnünk  melynek elrejtettségében az Isten ma is hűségesen munkálkodik. Amit a lélek csöndjében Tőle kapunk, az az igazi csoda, amit felelősen másoknak is tovább kell adnunk. Így lehetünk felkészített nép, készenlétben élő nép, mely várja Ura megjelenését, igazságának napvilágra jöttét! (Berencsi Balázs) 
A nap gondolata:
Mind életünk, mind életenergiánk korlátozott, ezért ha elfoglaljuk időnket és erőnket a kicsiny dolgokkal, elveszítjük a nagyokat.

2013. március 15., péntek

2013-03-15

... nagyra nőtt palánták... faragott oszlopok, amilyenek a palotákban
vannak." (Zsoltárok 144:12)


A jellemet és az érettséget nem várjuk el a gyermekektől. Feltételezzük,
hogy ezek a dolgok kialakulnak idővel - ez azonban olyan feltevés, ami
gátolja a növekedésük lehetőségét. Istennek nagyobb elvárásai vannak
gyermekeiddel szemben! Igéjében azt olvassuk: 1) Fiaink legyenek olyanok
ifjúkorukban, mint a nagyra nőtt palánták." Nem a negyvenes, ötvenes vagy
hatvanas éveikben, hanem ifjúkorukban". Nem kell elvesztegetniük fiatal
éveiket, már most a növekedésre fordíthatják. Miért hasonlítja Isten az
ifjakat palántákhoz? Mert lelki gyökereik vannak, mert képesek felszívni
magukba az Istentől kapott táplálékot, erőt és módszereket, mert velük
született a sikerre való képesség. Írtam nektek, ifjak, mert erősek vagytok,
és Isten igéje lakik bennetek, azért legyőztétek a gonoszt" (1János 2:14).
Figyelsz? A te gyermekedről van szó! 2) leányaink pedig, mint a faragott
oszlopok, amilyenek a palotákban vannak." Miért hasonlítja Isten a lányokat
oszlopokhoz? Először is azért, mert arra tervezte őket, hogy egyenesen
álljanak, és támogatást nyújtsanak; nélkülözhetetlen részei az épület
szerkezeti egységének. Másodszor azért, mert szépségükkel ékesítik az
épületet, felhívják a figyelmet annak nagyszerűségére, és így az emberek
csodálni fogják a tervezőt és tulajdonost. A paloták oszlopai a Királyt
dicsőítik, Neki készültek, Neki szépek. Gyermekeidnek szükségük van arra,
hogy higgy az Istentől kapott képességeikben, lehetőségeikben. Emlékszel,
mit mondott Jézus a gyermekekről? ...ilyeneké a mennyek országa" (Máté
19:14). Ő hisz a bennük rejlő lehetőségekben. Neked is hinned kell! (Forrás:
www. maiige.hu)

A nap gondolata:

A gondolatok sokszor fészkek, melyekbe minden gonosz madár lerakhatja
tojásait.

2013. március 14., csütörtök

2013-03-14

Örüljünk és ujjongjunk, és dicsőítsük őt, mert eljött a Bárány menyegzője,
felkészült menyasszonya. (Jelenések 19.7)

Csoda az isteni kiválasztás, a Szentlélek hívása Isten országára, mely
személyesen megtapasztalt valósága annak, hogy Isten számára fontosak
vagyunk és tervébe felvett bennünket. Kijelenti a meghívottak számára, amit
tervez, megigazítja a hívőt, a maga igazságába öltözteti, és munkálkodik
azon, hogy készen legyen ama napra, melyen mai Igénk szerint találkozik
majdan a Menny Vőlegénye, Krisztus, földi menyasszonyával, az Egyházzal. Már
ennek megismerése is csoda. A külső jeleket, az utolsó idők jeleit sokan
fogják látni. Az armageddoni zűrzavar eljön az egész világra. A jelenések
próféciáinak beteljesülése minden ember szeme előtt végbe fog menni, de
annak értelmét, végcélját azok látják meg és ismerik fel, akik megkapták
hozzá nemcsak a mennyei látást, de a felkészültség szent állapotát is,
melynek során szilárdan állhatnak helyükön. Hisszük, hogy ennek a csodának
is részesei lehetünk. A felkészítésnek eme csodája megy végbe a napi Igékkel
való élésben, minden elmondott imádságban, a gyülekezeti együttesen
gyakorolt, az Urat dicsőítő éneklésben, a megélt közösségben. Isten bennünk
és értünk munkálkodó felkészítő kegyelme végzi ezt. A mennyben készen van
minden, a földön is készíttetik az egyház, mint vőlegénye számára a
felékesített menyasszony.
(Berencsi Balázs)

A nap gondolata:

Nem az átlagos, nyers élet a szép, hanem a csodálatos lehetőségek, amelyek
minden élet mélyén ott szunnyadoznak. (Ravasz László)

2013. március 13., szerda

2013-03-13

Örüljünk és ujjongjunk, és dicsőítsük őt, mert eljött a Bárány menyegzője,
felkészült menyasszonya. (Jelenések 19.7)

Isten sok-sok csodát cselekvő Isten, de van neki egy sokkal hatalmasabb
csodája. Ennek a meglátására bizony már szükség van a Szentírásra és az Igét
megvilágosító Szentlelkére. Ez a megváltás csodája. Ezt csak az Ő isteni
kijelentéséből ismerhetjük fel. A Biblia tanítása lépten-nyomon arra a
csodára emlékeztet - és ez minden szemmel látható csodájának forrása és
éltetője - hogy Isten nem akarta magára hagyni a bűnbe jutott világot.
Szabadítót ígért, a Megváltót, Jézus Krisztust. Sokáig elrejtett volt
jövetele, csak a mennyben volt elkészítve az a hatalmas isteni terv, melynek
a Fiú Isten engedelmesen eleget tett, de nyilvánvaló lett aztán, mikor
földre jött és meghalt a Golgotán az, aki által az Atya az üdvöt hozta.
Sokaknak ez nem csoda, de a hívő felismeri, tudja, szíve bizonyossággal
tele, hogy Istene munkálkodik érte. Jézus kortársai sem ismerték fel benne e
csodát, mert a szemükkel keresték azt. Az igazán fontos csodák
felismeréséhez az a kegyelemes helyzet kell, amit Isten teremt, amikor hitet
ad, szemeket nyit fel, megtérésre hív, hogy Önmagával elválaszthatatlan
közösségre késztessen. Míg a nagy csodára csak a fejünket kapjuk fel, addig
a kis csoda elmélyíti annak igazságát a szívünkben. (Berencsi Balázs)

A nap gondolata:

Áldott az az élet, melyből nála jobb, szebb életek fakadnak. (Ravasz László)

2013. március 12., kedd

2013-03-12

Örüljünk és ujjongjunk, és dicsőítsük őt, mert eljött a Bárány menyegzője,
felkészült menyasszonya. (Jelenések 19.7)

Nem csak apró, hanem nagy csodák is vannak. S ezeket is észre kell vennünk.
Minden évben több felekezet él a Teremtés Hete programsorozatokkal, melynek
ez évi címe: A Teremtés Hét Csodája. Igen, mert csoda a teremtés, Isten keze
munkája, annak minden aprólékosságával, kidolgozott életet adó, életet
tápláló elemeivel, melyekben átélhetjük: "Áldott az Úr, napról napra
gondoskodik rólunk szabadításunk Istene." (Zsoltár 68.20) Ez a napról napra
való megtartatás is bizony nem más, mint egy hatalmas csodatétele Istennek!
Apró csodák egymásutánisága, de belőle gyöngysorként fűzhetőek fel azok az
isteni jelek a szemünk előtt, melyek a csodás Teremtőre és Gondviselő
Istenünkre irányítják figyelmünket.
Te szoktál erre rácsodálkozni? (Berencsi Balázs)

A nap gondolata:

Éljünk mindig úgy, ahogy a miniatűrfestők festenek, kik minden ecsetvonásra
és a legkisebb árnyékolásra nagy gondot fordítanak. (Spurgeon)

2013. március 11., hétfő

2013-03-11

Örüljünk és ujjongjunk, és dicsőítsük őt, mert eljött a Bárány menyegzője,
felkészült menyasszonya. (Jelenések 19.7)

Van egyfajta tapasztalat, ami az embert igencsak elgondolkodtatja és a
mélyen magába roskadót is kirángatja magából, ami nem más, mint a csoda. A
csoda olyan esemény, amelyet nem tartunk lehetségesnek vagy valószínűnek
tapasztalataink és ismereteink fényében. Egyszerűen szólva: a csoda
megmagyarázhatatlan, rejtélyes, sőt, csodálatra hív.

Vannak kisebb és nagyobb csodák. A nagyobbakat tömegek is észreveszik, a
kisebbek felismerésére már kevés a hagyományos érzékelés. Nagyobb csodákat
illetően pl. a világ hét csodájáról már mindenki hallott. Ezen csodálatos
épületek megmaradt romjait napjainkban is szívesen felkeresik a turisták. A
kisebb csodákra térve azonban eszembe jut egy élményem, amikor Budapesten a
Csodák Palotájában járva csodálkoztam rá arra, amikor a feltalálók technikai
felfedezéseit szemléltem, hogy ezen csodás dolgok meglátásához,
felfedezéséhez bizony kellettek arra hangolódott emberek, feltalálók, akik
megnyitják mások szemét ezeknek nemcsak meglátására, hanem arra, hogy
azokkal a fizika nyújtotta csodákkal élhetünk a mindennapokban.

Keresztyén emberként is általában e kétféle csoda között éljük
mindennapjainkat. Nyilvánvalóak többek között Jézus csodatételei. Nemrégen
egy testvér mondta el, hogy csodálatosan, megmagyarázhatatlan módon
meggyógyult egy családtagja, mert meghallgattatott az imádsága. Igen,
hatalmas, életet megtartó dolog ez, amit csak csodálni tudunk. Nemcsak
régen, ma is cselekszik az Úr! Tesz csodákat, s ezzel jelt ad magáról.
(Berencsi Balázs)

A nap gondolata:

Nem Isten van miértünk, hanem mi vagyunk Istenért. (Ravasz László)

2013. március 10., vasárnap

2013-03-10

Áldjon meg téged az ÚR, és őrizzen meg téged! (4Móz 6.24)

Ha mienk az Úr áldása, akkor legyen ott az áldó szó a nyelvünkön! Ebben áll
a bizonyságtétel ereje is. Jézus arra inti tanítványait, hogy "áldjátok
azokat, akik benneteket átkoznak!" (Lk 6.28) Áldjuk még ellenségeinket is,
ahogy az Úr Jézus tanít erre, mert az áldó szó lefegyverző szó is.

Testvérek! Ahogy hallottuk, olyan sokféle emberi beszéd, vélemény, aláásó
szó hangzik ebben a világban, mi legyünk áldást hordozók és áldást
közvetítők. Adja Isten, hogy meg is maradjon életünk az Ő áldása
szolgálatában (Berencsi Balázs)

A nap gondolata:

Az élet ünnepi istentisztelet, az áhítatnak és hálaadásnak a műve.

2013. március 9., szombat

2013-03-09

Áldjon meg téged az ÚR, és őrizzen meg téged! (4Móz 6.24)

Az ároni áldásban Isten ezt ígéri: "Áldjon meg téged az Úr és őrizzen meg
téged". Azaz jóakarata, annak minden áldott következménye mind e földi
életben, mind az örökkévalóságban, legyen életünk része. Áldás nélkül bizony
aligha jutunk messzire. Ezért erre vágyakozzunk, hogy az Úr áldó kezei alá
menekülve, elnyerjük azt, amit hisszük, nekünk is tartogat!

Isten legnagyobb áldását Jézus Krisztusban hozta el közénk! Ahogy Pál
apostol mondja: Őbenne áradt minden lelki áldása reánk, a Krisztusban. Aki
Jézus Krisztust behívja életébe, azzal behívja Isten minden áldását is földi
és örök sorsába! Az Ige csodálatos üzenete, hogy Isten áldása nem
megfoghatatlan, nem egy misztikus dolog, hanem mindössze a Jézussal való
kapcsolat függvénye. Ezen a ponton vehetjük észre, hogy sokaknak kellene az
áldás, annak minden vetületével együtt, de az Úrral való kapcsolat nélkül.
Ez természetesen nem becsületes hozzáállás. Isten áldása, a vele való
kapcsolat szüntelen velejárója. Ezért elsősorban a Krisztussal való
kapcsolatra törekedjünk, mintsem az áldásra. Mert így tudhatjuk, hogy ebben
az eleven közösségben az áldásról Isten mindenkoron gondoskodik. Mind földi
áldott állapotunkról, mind örökkévaló sorsunkról, üdvösségünkről, ami
áldásának, megőrzésének legnagyobb jutalma. (Berencsi Balázs)

A nap gondolata:

A szeretetnek a lelke nem abban áll, hogy elnézzük az ellenség hibáit, hanem
abban, hogy szeretjük annak érdemeit.

2013. március 8., péntek

2013-03-08

Jó, ha a férfi már ifjúkorában igát hordoz. (Jeremiás siralmai 3:27)


Ha azt gondolod, hogy gyermekeid egyszer csak éretté válnak, és lelki
növekedésük hirtelen csak úgy megtörténik", olyan, mint ha azt várnád egy
makktól, hogy egyből tölgyfává legyen. Egy tölgyfa felnövekedéséhez időre,
fejlődésre és táplálékra van szükség - ugyanez igaz a gyermeknevelésre is.
Márpedig minél hamarabb kezded el, annál jobb eredményt fogsz elérni. Jó, ha
a férfi már ifjúkorában igát hordoz." Ellenkező esetben az idő múlása csupán
felkészületlen gyermekeket fog hozni olyan szokásokkal és viselkedéssel,
amivel később nehéz lesz boldogulni, amikor az élet elvárja tőlük, hogy
felelősséget vállaljanak valamiben. Ebben a metaforában a még gyakorlatlan
ökröt közös igába fogják egy már jól idomítottal, így tanul, a munka terhét
megosztva, és a másik példáját követve. A szülők hajlamosak két hibát
elkövetni gyermekeikkel. Az első, hogy túlzásba viszik a gondoskodást.
Mindent megcsinálnak a gyermek helyett, aztán szemére vetik, hogy lusta. A
másik, hogy kevesebbet tesznek, mint kellene. Túl sokat várnak el a
gyermektől, ettől a gyermekben az alkalmatlanság érzete támad; csalódott,
keserű és gátolt lesz. A jellemépítés és az önbizalom kulcsa nem az, ha
mindent megteszünk helyettük, hanem ha velük együtt végezzük, felelősségre
tanítva őket. Az iga alapelv" két nagyszerű előnnyel jár: a) Hasznos, mert
példaképet biztosít. Tanítsd a gyermeket türelmesen, mint a mester a hozzá
szegődött kisinast, szeretettel használd fel a közös munkát arra, hogy
bemutasd és átadd készségeidet és szakértelmedet. Becsülni fognak azért, ha
a szerszámok, amiket kezükbe adtál, egész életükre szóló szakmai és lelki
fejlődésre vezetik őket. b) Megadja a kapcsolat előnyét. Az együtt töltött
idő és a közös munka nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy fejleszd és
elmélyítsd azt a maradandó és drága köteléket, mely egymáshoz köt titeket.
(Forrás: www. maiige.hu)

A nap gondolata:

Semmiféle ellenség nem győz le bennünket, hacsak nem gyűlöljük őket. Ha mi
hívjuk ki az ellenséget, mi választjuk a fegyvert. Legyen ez a fegyver az
"az eleven szén".

2013. március 7., csütörtök

2013-03-07

Áldjon meg téged az ÚR, és őrizzen meg téged! (4Móz 6.24)

Az Úrral való élő kapcsolat hozzátartozik szorosan az áldás természetéhez.
Istennek így van lelki áldása is az ember számára. Ábrahámnak ígéri meg
Isten: "Megáldalak, áldás leszel, és benned áldatik meg minden nép!" Az
Úrral való kapcsolatba az Ő áldása a belépő. Ő kezdeményez, Ő áld, az ember
felé való kezdeményezése üdvöt hoz el a sokszor átoknak kitett ember
számára. Isten így közli kegyelmét, mentő szeretetét. Lelki áldása a
kiválasztottság, nemcsak Izrael népével, hanem a ma gyülekezeteivel,
amelyben a hívő ember átélheti ennek a csodáját, hogy Isten áldása nyomán
odatartozik az Úrhoz. Akin ma is áldása honol, az az igazán boldog ember!
Boldogabb azoknál, akik sikereket élnek át, mert az áldás mindig messzebb
mutat, még utánunk is életet munkál, leszármazottainkban. A második
parancsolat ígérete: "Megáldom ezeríziglen..." Isten testi áldásain túl
törekedjünk a lelki áldásokra. (Berencsi Balázs)

A nap gondolata:

Az igazi keresztényt arról lehet megismerni, hogy úgy szereti ellenségét,
mint a saját lelkét. - Az ő számára is kívánja az üdvösséget.

2013. március 6., szerda

2013-03-06

Áldjon meg téged az ÚR, és őrizzen meg téged! (4Móz 6.24)

A kimondott szó egy sajátos fajtájáról olvashatunk az Igében, mégpedig az
áldásról. Áldó beszédnek, áldó szónak is nevezhetnénk ezt, aminek számtalan
változatával találkozunk a Szentírásban. Ezek közül talán legismertebb az
ároni áldás. Áldjon meg téged az Úr és őrizzen meg téged! Ha az áldó szó
természetére gondolunk, elmondhatjuk, hogy Isten az áldásba is erőket
rejtett el, áldó szava átalakítja életünket, felemeli földhöz tapadt
sorsunkat, bátorítja az embert. Áldó szava jót eredményez számunkra, kedvező
dolgokat közvetít, szavában benne van ennek a jónak nemcsak az ígérete, de a
bizonyossága is. Isten áldó szava üdvközvetítő beszéd. Áldása nyomán
költözik be életünkbe a testi áldások egész sora. Mikor az Édenkertben
kimondta Isten: "szaporodjatok és sokasodjatok..." akkor az ember számára ez
az isteni szó egyrészt a testi áldások átvételét jelentette. Jó egészséget,
kedvező időjárást, gazdag termést, jelentős szaporulatot, végső formájában
anyagiakban való bővölködést. "Töltsétek be a földet" - ez az áldó szó,
mintegy parancsként üzente meg üdvhozó erejével, hogy Isten egyszer, s
mindenkorra kijelölte áldása által az ember útját ezen a földön. Ő azt
akarja, hogy áldása legyen rajtunk. Az embert áldásra teremtette. Persze az
Édenben megjelenik az áldás ellentéte, az átok is. Ádám és Éva óta, ez
mindig az ember engedetlenségének következménye. Ha valamiben nincs áldás
rajtunk, akkor erősen el kell gondolkoznunk nekünk, embereknek, hogy Isten
útjait tapossuk-e vagy nem tértünk-e le veszélyesen arról? (Berencsi Balázs)

A nap gondolata:

Könnyebb az ember hajszálait számon tartani, mint érzelmeit és szívének
hullámzását.

2013. március 5., kedd

2013-03-05

Áldjon meg téged az ÚR, és őrizzen meg téged! (4Móz 6.24)

Nap, mint nap sokféle beszéd elhangzik körülöttünk. Családban, munkahelyen,
iskolában mindenféléről beszélnek az emberek. Hétköznapi ügyes-bajos
dolgaikról, életük nagy kérdéseiről; időnként, arról, hogy miben
reménykednek, milyen terveik vannak a jövőt illetően. Beszél körülöttünk a
média, rádió, tv, maga módján az internet is... Talán nem is gondoljuk ebben
az információáradatban, hogy micsoda ereje van az emberi szónak! Isten egy
különös adománya az emberi szó, amibe az Úr hatalmas erőket rejtett el.
Egyetlen szó, képes megvigasztalni, de ugyanakkor vérig sérteni, földbe
tiporni is. Amit megvall a szánk, az hatással van a másik ember
gondolkodására, de előbb-utóbb fizikai környezetünkre is. A régi görögök ezt
a logos kifejezésével adták vissza, ami teremtő szót jelent, tehát a szó és
tett teljes egysége mutatkozik meg benne. S mi, keresztyén emberek ismerjük
ennek a valóságát, miképpen teremtett Isten egyetlen szavával földet,
tengert, és mindent, ami azokban van. Azzal, hogy kimondta, létrejött
mindaz. Erre csak Ő képes. De ugyanakkor az ember számára is odaajándékozta
Isten ennek az erőnek egy szeletét: mi is érezzük, hogy amit megvall a
szánk, az hatással van egész életünkre. Mintegy kivetítjük magunkból
szavaink által a jókedvet, csakúgy, mint a rosszat, és ezért nagyon nem
mindegy miről is beszél nyelvünk! (Berencsi Balázs)

A nap gondolata:

Az emberi természet változhatatlan, hacsak Isten meg nem változtatja.

2013. március 4., hétfő

2013-03-04

Isten szeretet. (1Jn 4:16)

Manapság kezd elterjedni egy bibliátlan, téves felfogás. Még magukat
hívőknek tartó emberek is bedőlnek ennek. Így hangzik a téves gondolat: Te
magad vagy a szeretet. Kérek mindenkit, aki komolyan odaszánta önmagát Isten
szolgálatára, hogy ilyet ne gondoljon magáról! Sőt, senki embertársáról sem.
Bizonyára vannak emberek - és az a jó, ha vannak - a környezetünkben, akik
sokakhoz képest, sokakkal ellentétben tudnak szeretni és ez látszik is
rajtuk. Lehet, hogy te is közéjük tartozol. Ez örömteli. A hívő ember, mint
Krisztus tanítványa tudja, hogy neki ez feladata. Arról fogja megismerni a
világ, hogy Krisztus tanítványai vagyunk, ha egymást szeretjük. (Jn 13:35)
De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy mi lennénk a szeretet. Mi nem vagyunk
a szeretet. Isten viszont igen. A Biblia azt állítja Róla, hogy Ő a
szeretet. Nem mi, mi csak Belőle merítünk. Jól tesszük. Merítsünk minél
gyakrabban, de ne áltassuk magunkat azzal, hogy mi vagyunk a szeretet,
inkább lássuk be saját szeretetünk határait és keressük a bennünket
határtalanul szerető Istent.

A nap gondolata:

Ha szeretet van az életünkben, az pótol ezernyi dolgot, ami hiányzik. Ha
nincs szeretet, mindegy, mink van, az sosem lesz elég.

2013. március 3., vasárnap

2013-03-03

Nem tért el útjában sem jobbra, sem balra... (2Sámuel 2:19)

Céltudatos ember. Ez te lennél? Vagy nem ismered sem a célt, sem az irányt?
Hová tart az életed? Szomorú látni, hogy emberek sokasága kitűzött célok
nélkül éli -, de mondhatnám így is - tengeti hétköznapjait. Telnek-múlnak a
napok az életükben és nem tudják, hogy hová tartanak. Pedig mindenki tart a
túlsó part felé. De tudjuk-e, hogy milyen célhoz szeretnénk eljutni? Ha nem
tudjuk a célt, az útirány sem lesz megfelelő. Valaki azt mondta, hogy aki
nem tudja hová hajózik, annak nincs ideális széljárás. És mi a helyzet a
hívő emberrel, az egyházzal? Istentől rendelt célunk van. Ez kellene, hogy
lebegjen szemeink előtt. Ettől nem kellene eltérnünk sem jobbra, sem balra.
Te ismered hívő életed célját? És megteszel mindent, hogy célirányosan élj?
Az Úr akaratának alárendelt életű ember nem céltalan. Akkor sem, ha bizonyos
dolgok másképpen alakulnak életében. Az Úrra tekint szüntelen és nem
tántorodik meg. Vajon ilyenek vagyunk?

A nap gondolata:

A gyáva ember reszket a harc előtt, a bátor remeg a győzelemért. (Spurgeon)

2013. március 2., szombat

2013-03-02

Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér
el attól. (Példabeszédek 22:6)

A következő két mondatot egy viccrovatban olvastam: Minden kisgyerek okos, a
legtöbb ember ostoba. Ezt teszi a nevelés. Nem tudtam rajta nevetni. Tudod
miért? Mert ez több családban szomorú valóság. Sok gyermeknek "beadagolják",
hogy ők milyen okosok. Ezzel még alapjában véve nincs semmi gond, hiszen nem
baj, ha a gyerek nem azt hallja otthon, hogy milyen gyenge képességű, bár
ezzel is érdemes csínján bánni, de az már sokat árt, amikor szülők azt
taglalják, hogy a legtöbb felnőtt ostoba, agyatlan ember. Felelőtlen szülői
magatartás ez. Teljesen rossz irányba viszi a gyermek értékrendjét. Önmagát
nagynak, okosnak, kiválónak látja, míg a felnőtteket kezdi egyre kevesebbre
tartani. Jó lenne, ha a gyereknevelésünk középpontjában nem a gyerek lenne.
Hát ki? - szisszenhet fel erre sok szülő. Megmondom: Isten. Ha Ő van a
középpontban, akkor helyére kerül mindenki. A gyerek éppen úgy, mint a
felnőttek. Legyen szó az óvó néniről, a tanító néniről, vagy bárki másról.
Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon. Ez azt jelenti, hogy ne
bálványozd, és ne állíts valótlanságokat neki! Inkább vezesd az Úrhoz - az
még mindenkinek csak áldására szolgált...

A nap gondolata:

Amit tagadunk, az nem gyógyítható. (Klaus Douglass)

2013. március 1., péntek

2013-03-01

Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és
valóságosan.(1Ján. 3:18)

A szeretet több, mint vonzalom és több mint testi izgalom. Több, mint
szentimentális érzések összessége, mint ahogy ez manapság a legtöbb dalban
elhangzik. Erre alapozva, a szeretet meghal, ha eltűnnek az érzések? Nem,
egyáltalán nem. Mivel a szeretet cselekedet, a szeretet viselkedés.

A Bibliában újra és újra az Úr felszólít minket arra, hogy szeressük
egymást. De nem tudsz egy érzésnek parancsolni, hiszen, ha azt mondanám
neked, "Légy szomorú!", akkor nem tudnál egyből szomorú lenni. Mint ahogy a
színészek, látszólag tudunk érzéseket tettetni, de nem utasíthatod az
érzéseidet, hogy parancsra megváltozzanak. Mondtad már valaha egy kis
gyereknek: "Örülj!", amire ő így válaszolt: "Hát, megpróbálok!"

Ha a szeretet csak egy érzés lenne, akkor az Úr nem szólítana fel minket
arra, hogy szeressük egymást. A szeretet olyasmi, amit teszünk. Érzésekkel
is jár, de a szeretet elsősorban cselekedet.

A Biblia így ír erről: "Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel,
hanem cselekedettel és valóságosan" (1Ján. 3:18). Kimondhatjuk szavakkal a
jó cselekedeteket: "Én szeretem az embereket". De vajon tényleg szeretjük
őket? Tényleg szereted őket? A szeretetünk az emberek felé abban nyilvánul
meg, hogy hogyan viselkedünk velük.

Forrás: (Napi remény)

A nap gondolata:

A szeretetet nem lehet szóval parancsolni, de lehet az élő példának
ellenállhatatlan erejével átplántálni. (Victor János)