Keresés ebben a blogban

2013. április 30., kedd

2013-04-30

Az ÚR ezt mondta Gedeonnak: Ezzel a háromszáz emberrel, akik szürcsöltek, szabadítlak meg benneteket, és adom a kezedbe Midjánt. A nép többi része pedig menjen haza! (Bírák 7:7)
Ez a bibliai történet arról szól, hogy az Úr harcolt népéért és megmutatta hatalmát, dicsőségét népe számára. Sok embernek kevés ellen győzni, nem nagy fegyvertény, ám fordítva annál inkább az! Láthatjuk, hogy erre az esetre is igaz a Sámuel 1. könyvében megfogalmazott Ige: az ÚR előtt nincs akadály: akár sok, akár kevés ember által szerezhet szabadulást. 
Valaki a következőket fogalmazta meg: Mi is gyakran hisszük, hogy Isten munkája létszámfüggő. Bárcsak sokan lennénk! Bárcsak mindenki velünk jönne! Isten legnagyobb dicsősége azonban akkor látszik meg, amikor kevéssel, kicsivel és erőtlennel viszi véghez akaratát. Neki egyetlen egy is elég, ha az engedelmes, de a tömeg is felesleges, ha az csak statisztál! Ő tesz alkalmassá valakit, és erősíthet meg bárkit, akit kiválaszt. Nem erővel, nem hatalommal, hanem az ő Szentlelkével! Mai igemagyarázatom legfőbb gondolatát így tudnám megfogalmazni, illetve megerősíteni az előbb elhangzottak alapján, hogy Isten munkája nem létszámfüggő! Isten engedelmes és Hozzá hűséges embereket kíván. Legyünk azok között, akik ezt a csoportot alkotják.  
A nap gondolata:
A bátorság nem abban áll, hogy vakon észre sem vesszük a veszélyt, hanem látjuk, hogy legyőzzük azt.

2013. április 29., hétfő

2013-04-29

Az ÚR ezt mondta Gedeonnak: Ezzel a háromszáz emberrel, akik szürcsöltek, szabadítlak meg benneteket, és adom a kezedbe Midjánt. A nép többi része pedig menjen haza! (Bírák 7:7)
Izrael népe Gedeonnal az élén a midjaniták elleni harcra készül. Összeverődik 32.000 ember, amikor az Úr így szól: Sok ez a nép! Az Úr gondolatairól sokszor kiderült már, hogy azok nem a mi gondolataink. Gedeonnak is szembesülnie kellett ezzel. Ő ugyanis valószínűleg örömmel nyugtázta, hogy a vele harcba indulók létszáma nőttön-nő. Mindez azt jelentette egy csatába induló hadvezérnek, hogy minél többen vagyunk, annál jobbak az esélyek a győzelemre! Minél többen vagyunk, az ellenség annál inkább megretten tőlünk, félelem szállja meg szívüket, és könnyebben legyőzhetjük őket. Igen ám, de ebben a csatában az Úr szeretné megmutatni dicsőségét népe számára, ezért azt mondja Gedeonnak, hogy sok ez a nép, küldj haza belőlük. Aki fél, menjen haza – adja ki Gedeon a parancsot Isten szavára hallgatva. Haza is megy 22.000 ember. Egy kicsit talán az is elgondolkodtató, hogy a nagy létszámú hadsereg kétharmada első szóra hazaindul. Micsoda anyámasszony katonái voltak ezek? Pedig nyilván tudták, hogy a harc arról szól, hogy népükért küzdenek, s eközben az életüket is kockáztatják! Mégis hazaindulnak Gedeon szavára! De még mindig sokan vannak – mondja az Úr. Haza kellene küldeni a megmaradt 10.000 főt számláló hadseregből is annak java részét. Gedeon pedig engedelmeskedik az Isten szavának. Levezeti a megmaradt sereget a vízhez, majd mindenkit ivásra kér és csak az maradhatott a seregben, aki kezét a szájához véve ivott, aki letérdelt és úgy oltotta szomját, annak haza kellett mennie. Nem is maradtak túl sokan. Kicsit döbbenetes, hogy a 32.000 fős seregből végül 31.700 ember hazatér. Talán Gedeon szívében is ott volt a kérdés: hogy lehet legyőzni az ellenséget 32.000 fő helyett 300 emberrel? Csakis úgy, ha Isten a mi oldalunkon áll! Átéltél már emberileg reménytelennek látszó küzdelmet, melyben győztél? Egyetlen titok van ebben: az Úr a te oldaladon állt. Adj hálát Neki és dicsőítsd érte!
A nap gondolata:
 Nem azért helyezett Isten bennünket ebbe a világba, hogy elmeneküljünk, hanem, hogy győzzünk. (Ohler)

2013. április 28., vasárnap

2013-04-28

„Dániel elhatározta szívében…” (Dániel 1:8 NKJV)
Dániel olyan körülmények áldozata volt, melyek felett nem volt irányítása. Nebukadneccar király elfoglalta hazáját, őt pedig fogságba vitte Babilonba. Elvesztette szabadságát, otthonát, kultúráját, barátait és nemesi rangját. Meg kellett tanulnia egy idegen nyelvet, és olyan helyen kellett élnie, ahol soha nem akart. Ha te lettél volna Dániel, nem estél volna abba a kísértésbe, hogy az irányításodon kívül eső dolgokra összpontosíts, például panaszkodtál volna amiatt, hogy Nebukadneccar milyen rossz uralkodó, vagy a fogságot hibáztattad volna a boldogtalanságodért és sajnáltad volna magad? De Dániel nem így tett! Ő „elhatározta, hogy nem szennyezi be magát a király ételével…” (Dániel 1:8). Idejét arra fordította, hogy a számára legértékesebbnek tartott dologra gondoljon, és elhatározta, hogy tisztelni fogja Istent, és ragaszkodni fog meggyőződéséhez, még a kis dolgokban is. A kis csaták felkészítenek arra, hogy megnyerjük a nagyokat. Ha Dániel nem lépett volna akcióba idejekorán, akkor nem lett volna ereje arra, hogy nemet mondjon a bálványimádásnak, és félelem és megalkuvás nélkül szembenézzen az oroszlánok barlangjával. Lehet, hogy most semmit sem tudsz kezdeni azzal a házzal, amiben élsz, vagy a munkahellyel, ahol dolgozol, de meg tudod változtatni az életed azzal, hogy akcióba lépsz a kis dolgokban. Lehet, hogy mint Dánielnél, ez arra fog vonatkozni, hogy mit eszel, vagy mivel táplálod az elméd, vagy hogy mi jön ki a szádon. Esetleg nem engeded, hogy a főnököd vagy a házastársad határozza meg a hangulatod azzal, hogy hogyan bánik veled. Dánielhez hasonlóan te is dönthetsz. Ha „elhatározod magad a szívedben”, hogy tisztelni fogod Istent, akkor Ő megáld téged, és olyan módon vesz részt az életedben, ahogy soha el sem tudtad volna képzelni. (Forrás: www.maiige.hu)
A nap gondolata:
 Vigyázzatok, hogy lelkiismeretetek be ne szennyeződjék, ha mégis megtörténik, amilyen gyorsan csak tudtok, siessetek Istenhez bocsánatért. (Keller)

2013. április 27., szombat

2013-04-27

Fürödj meg, és megtisztulsz…(2Királyok 5:13)
Ennek a mondatnak is van lelki vetülete ránk nézve: A bűntől beszennyezett emberi szívet Jézus Krisztus vére tisztíthatja meg. Semmi más. Valld meg az Úrnak bűneidet, kérd bocsánatát és Ő Jézus érdeméért megtisztít. Jézus mondta: Boldogok, akiknek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják. De az ember szíve, melyet beszennyez a bűn, nem önmagától fog megtisztulni, nem emberi erőfeszítés által, hanem csakis Jézus vére által. Kérjük Őt erre, és engedjük, hogy megtisztítson!
A nap gondolata:
 Nincs semmi különbség a keveset és sokat vétkező bűnös között. Mindketten egyformán elvesznek, ha nem mentek be Isten országába.

2013. április 26., péntek

2013-04-26

El is ment, és vitt magával tíz talentum ezüstöt, hatezer aranyat meg tíz rend ruhát. (2Királyok 5:5)
            Naamán kisebb kerülővel, de eljut Elizeus prófétához. Hogy mennyit ér az egészség azt látjuk ebből a történetből is: felpakol bőségesen, hiszen visz magával tíz talentum ezüstöt, hatezer aranyat meg tíz rend ruhát. Ez elképesztő gazdagságról tanúskodik és arról, hogy az egészség tényleg nagy kincs. Azonban a gyógyítás módja nem olyan, mint amilyennek a gazdag beteg elképzelte. Naamán azt hitte, hogy Elizeus majd kimegy hozzá, imádkozik Istenhez, majd ráteszi a beteg testrészeire a kezét és meggyógyul. Ehhez képest Elizeus nem ment ki hozzá, csak üzenetet küldött valakivel, hogy menjen, fürödjön meg a Jordán vízében hétszer és megtisztul. Micsoda beszéd ez! – gondolta Naamán, azért őt ettől többe szokták nézni, és különben is többet érnek az arám folyók a Jordánnál – folytatja gondolatainak megfogalmazását haragjában. De a szolgái igen bölcse így szólnak: Ha valami nagyobb dolgot kért volna tőled a próféta, azt is megtetted volna, mennyivel inkább meg kellene tenni, amikor csak a Jordánban való megfürdést javasolta! S végül meggyőzik Naamánt, aki ráveszi magát minderre. De mi is a tanulság ránk nézve? Az, hogy Isten sokszor másképpen segít, mint ahogyan elképzeljük. Nem ritkán máshol, máshogy, máskor segít ahhoz képest, ahogyan mi azt elképzeltük. Ne akarjuk Istent bekorlátozni a magunk elképzelései által! Amúgy se fog menni, akkor pedig kár így gondolkodni! Engedjük, hogy úgy segítsen rajtunk, ahogyan Ő jónak látja!
A nap gondolata:
Aki a napot meggyújtotta, így szól: A megrepedt nádat nem töröm el, a pislogó gyertyát nem oltom ki. (Spurgeon)

2013. április 25., csütörtök

2013-04-25

Elég neked az én kegyelmem… (2Korinthus 12:9)
Arra, hogy nincs testi, de van lelki egészsége valakinek, hadd álljon itt példának egy szerb származású fiatalember, akinek se keze nincs, se lába. Termete is alig nagyobb egy ma született csecsemőnél mégis elképesztő lelki energiákkal éli az életét és tesz bizonyságot az Istenhez tartozásának áldásairól. Életvidám, boldog és tavaly meg is házasodott. Nick Vujicicnek hívják és bámulatos amilyen lelki egészséggel éli az életét. Sok helyen tart előadást és leginkább a reményről, a hitről beszél. Az ő életét alapul véve szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a lelki egészség nagyobb cél kellene legyen számunkra. Nem lebecsülve és tékozolva a testi egészséget sem. Hogyan tehetünk szert megfelelő lelki egészségre és hogyan tarthatjuk ezt meg anélkül, hogy lelki betegek ne lennénk? Nos, a kérdés második felére azt kell mondanom, hogy lelki betegségben újra és újra lesz részünk. Ez a bűn. Ez rontja meg a kapcsolatunkat Istennel, egymással, de még önmagunkkal is. A lelkileg egészséges ember pontosan ennek az ellenkezőjéről tud beszámolni: rendezett kapcsolatom van Istennel, valamennyi embertársammal és önmagammal is. Olvastam egy könyvben a következő mondatot: „A legtöbb sebet a kapcsolatainkon keresztül szerezzük, ugyanez elmondható a gyógyulásunkról is.” Milyen igaz! Gondold végig kapcsolataidat és sebeidet, de ne felejtsd el, hogy a legfontosabb kapcsolat életedben az Úrral való élő kapcsolat legyen. Ha vele rendezett a kapcsolatod, akkor rájössz arra is, hogy embertársaiddal hogyan élhetsz békés, rendezett kapcsolatban. Egyébként pedig a lelki egészségre három dolog által tehetünk szert: az imádság, a Biblia olvasása, és a gyülekezeti közösség által. Az első kettő Istennel, a harmadik egymással (is) köt össze bennünket.
A nap gondolata:
 Gyümölcseiről ismerjük fel a helyes imádságot. Ha imádságod természeti hajlamaidat és a világhoz való ragaszkodásodat megöli benned, és helyette az Úr Jézus képét tükrözteti vissza, akkor imádságod jó. (Tersteegen)

2013. április 24., szerda

2013-04-24

Elég neked az én kegyelmem… (2Korinthus 12:9)
Persze fontos számunkra az egészség, de mi a helyzet azokkal, akiktől elvétetik az egészség? Netán már komoly egészségkárosodással születnek, vagy időközben változik meg az életük? Ők már nem is teljes értékű emberek? De, sőt az ilyenek rájönnek arra, hogy ami a testi egészségtől is fontosabb az a lelki egészség. Néhány hete láttam egy 22 éves lányt nyilatkozni a tévé egyik műsorában. Azt jósolták neki, hogy olyan betegségei vannak, melyek miatt nem éri meg a 18. életévét sem. Már több, mint 4 évvel túlélte ezt, és noha tolókocsiban éli az életét és sokat szenved, mégis ami először feltűnik rajta az a szűnni nem akaró mosolya. Neked mit jelent a lelki egészség? Részed van benne?
A nap gondolata:
 Akkor vagy igazán erős, ha egy lépést sem tudsz lépni anélkül, hogy Istenre ne támaszkodnál.

2013. április 23., kedd

2013-04-23

Naamán megjelent ura előtt, és elmondta, hogy mit beszélt az Izráel országából való leány. (2Királyok 5:4)
            Nézzük csak, hogyan reagál Naamán és háza népe erre a bizonyságtévő mondatra! Azonnal intézkednek, mozgósítják kapcsolataikat – egészen a legfelsőbb szintig – és erősödni kezd a reménység bennük a gyógyulásra. Testvérek! Az egészség tényleg ilyen becsben tartott dolog. Előfordul persze, hogy akkor értékeljük igazán, amikor már elvétetett tőlünk, de fontosnak tartjuk meglétét. Sőt, olyannyira fontosnak, hogy sokszor hangzik el beszélgetésekben: Mindegy csak egészség legyen! Ez nem tűnik rossz felfogásnak, mert az van mögötte, hogy ha van egészség, akkor bírunk dolgozni, ha bírunk dolgozni, akkor pénzt keresünk, ha pénzt keresünk, akkor pedig megélünk valahogy. De egyrészt egészségesen is el lehet kárhozni! Másrészt óvakodni kell attól is, hogy bálvánnyá legyen az egészség. Manapság egyre több példa van erre is! Neked mennyire fontos az egészséged? Nem vált még bálvánnyá számodra?
A nap gondolata:
 Istenhez való ragaszkodásunknak olyan erősnek kell lenni, hogy ne legyünk kénytelenek az emberek vigasztalását keresni. (Kempis Tamás)

2013. április 22., hétfő

2013-04-22

Egyszer rabló arám csapatok vonultak ki, és foglyul ejtettek Izráel országából egy kisleányt, aki Naamán feleségének a szolgálója lett. Ez így szólt úrnőjéhez: Bárcsak eljuthatna az én uram a samáriai prófétához, az majd meggyógyítaná bélpoklosságából. (2Királyok 5:2-3)
Vegyük komolyan: a bizonyságtételünk életet menthet, ne hallgassunk az Úrba vetett hitünkről. Időnként szétnézek a facebookon és elszörnyülködöm, hogy emberek miket ki nem tesznek, miket meg nem osztanak másokkal. De meg merjük-e osztani ismerősinkkel a bennünk élő hitet? Az Úrhoz való odatartozásunkat? Ez a kislány itt a történetben nem beszélt hosszan, nem eresztette bő lére mondandóját, de ami a szívén volt hitéből fakadóan, azt elmondta. Ennyit vár tőlünk is az Úr. Olykor előfordul, hogy nem merünk szólni, nem merjük megvallani a hitünket mások előtt. Ez nagyon emberi bennünk, de elmulasztunk segíteni a másiknak ilyenkor…
A nap gondolata:
 Minden keresztyén annyira keresztyén, amennyire a Krisztus hasonmása. (Spurgeon)

2013. április 21., vasárnap

2013-04-21

Egyszer rabló arám csapatok vonultak ki, és foglyul ejtettek Izráel országából egy kisleányt, aki Naamán feleségének a szolgálója lett. Ez így szólt úrnőjéhez: Bárcsak eljuthatna az én uram a samáriai prófétához, az majd meggyógyítaná bélpoklosságából. (2Királyok 5:2-3)
            Jelentéktelennek tűnő részlet Naamán életében, hogy egy izraeli kislány, egy rabszolgalány kerül a házába, aki felvillantja a reményt, amikor beszélt az Úr egyik szolgájáról, a samáriai prófétáról. Mi ebből a tanulság ránk nézve? Leginkább az, hogy Isten gyermeke vallja meg bátran hitét az Úrban. Ne szégyelld, hogy az Úrhoz tartozol! Lehet, hogy olykor kinevetnek, kigúnyolnak hitedért, de Jézus előre megmondta, hogy ilyenben részünk lesz. Hordozd el Krisztusért, ha megaláznak a belé vetett hited miatt! Ám az is lehet, hogy hatni kezd a bizonyságtételed. Van, hogy azonnal, van, hogy csak napok, hetek, hónapok múlva. Isten használni akarja a benne hívőket arra, hogy mások közel kerüljenek Őhozzá. Fontos figyelmeztetése van egyik énekünknek erre nézve: Egy lélekért se érjen vádja téged, hogy temiattad nem látta meg Őt. De Jézus ettől is pontosabban állította fel a mércét: aki szégyell engem és az én beszédeimet az emberek előtt, azt én is szégyellni fogom mennyei Atyám előtt. Te mikor vallottad meg hitedet valaki előtt?
A nap gondolata:
 Ha Krisztussal együtt az Istenben akarsz élni és benne állandó lakhelyet lelni, akkor minden emberi támasztól és segítségtől el kell szakadnod, mert Rajta kívül senkid és semmid sem lehet, akire támaszkodva nyugalmat találj.

2013. április 20., szombat

2013-04-20

Naamán, az arámok királyának hadseregparancsnoka, nagyra becsült ember volt ura előtt, és tekintélyes, mert általa szabadította meg az ÚR Arámot. Ez a férfi erős vitéz volt, de bélpoklos lett. (2Királyok 5:1)
Naamán magasról mélybe jutása           sok emberrel megtörténik. Fut a szekér, egyre csak ível felfelé az életpálya, egyszer csak beüt a krach, és a magasságot felváltja a mélység. Ehhez elég egy pillanat. Néhány hete láttam egy ökölvívó mérkőzést, melyen nem kímélték egymást a bokszolók, persze tudom, ez a dolguk, ám amikor az egyik nyeregben érezhette magát és úgy gondolta, hogy lesöpri a másikat, kapott egy olyan jobbegyenest, hogy percekig nem bírt felállni a padlóról. Ő volt az esélyesebb, a címvédő, mégis kiütéssel vesztett. Ehhez egyetlen jól irányzott ütésre van szükség. Az ember élete időnként pontosan így néz ki. Egy jól irányzott ütés és padlóra kerülünk. Ez az ütés éppen úgy lehet esetünkben egy betegség, mint valakinek az elvesztése, egy váratlan anyagi teher, munkahelyi elbocsátás vagy ezekhez hasonló dolgok. Te mikor éltél át ilyet? Volt igazi reményed?
A nap gondolata:
 Ha választanod kell, úgy válassz, hogy inkább az egész világ ellenséged legyen, sem hogy megbántsd Jézust. Tehát összes szeretteid közül Jézus legyen szíved legfőbb szerelme. (Kempis Tamás)

2013. április 19., péntek

2013-04-19

Naamán, az arámok királyának hadseregparancsnoka, nagyra becsült ember volt ura előtt, és tekintélyes, mert általa szabadította meg az ÚR Arámot. Ez a férfi erős vitéz volt, de bélpoklos lett. (2Királyok 5:1)
            Mai Igénk Naamánról szól, akiről a Biblia két mondatban fontos információkat közöl velünk. Ilyeneket: az arám király hadseregparancsnoka volt, a király nagyra becsülte őt, tekintélyes és erős vitéz volt. Ez egy fantasztikus életpálya. Sok férfi vágya, hogy erősnek lássák, megbecsüljék és tekintélyt vívjon ki magának, akár otthon, akár a munkahelyén. Naamánnak a csatamező volt a munkahelye. Az ellenséges népcsoportokkal szemben kellett győzelemre vezetnie övéit. Erős vitéz volt, de bélpoklos lett. – fogalmaz tömören az Ige róla. Vagyis átélt nem mindennapi magasságokat, harcolt, küzdött az ellenség ellen saját népét vezetve, de egy betegség megváltoztatta az életét. Magasról a mélybe zuhant. Te hol vagy? Magasságot vagy mélységet élsz át?
A nap gondolata:
 Aki megtalálja Jézust, drága kincset, sőt mindenekfelett való kincset talál. És aki elveszti Jézust, nagyon sokat, sőt többet veszít az egész világnál. (Kempis Tamás)

2013. április 18., csütörtök

2018-04-18

Jaj, amikor jót mond rólatok minden ember, mert ugyanazt tették atyáik is a hamis prófétákkal! (Luk 6,26)
Hát nem arra törekszik minden magára valamit adó ember, hogy ismerjék el, méltányolják, jót mondjanak róla mások, a közösségük? Van erre egy találó anekdota. Egy pap előléptetést kért a püspökétől. Dicsekedett, hogy vele mindenki meg van elégedve. Mindenki szeret, nincs egy ellenséged se a gyülekezetben? – kérdezte a püspök. Egy sincs! – volt a büszke felelet. Akkor menj haza és kezdj dolgozni, mert aki komolyan dolgozik, annak biztosan van ellensége bőven. - Hamis próféta, csaló vezető az, aki mindenkinek a dicséretét el tudja nyerni. Jézust megfeszítették, az apostolokat  megölték, a keresztyéneket üldözték, gúnyolták. Nálunk még azokat is félre állították, akik börtönt vállaltak meggyőződésükért. Az igazaknak már a magatartása vádat jelent, tehát ellenkezést szül a nem igazak között, hát még, ha ki is fejezik igényüket a tiszta életre, ha megkövetelik legalább a becsületet, s meg is tartják, nem lehet őket képmutatással vádolni. Krisztusé akarsz lenni? Vállalnod kell a vádakat. Éppen ez a bizonyítéka annak, hogy jó úton jársz. De azt tudhatod, hogy az emberekkel szemben, akik bántanak, melletted áll Isten hatalma, aki megvéd, és végül neked ad igazat. Az ő dicsérete ezerszer többet ér, mint minden ember jó véleménye. (V. L.)
A nap gondolata:
 Nem azután sóvárog a világ, hogy nagy tanítványokat lásson, hanem a tanítványokon keresztül a Nagy Megmentőt keresi. Arra vár, aki nemcsak felfedi, hanem meg is bocsátja bűneit. Ez pedig egyedül Jézus, Aki nagyobb, mint a világ bűne. (Kroecker)

2013. április 17., szerda

2013-04-17

Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg. (Máté 25:40)
Jézus mai Igénkben megfogalmazott szavait a következő történet remekül magyarázza:
Volt egyszer egy kisfiú, aki feltétlenül találkozni akart az Istennel. Tisztában volt azzal, hogy az Istenhez vezető út nagyon hosszú, ezért az összes fellelhető dobozos kólát és csokoládét bepakolta hátizsákjába, elindult. Addig futott, amíg egy parkhoz nem ért, ahol megpillantott egy öreg nénit.
A néni egy padon ült, és a galambokat nézte, akik táplálék után kutattak a földön. A kisfiú leült a néni mellé a padra. Kinyitotta a hátizsákját, és már éppen ki akart venni egy dobozos kólát, amikor arra gondolt, hogy a néni biztosan nagyon éhes lehet. Ekkor fogott egy csokoládét, és odaadta a néninek. A néni hálásan elfogadta az édességet, és a fiúra mosolygott - csodálatos volt a mosolya.
A kisfiú még egyszer látni akarta a mosolyt, ezért kólával is megkínálta a nénit, aki újra rámosolygott, talán még sugárzóbban, mint előtte. A kisfiú majdnem kiugrott a bőréből. Egész délután a parkban maradtak, de egy szót sem szóltak egymáshoz.
Amikor besötétedett, a kisfiú elálmosodott, és úgy döntött, hazamegy. Már ment néhány lépést, amikor megállt, és visszafordult. Visszasétált a nénihez, és átölelte. A néni legszebb mosolyával ajándékozta meg.
Amikor a fiú hazatért, édesanyja különös mosolyt látott az arcán és megkérdezte:
"Mi jó történt ma veled, hogy ilyen boldog vagy?"
A kisfiú így válaszolt:
"Istennel ebédeltem, akinek csodálatos a mosolya."
A nap gondolata:
 Mennyi minden tud lenni Jézus! Egyszer barát, máskor bíró, mindig király, szakadék szélén pásztorrá változik, betegségben orvosunk lesz, halálban bajtársunk, elbukásban az életnek, az újrakezdésnek és a végső győzelemnek a Fejedelme. (Ravasz László)

2013. április 16., kedd

2013-04-16

Mert mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik. (Lk 18,14)
Igen ismert ige ez, sok prédikáció, elmélkedés hangzott már el ezzel kapcsolatban, sőt dallamot is írtak hozzá, hogy minél jobban megragadjon a tartalma az emberek emlékezetében. A Szentírás sokat beszél a gőgös és az alázatos életformáról. Nem véletlen. Jézus igen fontosnak tartja, hogy felhívja az emberek figyelmét erre a gyarlóságra, amely távol tart a felebaráttól és Istentől egyaránt. Hányszor elhangzik a Bibliában: alázzátok meg magatokat... A baj mindig abból adódott már a bibliai korban is az emberi együttlétben és az Istennel való kapcsolatban, hogy képtelenek voltak elődeink az alázatra. Ennek a következménye pedig mindig konfliktus, háborúskodás lett. Egyik ember különbnek tartotta magát a másiknál és meg is követelte, hogy dicsérjék, anyagilag is elismerjék, felmagasztalják... De ez nem így működik Istennél. Dávid is akkor lett nagy Isten előtt és az emberek szemében, amikor ki tudta mondani, vétkeztem, bocsáss meg, irgalmazz nekem, sőt hagyta, hogy sérelmezze, bemocskolja, megalázza Sémei is. Ebben volt Dávid nagysága, hogy meg tudta magát alázni.
Ma is másképpen mennének a dolgok a családi életben, a gyülekezetben, de még a politikában is, ha tudnánk a másikat elismerni, magunkat megalázni, mert csak ezzel lehet kioltani a Sátán tüzes nyilát. Ehhez pedig az szükséges, hogy Krisztussal töltekezzünk, az ő tanításai legyenek a mérvadóak az életünkben, ne a kemény szívünkre hallgassunk, hanem a Bibliánk szavára.
(Horváth Csaba)
A nap gondolata:
 Ha az alázatost meggyalázták, lelki békéje nem vész el, mert erőssége Isten, és nem a világ. (Kempis Tamás)

2013. április 15., hétfő

2013-04-15

De meghagyok Izraelben hétezer embert: minden térdet, amely nem hajolt meg Baál előtt, és minden szájat, amely nem csókolta meg azt. (1Kir 19,18)
Isten a halk, csendes helyen van jelen. Ahol hangoskodás, vihar dúl, ott ne is keressük. Illésnek is a magányában szólalt meg, amikor a külvilágtól el volt szigetelve. A kétségbeesés nem segített Illésen, de Isten tudtára adta, hogy nincs egyedül és bátorodjon meg, neki még feladata van... Sokszor nem is gondoljuk, hogy rajtunk kívül milyen sok gyermeke van az Úrnak. Nem is a mi feladatunk, hogy számolgassuk, hányan is szolgálnak Istennek. Örülnünk kell, hogy többen komolyan veszik az Úr ügyét, nem szabad kicsinyhitűnek lenni, hanem hűséggel kell végeznünk azokat a feladatokat, amelyeket ránk bízott Isten. Nem azt kell néznünk, mennyit fáradoztunk már az Isten országáért, hanem mennyi feladatot nem végeztünk még el, amelyeket ránk bíztak. Nem szabad belefáradnunk, hanem újult erővel induljunk a kijelölt úton. Illés is engedelmeskedett az újbóli isteni hívásnak: elvégezte futását, tisztességgel átadta Elizeusnak a prófétai megbízatást. Bennünket is újabb és újabb feladattal lát el a mi Istenünk a családban, a gyülekezetben és abban a közösségben, amelyben mozgunk. Csak az engedelmes gyermekével tud mit kezdeni az Úr. Legyen ez a mai nap is erőgyűjtés a holnap teendőinek ellátásához. Krisztus Jézus világossága járja át az életünket, vigyük a vigasztalást oda, ahova küldött az Úr. Vegyük tudomásul, nem vagyunk egyedül. (Horváth Csaba)
A nap gondolata:
 Miért van olyan kevés igaz ember? Mert igen kevesen vannak, akik magukat elveszíteni és megfeszíttetni készen lennének.

2013. április 14., vasárnap

2013-04-14

Volt egy embernek egy fügefája szőlejébe ültetve; és elment, hogy azon gyümölcsöt keressen, és nem talált. (Lukács 13,6)
Ugye tudod, hogy te vagy az a fügefa, akit Isten a szőlőjébe, ebbe a világba ültetett? Lehet, hogy ebben a kertben nagyon sok fügefa volt, de csak egyről beszél az Ige. Úgy kell élned, mintha rajtad múlna minden Isten munkájában. Ne nézd a többi hívőt, mert Isten egyedül téged lát. Isten meggondolja, hogy fügefáját hova ültesse. Ne légy elégedetlen a helyeddel! Ha nekünk van arra értelmünk, hogy kikeressük, melyik növénynek van napra szüksége, és melyiknek árnyékra, hidd el, Isten is olyan helyre tett, ahol a legnagyobb pompában nyílhat ki a belső életed. Adj Istennek hálát a rendelt helyedért, környezetedért. Tudta az a drága atyai kéz, hogy hova ültessen. Egy perc alatt megváltozna minden, ha el tudnád fogadni a helyedet. Minden azért van, hogy megváltozzon a szíved, az életed, hogy valóban bemehess majd az Isten országába. Türelmes gazdánk van. Időnként jön, hogy megnézze, termünk-e már gyümölcsöt? A legközelebbi gyümölcsszedők a családod. Talán még most is várják az öreg szüleid, hogy egy kis időt áldozzál rájuk. Hányszor vár házastársad egy kedves szót vagy simogatást! Szedné tőled a gyümölcsöt, de nem talál. Nincs a Bibliában megírva, hogy a gyümölcsöt kíméletesen kell szedni. Vajon a gyermekeid találnak-e rajtad gyümölcsöt? Micsoda ítélet, ha nem termed a szeretet gyümölcsét. Ha a családodnak azt kell mondania, hogy olvassa a Bibliát, de szeretet nincs benne. Érted már, mit keres rajtad a gazda? Szomorúan mondja az Ige: "És nem talált."
(Trausch Liza)
A nap gondolata:
Sok hívő van, aki sokat és szívesen beszél a kegyelemről, de szent nem akar lenni, mert tudja, hogy akkor cserébe minden szerelméről le kell mondania. (Trudel)

2013. április 13., szombat

2013-04-13

Bízott az Úrban, Izrael Istenében... Ragaszkodott az Úrhoz, nem tért el tőle, hanem megtartotta parancsolatait... Ezért vele volt az Úr, és minden vállalkozása eredményes volt. (2 Kir 18,5-7)
Királyok jöttek-mentek, voltak közöttük jók és rosszak, gonoszak és népszerűek. Most napi igénkben egy olyan királyról - Ezékiásról - olvashatunk, aki azt tette, amit helyesnek lát az Úr. Rendkívüli ember volt, előtte sem, utána sem uralkodott hasonló Júda királyai között. Azért tetszett Istennek, mert kíméletlenül bánt el a bűnökkel. Még a gyökerét is kiirtotta az istentelenségnek, valósággal rombolt, a rézkígyót is darabokra törette, amire annak idején csak fel kellett nézni és meggyógyultak az emberek. Miért? Azért, mert a nép bálványként tisztelte, isten nevet is adtak neki, Nehustannak nevezték. Itt is láthatjuk, hogy minden lehet bálvány, még a szent dolog is, ha kizárólagos hatalmat tulajdonítunk neki. Isten nem tűri, hogy mást imádjunk Őhelyette. Viszont igen megjutalmazta Ezékiást a hűségéért, mert bízott Benne, ragaszkodott Hozzá, a parancsolatokat megtartotta. A gazdasági vállalkozásai éppen ezért sikeresek voltak, hiszen korszerű gabonaraktárakat, istállókat, vízvezetéket építtetett, igen nagy gazdagságot halmozott fel, a környékbeli népek előtt is nagy tekintélye lett.
A mai gazdasági és társadalmi életünk is csak úgy lendülhet fel, ha helyreállítjuk a kapcsolatunkat Istennel, visszamegyünk oda, ahol elrontottuk, megszüntetjük a modern bálványokat az életünkben, leromboljuk és Istennek tetsző életet élünk. Láthattuk a változást Ezékiás uralkodása idején, és ennek az egész nép örült. A mi népünk életében is csak úgy lesz örömteli megújulás, ha Jézus Krisztus foglalja el a szívünket, és egyedül neki adunk dicsőséget. (Horváth Csaba)
A nap gondolata:
 A keresztyénség ízét maguk a keresztyének adják meg azáltal, ahogy élik azt.

2013. április 12., péntek

2013-04-12

...mit kíván tőled Istened az Úr? Csak azt, hogy az Istenedet, az Urat féljed, járj mindenben az ő útjain, szeresd őt, és szolgáld az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből. (5Móz 10,12)
A fenti ige lényege több helyen le van írva a Bibliában, igen fontos, hogy törvény szerint élve szeressük az Urat. Nem is akárhogy, hanem teljesen, hiánytalanul, kizárólagosan. Egyenesen beszél a szentíró, nem tűr mellébeszélést, nem szabad mással, pogány istenekkel megosztani ezt a szeretetet. Más helyen arra hívja fel a figyelmünket Isten, hogy az ő igéjétől ne térjünk el se jobbra, se balra. Jézus is a teljességet hangsúlyozza: választani kell, mert két úrnak szolgálni nem lehet. Nem szabad megosztani a szívünket, egy kicsit Jézusnak, egy kicsit a világnak. Nyilván nem véletlen az, hogy erre hívja fel a figyelmét a mai Bibliát olvasó embereknek. Óriási bajok származnak abból, ha megosztottak vagyunk. Nem lehetünk langymelegek, ide-oda húzódozók. Az ilyen ember hamar közömbössé válik, és ez a legrosszabb. Napjainkban rengeteg probléma van a közerkölcsben. Napról-napra hallhatunk különböző konfliktusokról, melyek véres tragédiába torkollanak. Mindegyiknek az alapja: elhajlás Isten törvényétől. Aki nem veszi komolyan az egyetlen helyes utat, Isten parancsait, az hamar zsákutcába kerül. A maga alkotta elképzelésből nincs kiút, az elbizakodottság, öntörvényűség, a mások meg nem értése, az igazamhoz való ragaszkodás a végsőkig, a nagyravágyás, az irigység, a pénzimádat, amelyek mind a Sátán eszközei, elvisz a kilátástalanságig és ez dönt romlásba. Ezekkel szemben mit kíván az Úr? A javunkat akarja, hogy mindezekbe ne menjünk bele, egyszerűen: teljesen Isten útján kell járnunk. (Horváth Csaba)
A nap gondolata:
 Helyes állapot az, amikor már semmi sem okoz nagyobb örömet, mint Jézus, és semmi sem okoz nagyobb fájdalmat, mint a bűn.

2013. április 11., csütörtök

Meghívó

Kedves Olvasóm!
Figyelmébe ajánlom, hogy honlapomon rendszeresen megjelennek léleképítő bejegyzések. A honlapon feliratkozhat a Békéltető Hírlevélre is.
Köszönöm, hogy rendszeresen látogatja oldalamat

2013-04-11

Ez pedig azért történt, mert Izrael fiai vétkeztek Istenük, az Úr ellen... Más isteneket féltek... (2 Kir 17,7)
Milyen bűnök voltak azok, amelyek miatt Isten megharagudott az ő népére és idegen hatalmak kezére adta, hogy sanyargassák, konkrétan, hogy fogságba vigyék Asszíriába?  Már Mózesnek is elmondta Isten, /5 Móz 18,9-14/ milyen bűnöket kell kerülniük az ígéret földjén. De a sok figyelmeztetés ellenére is folyton visszaesett Izrael népe ezekbe a vétkekbe. Szinte végig vonul ez a királyok uralkodása idején, melyet Isten megelégel és jön a büntetés. Mégis, milyen bűnöket utál Isten? Ezeket: áldozóhalmokat építettek, szent oszlopokat állítottak, ahol a szomszéd pogány népek isteneit imádták, bálványokat tiszteltek, elégették fiaikat áldozatul, varázslást űztek, kuruzslást végeztek – és  mindezeknek az lett a következménye, hogy „...elhagyták Istenüknek, az Úrnak minden parancsolatát, és öntött bálványt csináltak maguknak” /2 Kir 17,16/.
Ma is találkozunk modern bálványokkal, amelyeknek tiszteletét az ember előrébb helyezi az Isten dolgainál és közben csodálkozik, hogy nem jó mederben folyik az élete. Ne feledjük, minden lehet bálvány az életünkben, amely nem Jézus Krisztust dicséri, az élő Isten Fiát. Még az úgynevezett jó és szép dolgok is, mint a munka és család szeretete, a szolgálat, ha a magam dicsőségét keresem benne, én akarok kitűnni és magamnak tulajdonítom az elért sikereket. Isten óvjon meg ezektől bennünket, de keressük mindenben az Úr vezetését, irányítsa életünket a Szentírás tanítása, hiszen Izraelnek is akkor fordult jóra a sorsa, amikor bűnbánatot tartott és visszatért az Úrnak a parancsához.  
 (Horváth Csaba)
A nap gondolata:
 Ha önmagad felett győzedelmeskedni akarsz, akkor önmagaddal szemben mindig Isten pártjára kell állnod. (Tertseegen)

2013. április 10., szerda

2013-04-10

... és örömmel látom a köztetek uralkodó szép rendet, és a Krisztusba vetett hitetek szilárdságát. (Kol 2,5)
Pál apostol korának legnagyobb teológusa - aki igen sokat fáradozott azért, hogy a gyülekezetek eljussanak az Isten titkainak a megértésére, - örömmel nyugtázza, hogy fáradozása nem volt hiábavaló. A szép rend, amely jellemző a gyülekezetre, az valaminek a következménye, mégpedig Krisztus Jézusnak az elfogadása. Erősíti őket, hogy továbbra is épüljenek Őbenne, gyökerezzenek Jézusba, hit által erősödjenek, ahogy korábban tanulták. Nekünk, ma élő keresztyéneknek is ugyanezekre van szükségünk. Életünk nem fog jobbra fordulni, ha nem Jézus áll a középpontban. Erre viszont készülni kell, tanulni kell a Krisztust. Isten ismerete nélkül nem haladhatunk előre. Már gyerekkorban szükséges hallgatni a bibliai történeteket, később komolyabban elmélyedni az ige tanulmányozásában. Ez bizony fáradságos munka, mindig készülni kell, nem szabad kihagyni egyetlen alkalmat, lehetőséget sem, mert akkor más hiábavalóság foglal le bennünket. Ez a szüntelen Istennel kapcsolatban álló lét viszi előbbre a hitéletünket. A közösségnek óriási formáló ereje van, hiszen egymás hite által épülünk. Ha minden gyülekezeti tag előhozza talentumát, és hozzáadja a közösség építéséhez, akkor kialakul a szép rend a gyülekezetben és mindenki örül. Ne fosszuk meg magunkat ezektől a lehetőségektől, hanem sokkal inkább adjunk hálát érte. Istenünk így gondoskodik rólunk, nekünk pedig kötelességünk, hogy tovább adjuk a megtapasztalt örömeinket.(Horváth Csaba)
A nap gondolata:
 Ha mások szava után indulunk, anélkül, hogy Isten színe előtt mérlegeltük volna, vajon Ő szól-e hozzánk általuk, menten hamis útra tévedünk.

2013. április 9., kedd

2013-04-09

...és amíg az Urat kereste, sikert adott neki Isten. (2 Krón 26,5) Amikor azonban megerősödött, vesztére fuvalkodott fel és vétkezett Istene, az Úr ellen ...poklos folt jelent meg a homlokán. (2 Krón 26,16-19)

Azarjá /Uzzijjá/, judai király azt tette egész életében, amit az Úr jónak lát. Törekedett Isten akaratát keresni, megvolt benne az az elhatározás, hogy népét felemelje. Ez meg is történt, hiszen addig nem látott gazdasági, haditechnikai, politikai újításokat vezetett be, ami a népe körében megelégedettséget eredményezett. De ez a dicsőség nem volt neki elég, többre vágyott, olyan feladatot is el akart végezni, amelyre Istentől nem kapott felhatalmazást: a papi szolgálatok rendjébe is beavatkozott, és itt kezdődött a baj. Isten egyszerűen kivonta a forgalomból, poklossá tette, át kellett adni az ország kormányzását másnak... Intő példa ez a mai hívő emberek számára is, akik sokat tesznek a nekik adatott talentumok birtokában a jó ügyért, de egyszer csak diadalittasak lesznek, és máris el akarnak végezni olyan feladatokat, amelyekre nem kaptak Istentől felhatalmazást. Csalóka, mert látszólag jó ügyet szolgálnak, de nem ez az Isten akarata. Az ilyen embert az Isten hamar félreteszi és boldogtalan lesz. Igazán boldogok csak akkor lehetünk, ha meg tudunk alázkodni, idejében félreállni a munkából, nehogy a magunk dicsőségét keressük. Az ilyen ember a vesztébe rohan ahelyett, hogy Istennek adna dicsőséget. (Horváth Csaba)
A nap gondolata:
 A boldogság legnagyobb titka: semmit sem akarni, és mégis mindent akarni, amit Isten akar. És csupán azért, mert Isten akarja. (Terstseegen)

2013. április 8., hétfő

2013-04-08

Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk! (Zsoltárok 90:12)
Mai Igénket az alábbi történet szeretné jobban megvilágítani számodra. Engedd, hogy megtegye!
Egy ember elment a Bölcshöz:
- Álmot láttam, de sehogy sem tudok rájönni, mi az értelme. Kérlek, segíts rajtam!
- Hallgatlak - bólintott a Bölcs.
- Az utcán mentem, a mi utcánkban, ahol minden nap járok.
Olyan is volt álmomban, mint egyébként; nem volt semmiféle változás rajta, csak annyi, hogy nagy szürke göröngyökkel volt tele a járda. Amikor megrúgtam az egyiket, rájöttem, hogy ezek nem göröngyök, hanem kövek. Egyet zsebre vágtam, hogy megmutassam a Barátomnak, akihez indultam.
Amikor elővettem, kettévált a kezemben. Belül szikrázó, tiszta ragyogású volt. Azonnal tudtam (bár nem értek hozzá), hogy ez GYÉMÁNT! Rohantunk az ékszerészhez, de közben telepakoltuk a zsebeinket a csúnya, szürke kövekkel, hátha... Az ékszerész vágta, csiszolta a kettévált követ, végül fel is mutatta, hadd lássuk mi is, hogy sziporkázik:
- Még soha nem találkoztam ilyen nagy és tiszta gyémánttal - lelkesedett.
Kipakoltam a sok egyforma szürke kövemet. Ő bizalmatlanul nézte a sötétlő halmot, majd legyőzve utálkozását, egyet megfogott és vijjogó gépével kettévágta. Smaragd volt. A következő rubin, utána valami csodaszámba menő ritkaság, és aztán így végig. Felfoghatatlan kincs feküdt előttem, szikrázott, tündökölt ezerféle színben, a belsejükben rejtőző érték. Én pedig döbbenetemben felébredtem. De nem tudok szabadulni az álomtól. Mondd, mit jelenthet?
- A szürke kövek a MINDENNAPJAID, Barátom! Éppen ideje, hogy felfedezd: valóságos kincsesbánya a mindennapok sokasága. Dolgozni kell rajtuk, az igaz, de ha jól megmunkálod őket, gazdagabb leszel mindenkinél. Már reggel vedd kezedbe napodat, hogy megláthasd benne a hűség gyémántját, a bizakodás smaragdját, a szeretet rubinszínű áldozatosságát...
Mától kezdve soha nem beszélhetsz "szürke hétköznapokról", hiszen láttad, mi rejlik bennük!
A nap gondolata:
 Isten nem kívánja tőled, hogy érzéseidet vizsgáld, hanem hogy bízzál az Ő szavában. (Colkey)

2013. április 7., vasárnap

2013-04-07

Ez az a nap, amelyet az Úr elrendelt… (Zsoltárok 118:24)
Van egy beépített veszély a célkitűzésekben. Micsoda? Az, hogy azt hisszük, csak akkor leszünk boldogok, ha elérjük azt a célt. Azt mondjuk magunknak: „Ha majd lediplomázom, ha megházasodom, ha gyermekeim lesznek, ha majd lesz saját otthonom” és így tovább, egyre csak halogatjuk életünket.
Egy egyetemi professzor elmondja, hogy meghívták, mondjon beszédet egy katonai bázison. A repülőtéren egy Ralph nevű katonával kellett találkoznia. Miután bemutatkoztak egymásnak, elindultak a csomagokért. Ahogy elhaladtak a várakozó emberek mellett, Ralph folyton eltünedezett, egyszer, hogy segítsen egy idősebb hölgynek, aki elejtette bőröndjét úgy, hogy az kinyílt; egyszer, hogy felemeljen két kisgyermeket, hogy azok láthassák a Télapót; aztán ismét, hogy útba igazítson valakit, aki eltévedt. Minden alkalommal széles mosollyal az arcán tért vissza. „Hol tanult meg így élni?” – kérdezte tőle a professzor. „Ó – mondta Ralph – a háborúban, azt hiszem.” Aztán elmondta a professzornak, hogy amikor utoljára bevetésen volt, az volt a feladata, hogy aknákat derítsen fel, és látta, ahogy a barátai felrobbannak, egyik a másik után. „Akkor tanultam meg két lépés között élni” – mondta. Sohasem tudhattam, hogy a következő lépésem nem az utolsó lesz-e, ezért megtanultam, hogy mindent, amit csak tudok, hozzak ki abból a pillanatból, amíg felemelem a lábam, majd újra leteszem. Minden lépés, amit megtettem, egy egész új világ volt, és azt hiszem, azóta mindig így élek.” Ralph-nak igaza volt! Ahhoz, hogy a legtöbbet tudjuk kihozni az életből, úgy kell élnünk, ahogy a Szentírás mondja: „Ez az a nap, amelyet az ÚR elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen!” (Zsoltárok 118:24)
(Forrás: www.maiige.hu)
A nap gondolata:
Ha mindenki megfogadná, hogy csak akkor kér, amikor mindent megköszön: nem lenne elégedetlen zúgolódó ember. (Ravasz László)

2013. április 6., szombat

2013-04-06

Legyetek mindnyájan … együttérzők…(1Pt 3:8)
A következő történet egy példa arra, hogyan érezhetünk együtt valakivel, akire ránehezedik az élet súlyos terhe.
Nem messze élt egy idős hölgy. A férje meghalt 5 éve, 2 éve pedig lánya férjével és 2 gyerekével autóbalesetben.
Mikor jöttem az iskolából hazafelé, az ajtaján láttam 1 hirdetést, amire az volt írva: „Elvesztettem 2000 Ft-ot, aki megtalálja, hozza vissza legyen szíves a 76-os lakásba, mert kevés a nyugdíj és nem tudok miből ételt venni!”
Kivettem a tárcámból 2000 forintot és felmentem az 5-ödik emeletre.
Mikor odaadtam az idős hölgynek a pénzt, elsírta magát és így szólt:
„Te vagy a tizenkettedik ember, aki felhozta nekem a pénzt. Köszönöm.”
Elmosolyogtam magam és odamentem a lifthez, mikor a nénike így szólt: „Lányom, vedd le azt a hirdetést, mert azt sem én írtam!” Az öreg hölgy állt és könnyek hulltak a szeméből.
Gondolkozz el egy kicsit azon, hogy nincs-e valaki, akit meglátogathatsz, akit felvidíthatsz, akinek örömet szerezhetsz! Ha van valaki, aki eszedbe jut, akkor ne késlekedj, látogasd meg minél hamarabb!
A nap gondolata:
A hálának és odaadásnak tűzében elég belőlünk régi énünk hiúsága és restsége. (Viktor János)

2013. április 5., péntek

2013-04-05

De a lévitákat nem vették számba Izráel fiai között, ahogyan megparancsolta az ÚR Mózesnek.  Így cselekedtek tehát Izráel fiai. Pontosan úgy táboroztak hadijelvényeik mellett, és úgy indultak el mindnyájan nemzetségenként és nagycsaládonként, ahogyan megparancsolta az ÚR Mózesnek. (4Móz 2:33-34)
A világ trendje egy dolog, de mit vár Isten tőlünk, akik ismerik már az Ő rendjét? Isten azt kéri, hogy legyünk a világ számára egyrészt példává, hogy az Isten szerint való élet is működik, és boldog életet eredményez! Látniuk kell az embereknek, hogy ha valaki imádkozik, Igét olvas, gyülekezetbe jár, attól ugyanolyan teljes ember, és boldog az élete. Ahogy egykor látták az idegen birodalomban Dánielen és társain, hogy nem alkalmazkodtak a király rendelése szerinti aktuális trendekhez, hanem Isten rendjét akarták továbbra is betartani. Azzal táplálkozni, amit Isten akar adni. A keresztyén ember valahogy így áll ott ég és föld metszéspontjában, s hirdeti az isteni élet teljességét. Örök törekvésünk legyen ezért: ne a világi rendeket hozzuk be az életünkbe, hanem a világba vigyük bele az Úr szerinti rendet! Jézus ezt így fogalmazta meg, hogy legyünk sóvá, kovásszá és világossággá. Azt, amit Istentől hallottunk, láttunk, azt éljük az emberek elé. Beszéljünk róla. Amit mi magunk is megéltünk az Igéből, azt tanácsoljuk másoknak is, s így vigyük bele az Igét az emberek mindennapjaiba. Így lesz Isten áldása rajtunk és másokon is. Isten rendje így fog sok-sok áldást, örömöt hozni embervilágunkba. Legyünk ennek mi is képviselői a nekünk adatott helyen! (Berencsi Balázs) 
A nap gondolata:
Amíg mi érzelmek után kapaszkodunk, addig képtelenek vagyunk a Jézussal való életközösségre, s ezzel kezet is nyújtunk a kísértésnek, és kaput, ajtót nyitunk a kétségbeesésnek.

2013. április 4., csütörtök

2013-04-04

De a lévitákat nem vették számba Izráel fiai között, ahogyan megparancsolta az ÚR Mózesnek.  Így cselekedtek tehát Izráel fiai. Pontosan úgy táboroztak hadijelvényeik mellett, és úgy indultak el mindnyájan nemzetségenként és nagycsaládonként, ahogyan megparancsolta az ÚR Mózesnek. (4Móz 2:33-34)
Az Igében a hadászati rendről van szó, amit Isten alkotott. Emlékezzünk arra, amikor Jerikó kőfalát kérte, hogy járja körül népe naponta egyszer és a hetedik napon hétszer. Ennek engedelmeskedve omlottak le Jerikó kőfalai. Hagyományos hadászat volt ez talán? Dehogy. Merőben más. De Isten így kérte. Mert Ő akarta dicsőségét megmutatni. Egészen alternatív hadi megoldása volt Istennek ugyancsak, amikor úgy küldte hadba Gedeont, hogy nemcsak hogy kevesebben voltak, mint ellenfeleik, hanem a hagyományos harcászattól eltérő módon, mindösszesen egy fáklyával, egy korsóval és egy kürttel küldte népét háborúba. Mégis így arattak győzelmet. Látjuk ezt az elvet Salamon templomépítésében is. Izrael első temploma volt ez, ami egyetlen nép templomához sem hasonlított, mert elrendezése Istentől származott. Isten sok áldást adott népének általa, de látni kell, hogy csak az általa kialakított rendben. Isten rendje mutatkozik meg továbbá az Ő törvényében. A benne foglaltak szilárd alapok. Ezekre építsünk – tanácsolja az Úr - és megáld bennünket. Sok áldással kapcsolatos Ige van, ami panaszkodó embereknek szól. Manapság sokat panaszkodik az ember a válság miatt. Mit mondd az Úr Igéjében? Hozzátok be hozzám a teljes tizedet, és bőséges áldást árasztok reátok...gyönyörű lesz országotok (Mal 3.10.12) Máris látjuk Isten Igéjében, hogy mi a gond forrása és egyben azt is, mi lenne a megoldás? Mert mi lenne a rend? Az, hogy amit Isten adott, mint ajándékot, számon tartanánk, s azzal adnánk hálát neki érte, hogy visszaadnánk belőle neki. Vajon ma bőségesen van eledel a házában? Tőlünk is megkapja a tizedet? Tizedet az anyagiak terén, naponta tizedet az időnkből, tizedet az erőnkből a szolgálatokra? Messze nem. Nemcsak a mai emberiség, de Isten ma élő népe is távol van attól a rendtől, amely mentén meg tudja áldani Isten az életünket. A felnövekvő generáció életét, a középkorosztályt, a dolgozó réteget, és az időseket ma is egy dolog mentheti meg: ha belesimulnak Isten rendjébe. Ha nem a gyors sikereket hajszolják, hanem visszatérnek az Isten szerinti rendbe, életük minden terén. Látható tehát, hogy az emberek által alkotott trendek nem mindig Isten rendjei. Isten azt kéri: legyen bölcsességünk ezt felismerni és szemünk meglátni. (Berencsi Balázs)
A nap gondolata:
Nem a jócselekedetek teszik a megváltott embert, hanem a megváltott ember teszi a jócselekedeteket.

2013. április 3., szerda

2013-04-03

De a lévitákat nem vették számba Izráel fiai között, ahogyan megparancsolta az ÚR Mózesnek.  Így cselekedtek tehát Izráel fiai. Pontosan úgy táboroztak hadijelvényeik mellett, és úgy indultak el mindnyájan nemzetségenként és nagycsaládonként, ahogyan megparancsolta az ÚR Mózesnek. (4Móz 2:33-34)
A renddel kapcsolatban jöhet szóba egy hasonló fogalom, amit úgy hívunk, hogy trend. Kísértetiesen hasonlít a két kifejezés egymásra. Rend és trend. A trend is rendről akar beszélni a maga módján. Szoktuk mondani, hogy most valami nagyon trendi, más szóval divatos, korszerű, a mai kornak megfelelő. Ha valaki követi a trendet az öltözködésben, az aktuális divatirányzatban, a korszellem mentén éli az életét, az valahol úgy „rend”-ezi be az életét, ami éppen most a többség által elfogadott. Tudni kell, hogy nemcsak a divat, de az emberek lelki-, szellemi útkeresése is különböző trendek mentén mozog. Sokan ezért nem tudják, hogy igazán miben is hisznek. Mert mindig az aktuális trendek mentén gondolkodnak. Manapság például újraélednek a nagy keleti vallások, kicsit más köntösben persze, és ez elég embertömegeknek, hogy betöltse vallásos érdeklődésüket. Sokan teljesen meg is vannak győződve, hogy ezzel rend van a hitéletükben. Egy másik vonalat képviselve mindenféle szellemi-spirituális olvasnivaló van ma a könyvesboltok polcain (keleti misztika, asztrológia, tarot, ezotéria stb.), s mivel most ez a trendi, sokan habzsolják ezeket az irodalmakat. S ahogy ezekről beszélek, kiderül hamar, hogy a trendben még sincs rend! Kusza, összevissza irányok, ami legfeljebb egy dolgot tesz nyilvánvalóvá: az ember vágyát a boldogságra.
Fájdalmas kimondani, de az aktuális trendek legtöbbször idegenek Isten rendjétől. Amiket diktálnak, azokban más van, mint amit Isten az Igében elénk tár. Isten népére sokszor volt veszélyes az, amikor a trendeket behozta életébe. Amikor Izrael pl. Isten szövetsége helyett, az egyik nagy fogsága előtt inkább emberi szövetséget keresett Egyiptommal, melyek akkoriban elfogadottak voltak. Az aktuális trend mentén gondolkodott, nem az isteni rend mentén. Még keresztyén szolgálatunkra nézve is bölcsességet kell kérnünk Istentől, mert hajlamosak vagyunk azok mentén az aktuális dolgok mentén gondolkodni, amiket látunk a világban, s azt mondjuk elhíresült mondásunkkal mi magyarok: a nép szava, Isten szava. Csakhogy ez nem igaz. Isten nem a többség oldalán áll. Istennek megvan a rendje, ami mentén vezetni akarja népét. S ez benne foglaltatik a Szentírásban. Bölcsesség kell ennek felismerésére. (Berencsi Balázs)
A nap gondolata:
Nem válhatsz azzá, amivé akarsz, ha olyan maradsz,
amilyen vagy. (Ray Keller)

2013. április 2., kedd

2013-04-02

De a lévitákat nem vették számba Izráel fiai között, ahogyan megparancsolta az ÚR Mózesnek.  Így cselekedtek tehát Izráel fiai. Pontosan úgy táboroztak hadijelvényeik mellett, és úgy indultak el mindnyájan nemzetségenként és nagycsaládonként, ahogyan megparancsolta az ÚR Mózesnek. (4Móz 2:33-34)
A mai Igében fedezzük fel a rendet! Isten maga mondja el Mózesnek, hogy milyen rendet kíván népe között. Sok ilyen leírás szerepel a Szentírásban, mint ez a mai. Találkozunk első olvasásra unalmasnak tűnő nemzetségtáblázatokkal, s ilyennel is, mint a mai: a törzsek táborozásának és menetelésének a rendjével. Talán azt gondoljuk, hogy ez szervezés kérdése, miért kerül bele ilyen a Szentírásba? Pedig éppen arról beszél ez, hogy maga Isten akar rendet teremteni népe között. Isten a rend Istene. Ő maga egy rendezett világot teremtett. S amikor rendet rakunk, egy szép környezet, egy harmonikus emberi kapcsolat a szívünk mélyén örömöt teremt bennünk, ez azt jelenti: ott hagyta Isten a lelkünk mélyén rendet teremtő keze nyomát. Ezért itt az Ige egy hétköznapi dologban mutatja be Isten látását, mégpedig hadi-, katonai dolgokban. Kérdezhetné a mai ember: miért fontos ebben Isten akarata? Minden kornak bizonyára megvoltak a maguk hadviselési szabályai. Volt ennek kialakult katonai kultúrája. Ha megnéznénk annak a kornak a régészeti feltárásait, akkor az ásatások eredményét látva, kialakulhatna bennünk egy kép az akkori fegyverekről, arról, hogy mi volt akkor a katonai dolgokban az elfogadott irány, amit mindenki figyelembe vett. Azaz, akkoriban hogyan hadakoztak, fegyverkeztek a népek. Nem mindegy, hogy élt ezekkel népe? Nem, de erről majd holnap olvashatsz! (Berencsi Balázs)
A nap gondolata:
A keresztyén életben minden gyengeség abból származik, hogy Krisztussal élni akarunk ugyan, de Vele meghalni nem.

2013. április 1., hétfő

2013-04-01

De a lévitákat nem vették számba Izráel fiai között, ahogyan megparancsolta az ÚR Mózesnek.  Így cselekedtek tehát Izráel fiai. Pontosan úgy táboroztak hadijelvényeik mellett, és úgy indultak el mindnyájan nemzetségenként és nagycsaládonként, ahogyan megparancsolta az ÚR Mózesnek. (4Móz 2:33-34)
„Rend a lelke mindennek!” – szoktuk mondani mi emberek. Jelezve ezzel, hogy értékeljük a rendet magunk körül és jó hatással van ránk, ha rendezettek a dolgaink, emberi kapcsolataink. Figyeljük meg, ha bármiben is rendet rakunk magunk körül, jobb érzések töltenek el bennünket. Tisztaságot, átláthatóságot nyer életünk, környezetünk ilyenkor gyönyörködtet, s ha emberi kapcsolatainkban teszünk rendet (tisztázunk valami félreértést, vagy megbocsátunk valakinek), akkor újra visszatér a béke szívünkbe. Van, amikor a gondolatinkban kell rendet teremteni, mert ebben is érezhetjük időnként a rendetlenséget, amikor kusza, összevissza gondolatfoszlányok cikáznak bennünk. Látjuk tehát, sokféle tekintetben is rend után kiált az életünk.
A renddel kapcsolatosan szoktunk beszélni rendes emberről. Az ilyen ember nem kapkod, el vannak intézve dolgai, lakása, környezete tiszta, rendezettséget mutat családi élete. Mindent jól intézett, mindenről gondoskodott, ami fontos. DE itt kell elmondani, hogy sok rendes ember él a földön, aki a külsőségekről nagyon szépen gondot visel, de pl. az Istennel való kapcsolatában, emberekhez való viszonyában sok minden összevisszaságot mutat. S kiderül, hogy valóban sok mindenben törekedett az ilyen ember a rendre, de a lelkieket kihagyva az általa teremtett rend egyoldalú, csak földi rendre törekedett, az örökkévalóra nem. Ezért fontos a rend gondolatát körüljárni, hogy ne fonák, torzó módon gondolkodjunk erről. (Berencsi Balázs)
A nap gondolata:
Minden pillanattal, melyben a bűnnel való harcban, megpróbáltatásokban, kísértésekben Istenre bízzuk magunkat, az Ő győzelmével számolunk, és kegyelemre építünk, tért nyer bennünk Isten.