2013-07-31

Ne ítéljetek látszat szerint, hanem hozzatok igazságos ítéletet. (János 7:24)

Gyakran megítéljük egymást annak alapján, amit éppen tapasztalunk, noha az sokszor csak a felszín. Ami a dolgok mélyén van, azt nem látjuk. Íme, egy történet, mely segíthet tanulni a nem látszat szerinti megítélést:

Egy 24 éves fiú bámult ki a vonat ablakán.

„Apa nézd, azok ott hátul a fák!”

Az apja elmosolyodott. Egy fiatal házaspár ült mellettük és figyelték a fiú nagyon gyerekes viselkedését. Ismét kiáltás…

„Apa nézd, a felhők olyanok, mintha velünk jönnének!”

A fiatal pár nem tudott már tovább ellenállni:

„Miért nem viszi el a gyerekét egy jó elmeorvoshoz?” –kérdezték az apját.

Az idős ember mosolyogva válaszolt:

„A kórházból jövünk. A fiam vakon született, és csak pár nap telt el a műtét óta. Ma van az első napja, hogy láthatja a világot körülötte.”

Tanulság:

Minden embernek megvan a maga története. Ne ítélkezzünk felettük, ne bántsuk őket, mert nem tudhatjuk, hogy mit éltek át, vagy mi történt velük. Az igazság néha megdöbbentő is lehet!

A nap gondolata:

Önmagadra szegezd tekintetedet, és mások megítélésétől óvakodjál. Mások megítélésében sokszor tévedünk, de aki önmagát vizsgálja meg, mindig hasznosat cselekszik.

2013-07-30

Vesd az ÚRra terhedet, és ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz. (Zsoltárok 55:23)

Terheink, gondjaink, viharaink mindnyájunknak vannak. Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy kire nézünk: magunkra, a körülményeinkre vagy az Úrra?

            A következő történet legyen segítségünkre, épülésünkre ezzel kapcsolatban:

Egy kisfiú az óceánon hajózott apjával, aki a hajó kapitánya volt, amikor szörnyű viharba kerültek. A hullámok közt ide-oda hányódtak, és mindenkin erőt vett a rettegés. A kisfiú azonban nyugodtan ült, tekintetét egy pontra függesztette. Amikor valaki megkérdezte tőle, miért nem fél, így válaszolt: „Arra a kis ablakra nézek. Azon át látom a parancsnoki hidat, és a hídon az apámat. Ő ennek a hajónak a kapitánya. Már sok viharon átvitte, és tudom, hogy ezen is át fogja vinni.” Örülj, mert te is túl fogsz jutni ezen a viharon, és el fogsz jutni a túlsó partra! Isten megígérte. Kezdd el megvallani: „Istennel képes vagyok rá!”

A nap gondolata:

Mindennap újra kell hinnünk, a tegnapi hit mára mit sem használ.

2013-07-29

Megvallottam neked vétkemet, bűnömet nem takargattam. Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az ÚRnak, és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem. (Zsoltárok 32,5)

            Dávid azért kezd bele ebbe a tanítókölteménybe, mert neki van tapasztalata arról, hogy milyen érzés odaállni Isten elé, és őszintén megvallani a bűneit. Amikor már elviselhetetlen volt a fájdalom, végre megszületett a döntés: Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az Úrnak.

            Igen, ez egy döntés. A megtérés döntése. Mert a megtérés nem más, mint Isten felé fordulás. Isten mellett döntök, és elindulok felé. Ahogyan a tékozló fiú is elindult az Atyával ellenkező irányba, aztán egy ponton visszafordult, és megtért a hazájába, megtért az Atyjához. Döntés kérdése az, hogy a bűneimmel kapcsolatban már nem az elfojtást, a titkolózást, a magyarázkodás, az ellentámadás, a mentegetőzés útját választom, hanem a megvallás útját!

            Ez egy olyan döntés, amit senki nem hozhat meg a másik helyett. Sőt, még Isten sem dönthet helyettünk. Az, hogy felismerve a bűneimet, mit teszek velük: rejtegetem, takargatom őket, vagy megvallom bűnbánattal Istennek, azt én egyedül dönthetem el. Ez a szabad akaratunknak a része.

            A zsoltáros üzenete egyértelmű: bevallottam - és te megbocsátottad. Nem automatikusan, nem magától értetődően, nem elvárható módon, de mégis valóságosan megtörtént a bűnbocsánat.

            Leírja, hogy most már biztonságban van. Leírja, hogy most már boldog embernek mondhatja magát. Hiszen a testi-lelki nyomorúságból megérkezett az Atya bűnbocsátó kegyelmébe, ami felszabadította a lelkét a terhek alól. (Bodnár Máté)

A nap gondolata:

 Láttatok ragyogóbb napsugarat annál, mely a záporeső után áll elő? Ilyen ragyogó a lélek öröme a bűnbánat könnyzápora után. (Spurgeon)

2013-07-28

Míg hallgattam, kiszáradtak csontjaim, egész nap jajgatnom kellett. Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed, erőm ellankadt, mint a nyári hőségben. (Zsoltárok 32,3-4)

            Nagyon nehéz azt mutatni, hogy bűntelen vagyok, miközben tudom, hogy bűneim vannak. Rengeteg energiát elvesz az ember életéből.

            Ahogyan az őszinte szeretet kifejezése felüdít, a megjátszott szeretet fáraszt. A tényleg szívesen megtett szívesség nem jelent fáradtságot, a kényszerű szívesség teher. A hűség, ami igaz szívből jön, természetessé válik, a kötelességtudatból táplálkozó hűség egyre inkább erőltetett lesz, és egyre nehezebb megtartani.

            Amikor az ember csak úgy tesz, mintha minden rendben lenne, akkor közben belülről kiég, megfásul, erőtlenné lesz. Visszaesik a teljesítménye, tompul a koncentrációja.

            Itt van tehát előttünk egy ember, akinek rossz lelkiismerete miatt nemcsak lelki, de testi fájdalmai is vannak. Egész nap ideges, panaszkodik, jajgat és morog. Éjjel nem tud aludni, nappal nem tud azon a szinten teljesíteni a munkában vagy tanulásban, vagy a családja szolgálatában, ahogyan lehetne.

            Dávid azt mondja: ez voltam én. De ez nem csak a királyok betegsége, hanem ilyenek voltunk mindannyian. Így éli az életét minden ember Isten nélkül, és így vergődik akkor, hogy ha van már benne annyi lelki fogékonyság, hogy felfedezze a bűneit, de még nincs benne annyi bátorság, hogy őszintén megvallja azokat.

            Mond erre a tünetegyüttesre valamit a család, a főnök, a barátok, az ember maga. Súlyos esetben mond rá valamit a pszichológus, az orvos. De bárki bármit mond az ember viselkedésére, csak a tünetekre reagál, nem pedig a kiváltó okra: az elfojtott bűnökre.

            Jézus is mond valamit a megterhelt lelkű embereknek. "Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek." Nélküle nincsen nyugtunk, nincsen békességünk. (Bodnár Máté)

A nap gondolata:

Eredj el, és többé ne vétkezzél. Ez az Úr szava mindazokhoz, akiknek bűneiket megbocsátotta. (Hauser Márk)

2013-07-27

Míg hallgattam, kiszáradtak csontjaim, egész nap jajgatnom kellett. Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed, erőm ellankadt, mint a nyári hőségben. (Zsoltárok 32:3-4)

            Annak az embernek a helyzete, aki rájött már, hogy milyen sok bűn van az életében, de megpróbálja mindezt magában tartani, takargatni, eltitkolni nemcsak az emberek elől, hanem Isten elől is. Ma azt mondanánk rá, hogy pszichoszomatikus tünetei vannak. Vagyis a lélek terheltsége, sebei, a rossz lelkiismeret okozta testi betegségek. Az a tűz, ami a bűn meglátásakor mintegy szégyenérzet van az emberben, de mégsem engedi ki, utat keres magának, és az ember testét támadja meg - belülről perzseli meg. Talán egy lázas betegség leírását olvassuk itt.

            Egész nap jajgatnom kellett. - teszi hozzá Dávid. Az, hogy odabent, az ember csontjaiban mi zajlik, az láthatatlan az emberi szem előtt. A jajgatás, panaszkodás, sóhajtozás azonban már az ember környezete számára is feltűnő.

            Aki panaszkodik, az a testi tünetekre panaszkodik, de azért, mert a lelke nem nyugodt. Nincsen békessége, és talán még aludni sem tud emiatt. Ahogy Dávid mondja: éjjel-nappal rám nehezedett kezed, erőm ellankadt, mint a nyári hőségben. A bűntudat, a rossz lelkiismeret megbénítja, erőtlenné teszi az embert. Nem tudja miért, de elszáll minden ereje és "leblokkol". Hiszen ezt az állapotot tartósan fenntartani nagyon nagy erőfeszítést igényel.

            Nagyon nehéz azt mutatni, hogy bűntelen vagyok, miközben tudom, hogy bűneim vannak. Rengeteg energiát elvesz az ember életéből. Biztos, hogy ilyen sok fölösleges energiánk van? Megéri? (Bodnár Máté)

A nap gondolata:

A bűnről igazán csak annak van mondanivalója, aki megvívta vele a maga harcát.  

2013-07-26

Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága. (Zsoltárok 119:105)

 Másodszor: 

A világosság újjáéledése.

A munkád minden napodból kb. tíz órát vesz el az utazást is beleértve. Alvás, evés, tisztálkodás, öltözködés, ez másik tíz óra. A családodra, a hobbidra és minden másra a maradék néhány óra jut. Manapság egy „elkötelezett gyülekezeti tag” havonta két vagy három alkalommal megy templomba. Számold csak ki! A hét 168 órájából csupán 90 percet szánunk a lelki növekedésre – ez kevesebb mint 1%! És mi az eredmény? Lelki tudatlanság és gyengeség. A válás csaknem ugyanannyira elterjedt az egyházban, mint az egyházon kívül. A hívőknek ugyanúgy kísértés a pornográfia, mint a nem hívőknek. Csaknem azonos az alkohol és egyéb függőségek előfordulásának százalékos aránya egyházon belül és kívül. Egy nemrégiben végzett közvélemény-kutatás azt az eredményt mutatta, hogy míg bizonyos gyülekezetek gyorsan növekednek, sok friss megtért hite egyfajta „eklektikus teológia”. Hisznek a feltámadásban, de a lélekvándorlással  sincs semmi bajuk. Hisznek Isten vezetésében az imádságon keresztül, de a horoszkópokban is. Míg a hithű muzulmánok elkötelezik magukat a Korán megtanulására, egy átlagos keresztyén még hetente egyszer sem olvassa a Bibliáját. Bárhogy próbálkozik is a lelkész, hogy a szószékről kiskanállal etessen, és megbüfiztessen a kijáratnál, ettől nem leszel lelkileg érett. „Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága.” Isten Igéjét kell a napi elintéznivalóid listájának a legelső helyére tenned! „… többé ne legyünk kiskorúak, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától; hanem az igazsághoz ragaszkodva növekedjünk fel szeretetben mindenestől őhozzá, aki a fej, a Krisztus.” (Efezus 4:14-15). (Forrás: www.maiige.hu)

A nap gondolata:

Fejedelmi leveleket kétszer, háromszor kell elolvasni az embereknek, mert megfontolva és bölcsen vannak írva. Mennyivel inkább kell az embernek a Bibliát gyakran olvasni, hiszen benne Isten a maga bölcsességét íratta le. (Luther Márton)

2013-07-25

Nem akarsz új életet adni nekünk, és örömöt szerezni népednek? (Zsoltárok 85:7)

Ma és holnap beszéljünk az ébredésről, amelyre szükségünk van az egyházban.

Először: 

Az élet újjáéledése.

Az igazi ébredés azzal kezdődik, ha őszintén beismerjük, hogy lelkileg tompákká, szárazakká, sőt halottakká váltunk. Ezékiel így írja ezt le: „Az Úr megragadott engem; elvitt engem az Úr lélek által, és letett egy völgyben. Tele volt az csontokkal… és már nagyon szárazak voltak… Akkor ezt mondta nekem: Prófétálj e csontokról! Mondd nekik: Ti száraz csontok, halljátok az Úr igéjét! ... Amint prófétálni kezdtem, hirtelen dörgő hang támadt, a csontok pedig egymáshoz illeszkedtek. Láttam, hogy inak kerültek rájuk, majd hús növekedett, és végül bőr borította be őket… lélek szállt beléjük, életre keltek, és talpra álltak: igen-igen nagy sereg volt.” (Ezékiel 37:1-10).

Ezékiel látomása a következő igazságokat tanítja nekünk:

a) Az ébredés azzal kezdődik, hogy elismerjük, nem vagyunk egy egészséges, egymással összeköttetésben lévő, működő test.

b) Istentiszteleteink túl formálissá és szárazzá váltak.

c) Éheznünk kell Isten Igéjére. Különben tagadni fogjuk lelki-szellemi állapotunkat, mentegetni vagy magyarázni próbáljuk. Isten az mondta Izráelnek, egy földművelő népnek: „Vessetek magatoknak igazságot, akkor hűséget arathattok! Szántsatok föl új szántóföldet, mert ideje, hogy keressétek az Urat, míg majd eljön, és hullatja rátok az igazság esőjét.” (Hóseás 10:12).

Figyeld meg az igazi ébredés elemeit: az igaz életet hangsúlyozza; egymás iránt könyörületességre buzdít; rádöbbent a bűn iránti könnyelmű, nagylelkűen elnéző lelkületünkre; Istenhez kiált kitartó, őszinte imádságban. „Avagy nem elevenítesz-é meg minket ismét, hogy néped örvendezzen benned?” (Zsoltárok 85:7 Károli). (Forrás: www.maiige.hu)

A nap gondolata:

 A Te Igéd olaja folyton sokasodik, és nem fogy el soha, amíg üres korsókkal járulunk hozzá. (Fulér Tamás)

2013-07-24

Aki jó feleséget talált, kincset talált, és elnyerte az ÚR jóakaratát.  (Péld 18:22)

Szerintem minden ember óhajtja, hogy családjában, párkapcsolatában rendben menjenek a dolgok. De hogy lehet ezt kivitelezni? Nos, az alábbi írás segítségünkre lehet:

A családi béke titkai:

Ha égve marad – kapcsold le,

Ha kiömlött – töröld fel,

Ha a földön van – vedd fel,

Ha kifogyott – töltsd meg,

Ha piszkos – mosd el,

Ha tele van – vidd ki,

Ha szomorú – öleld át,

Ha fáradt – altasd el,

Ha hiányzik – írj neki,

Ha kérdez – válaszolj,

Ha mesél – hallgasd meg,

Ha távol van – hívd fel,

Ha ünnepel – lepd meg!

ÉS SOHA NE FELEDD…ÖSSZETARTOZTOK!!!

Ezeket ismerve biztosan belátod, hogy rajtad áll házastársaddal, szeretteiddel való kapcsolatod milyensége. Persze ezen alapelvek megvalósításához sok szeretetre és alázatra van szükség. Kérd az Úrtól, hogy munkálja benned, te pedig éld meg a gyakorlatban az előbb olvasottakat! Tégy próbát! Meg fogod látni az eredményt!

A nap gondolata:

 Példakép lenni a gyermekek előtt mély szeretet nélkül olyan, mintha hold lennél, amely világít ugyan, de semmi meleget nem ad. Légy melegítő nap, mely sugaraival mindent beragyog.

2013-07-23

Az elbizakodott ember nem őszinte lelkű, de az igaz ember a hite által él. (Habakuk 2:4)

Élj hitelből! – harsogták felénk pár éve. Élj hitből! – mondja csendesen Isten Igéje az embernek már évezredek óta. De melyiket halljuk meg? Nem ritkán még a hívő ember is a világ kiáltásait, hangzatos jelszavait veszi komolyan és kezd aszerint élni. Pedig megtanulhatnánk, hogy minket ne a világ, hanem az Úr irányítson. De amíg a világ jelszavaival tele van az újság, a tévé, az internet, addig Isten üzenetével kevés helyen találkozunk, ám semmiképpen sem úton-útfélen. Igaz, nem is arra lenne szükségünk, hogy mindig, mindenütt azt halljuk és olvassuk, ami az Úrtól jön, hanem arra, hogy komolyan vegyük, és úgy is éljünk. Gyakran nem tesszük! Mert könnyebbnek tűnik úgy élni és gondolkodni, mint a legtöbb ember, ám Isten nem ezt szánja övéinek, hanem a Benne bízó, Rá építő életet. Hitből lehet élni. Sőt, csak így érdemes: hitből és kegyelemből. Hitelből is lehet élni – egy darabig. Aztán verhetjük a fejünket a falba, hogy rosszul döntöttünk és kilátástalan a jövő. Ha hitből élünk, akkor sohasem kilátástalan a jövő. Akár fent, akár lent vagy, sohasem késő jól dönteni. Te hitelből, vagy hitből élsz? 

A nap gondolata:

A legdrágább hitbeli tapasztalatokat nagyon gyakran nyomon követik a hit legnehezebb próbái.

2013-07-22

Péter és János felment a templomba, a délutáni imádkozás idejére… (ApCsel 3:1)

Az imádkozás idejére mennek az apostolok a templomba. Ez azt jelenti, hogy benne volt a napirendjükben az ima. Nekünk mennyire zsúfolt a napirendünk? Általában az, de Isten belefér? Az előtte való elcsendesedés belefér? Mennyire rendszeres az imaéletünk? Jézusról olvastam, hogy előfordult vele az, hogy enni nem volt ideje, de imádkozni mindig volt. Nem voltunk ott, nem tudhatjuk, de bizton gondolhatjuk, hogy nála prioritása, elsőbbsége volt az imának, az Atyával való beszélgetésnek. S vajon milyen szerepe van ennek a mi életünkben? Legyen kitűzve naponta egy kis idő az imára! Ne nyugodj bele, ha nem érsz rá imádkozni! Isten vár téged is, hogy szóljon hozzád és megszólítsd Őt! Te tudod, hogy elfogadod-e szeretetteljes invitálását!

A nap gondolata:

 Az imádság tűz, és aki nem gyakorolja, meghidegül. (Terstseegen)

2013-07-21

Péter és János felment a templomba, a délutáni imádkozás idejére… (ApCsel 3:1)

Valaki azt mondta, hogy az a baj az egyházzal, hogy oda csak rendes emberek járnak. Nem tudom, hogy te hogy látod gyülekezetedet, vagy önmagadat, de én, ha magamra nézek, akkor nem egy rendes embert látok, hanem egy bűnös, de kegyelmet nyert embert. Szerintem ilyen emberek járnak a gyülekezetünkbe is.

Pál apostol is azt írta magáról: a bűnösök közt első vagyok én.

Az a Pál, aki életét tette fel arra, hogy Krisztust minél többekkel megismertesse és áldások sokasága volt tanítványi életén ezt le tudta írni? Igen! Még pedig nem múlt időben, hogy az első voltam, hanem jelen időben: a bűnösök között az első vagyok én. Mintha ezzel azt fejezné ki: Tudom, hogy ki vagyok, tudom, hogy naponta követek el bűnöket, tudom, hogy nem vagyok emberi szemszögből jó ember, tudom, hogy megváltott, kegyelmet nyert bűnös vagyok. Mi is legyünk ezzel tisztában! Ha sikerül, akkor gyülekezeteink nyitott, személyválogatástól mentes, lelkileg építő, másokat Krisztushoz vonzó közösségek lesznek. Rajtad is múlik, hogy így legyen! Dolgozz rajta, hogy rajtad ne múljon!

A nap gondolata:

 A valóságos imádság nem más, mint elszakadni mindentől, ami nem Isten.

2013-07-20

Péter és János felment a templomba, a délutáni imádkozás idejére… (ApCsel 3:1)

Miért fontos gyülekezetbe járni? Azért is, mert ott élhetjük meg az Ige kérését: Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal. Ha mindig otthon ülsz, és senki nem tudja rólad, hogy Krisztus tanítványa vagy, akkor te nem tudod megélni a másokhoz való szeretetteljes és együtt érző közelséget.

Jó keresztyén lennék, ha mások nem akadályoznának ebben – mondta valaki.

A viccességen, a derültségen túl az a valóság, hogy nekünk egymás mellett, egymással való kapcsolatainkban kell megélni hitünket. Ezen felül azt is meg kell látnunk, hogy nem Istennek van szüksége arra, hogy eljárjunk a templomba, a gyülekezetbe, hanem nekünk. Figyeld meg, hogy mennyire tud hiányozni Isten Igéjének hallgatása, a gyülekezet közössége, ha kihagysz egy alkalmat! De inkább ne figyeld meg ezt! Legyél ott mindig, hiszen, ha kihagysz egy alkalmat, könnyen kihagysz kettőt, hármat is, mígnem alig észrevehetően, de eltávolodtál az Úrtól. Inkább vedd észre annak áldásait, hogy odatartozol egy közösséghez, hogy számon tartanak, figyelnek rád és te is megteheted ugyanezt másokkal!

A nap gondolata:

 Egy kis gyermek imájából: Uram Jézus, tégy jóvá engem, s ha egyszerre nem megy, próbáld meg még egyszer.

2013-07-19

Lesztek nékem tanúim… (ApCsel 1:8)

A szemtanú fontos ember. Látta mi történt, el tudja mondani a lényeget is és a részleteket is. Ma nem szívesen tanúskodnak az emberek. Látnak egy balesetet, s mire kiér a rendőrség, addigra az elsőnek odaérkezők, akik látták, mi történt, elmennek. Nem hiányzik nekik, hogy jegyzőkönyvet írjanak alá, s bíróságra járjanak. De előkerülnek olyanok, akik sokkal később érkeztek a tett helyszínére, nem is látták pontosan mi történt, de a médiaszereplésért vállalják, hogy elmondják az eseményeket. Torzul, kiszíneződik, átalakul a lényeg, s a részletek is. De reflektorfénybe kerülnek a „tanúskodók”.

Jézusról teszünk mi bizonyságot, ha megszólalunk, vagy csak hallottunk valamit róla, s azt meséljük tovább? Kiderül hamar, hogy csak keresztyén szerepkörben szeretünk mutatkozni, vagy igazi tanúk vagyunk. Elárulják szavaink, tetteink, egész életünk, hiszen aki találkozott Vele és megkapta a Szentlélek ajándékát, az nem szerepelni akar, hanem tanúskodni a lényegről: Krisztus értem adta életét, s ezért én Isten iránti hálából életemet neki szentelem. (P. Tóthné Szakács Zita)

A nap gondolata:

 Ha nincs kedved imádkozni, komoly figyelmeztetés számodra, milyen égetően szükséges, hogy azonnal imádkozzál.

2013-07-18

Lesztek nékem tanúim… (ApCsel 1:8)

A tanú mindig fontos szerepet töltött be az események sodrában. Ezért kellett Izrael népének minden péntek estén megtartania az ünnepet, ahol a család legidősebb férfitagja elbeszélte az Egyiptomból való szabadulás történetét. Így szállt apáról fiúra a tanúbizonysága annak, hogy nekik szabadító Istenük van. Nem lehetett mást elmesélni, csak amit őseik megtapasztaltak, s rájuk hagyták, hogy elmondják nemzedékről nemzedékre Isten nagyságos tetteit.

Jézus azt mondja: az én tanúim lesztek! Mert szüksége van a népnek arra, hogy megtudják, engem küldött az Atya, hogy megváltásotok legyen. Ezt hirdetjük ma is, változatlanul? (P. Tóthné Szakács Zita)

A nap gondolata:

 Inkább imádkozz a szíveddel szavak nélkül, mint szavakkal, de szív nélkül.

2013-07-17

Lesztek nékem tanúim… (ApCsel 1:8)

Jézus nem megparancsolja, hogy tanúskodjunk mellette, hanem azt mondja: miután megteltünk Szentlélekkel, azután leszünk az Ő tanúi. Előfeltétel tehát, hogy megtisztuljunk bűneinktől, s nyitottá váljunk a Szentlélek befogadására. Nem görcsös bizonygatást vár tőlünk, hanem felszabadult örömmel hirdetett bizonyságtételt. Nem kényszeres, erőltetett megfelelést az ő elvárásainak, hanem erőtől kirobbanó, mindent átható tanúságtételt arról, hogy nélküle senkik és semmik vagyunk, de Vele sokak életét jó irányba fordíthatjuk. De csak, ha már vettük a Szentlélek ajándékát! (P. Tóthné Szakács Zita)

A nap gondolata:

Még az imádság is színpadias cselekménnyé fajulhat, mely az emberek elismerő tapsát keresi. (Fosdick)

2013-07-16

Péter és János felment a templomba, a délutáni imádkozás idejére… (ApCsel 3:1)

Ha valaki hisz Istenben, de nem jár templomba az baj? – kérdezték tőlem a közelmúltban. Te mit mondanál, ha téged kérdeznének erről? Én azt mondtam, hogy aki hisz Istenben, annak három dolog nagyon fontos.

1. Az ima, mert ezáltal szól Istenhez.

2. A Biblia olvasása, mert ezáltal szól hozzá Isten.

3. És a gyülekezet közössége.

Ez a három együtt jelenti az egészséges hívő életet. Miért fontos annyira a gyülekezet?

• Egyrészt mert Isten nem azért hív el a Neki való szolgálatra, hogy mi magányos hívők legyünk, hanem többek között azért is, hogy egymással közösségre vonjon bennünket.

• Másrészt, ha valaki nem jár gyülekezetbe, akkor nem vállalja a hitét, az Urat, és a többieket sem.

Nem tudom, hogy te jársz-e templomba, de Igénk szerint Péter és János, Jézus két tanítványa jártak. Nem szégyellték sem az Úrhoz, sem az egymáshoz való tartozásukat. Te szégyelled valamelyiket vagy szívesen és örömmel veszel részt gyülekezeted alkalmain? Ha egészséges hívő embernek tartod magad, és testi egészséged is engedi, akkor ne maradj otthon, ha a templom harangja hívogat!

A nap gondolata:

 Ha a kegyelem trónjához jössz, ne csak kiálts irgalomért és kegyelemért, ne állj fel térdeidről addig, míg ezt meg nem nyerted.

2013-07-15

…mindent eltűr. (1Kor 13:7)

A szeretetről írja az apostol, hogy mindent eltűr. S hogy mi mindent, arra hadd álljon itt egy történet, melynek tanulságait vonja le ki-ki önmaga számára:

Egy 16 éves fiú külföldre utazott. Mikor visszajött, a repülőtéren Édesanyja örömkönnyekkel várta. Átölelte a fiút olyan erősen, ahogy csak tudta, mert nagyon hiányzott neki. Erre azt mondta a fia: „Mama, tudom, hogy szeretsz, de blamálsz engem, ha ennyi ember előtt ölelgetsz, mintha kisgyerek lennék!” Nagyon megbántotta ezzel az Édesanyját, aki azt gondolta, a fia nem örül viszontlátni őt... 6 évvel később a fiú ismét külföldre utazott. Ekkor már 21 éves volt, de Édesanyja mégis kikísérte a repülőtérre, hogy elbúcsúzzon tőle. Ám ezúttal nem ölelte át fiát, hanem elfordult és sírva mondta neki: „Vigyázz magadra fiam!” ... Mikor a fiú visszatért, Édesanyja már nem volt a repülőtéren. Amint hazaért, egy levelet talált mamájáról egy csokor virág mellett. Kíváncsian nyitotta ki és olvasta végig. Mikor végére ért, sírva esett össze, mert élete legrosszabb pillanata volt. A levélben ez állt: „Fiam, mikor 6 évvel ezelőtt átöleltelek, az örömtől sírtam, de mikor ezeket a sorokat olvasod, én már a temetőben leszek egy koporsóban, mert meghaltam rákban... Sírtam, mikor a második utazásodnál hátat fordítottam neked, mert nem akartalak blamálni, pedig tudtam, hogy utoljára látlak téged. Nagyon szeretlek, és mindig a közeledben leszek. Szeretettel, Mama.”

A nap gondolata:

 A szeretetnek az iránymutatója eredetileg nem ránk mutatott, hanem tőlünk el. A Sátán fordította felénk. (Shürman)

2013-07-14

Nincs senkiben nagyobb szeretet, mint aki életét adja barátaiért. (Jn 15:13)

Volt két barát, akik együtt jártak óvodába, iskolába és együtt vonultak be az  amerikai hadseregbe. Még a fronton is együtt harcoltak hazájukért.

Egy nap visszavonulás közben az egyik barát kapott egy halálos lövést, és felakadt a szögesdrótra. A másik barát mikor meglátta, azonnal a segítségére akart menni, de a parancsnoka ráförmedt.

- Ne menj ki a védett árokból, mert már úgyse tudsz rajta segíteni, még téged is lelőnek!

A barát meghökkent, de mihelyt elment a parancsnoka, azonnal a barátjához rohant. Vállára vette és sietett vissza vele.

Menet közben ő is kapott egy halálos lövést. Minden erejét összeszedte és alig vonszolta magát mire visszaért legjobb barátja holttestével,  de beért a futóárokba.

A parancsnoka ismét mondta neki:

- Ugye, megmondtam, hogy ne menj ki érte, mert már nem tudsz segíteni rajta. De nem hallgattál rám. Most te is meg fogsz halni vele együtt. Megérte ez neked?

A barát már annyit tudott mondani:

-  Igen megérte, mert amikor oda mentem hozzá, így szólt!

Tudtam, hogy eljössz értem!

Van, aki így számíthat rád? És te kire számíthatsz hasonlóképpen?

A nap gondolata:

 Ha bárhol emberrel találkozom, akárkivel, akinek emberarca van, meg kell értenem, hogy szeretnem kell őt. (Shürman)

2013-07-13

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11:28)

Egy pszichológus körbesétált a teremben miközben stressz kezelést tanított. Amikor felemelt egy pohár vizet, mindenki arra számított, hogy a „félig üres vagy félig tele” kérdést teszi majd fel. Ehelyett azt kérdezte, hogy milyen nehéz a pohár. Majd így folytatta: A tényleges súly nem számít. Attól függ, hogy mennyi ideig tartom a poharat a kezemben. Ha csak egy percig, akkor nincs semmi baj. Ha egy óráig, akkor fáj tőle a karom. Ha egy napig, akkor a karom elzsibbad és lebénul. A pohár súlya nem változik meg, de minél tovább tartom a kezemben a poharat, az annál nehezebb lesz. A stressz és az aggodalom ugyanolyan, mint a pohár víz. Ha csak rövid ideig gondolsz rájuk, nem történik semmi. Ha egy kicsit hosszabb ideig gondolsz rájuk, elkezdenek fájni. És ha egész nap rájuk gondolsz, bénultnak érzed magad - semmit sem tudsz rendesen megcsinálni.

Fontos tehát, hogy megválj a stressztől. A nap folyamán vesd le válladról a terheket, amilyen hamar csak lehet! Ne hordozd azokat még éjszaka is! Tedd le a poharat!

Te mit hordozol túlságosan sokáig? Vedd észre és tedd le!

A nap gondolata:

 Nem nagy hitre, hanem a nagy Istenben való hitre van szükségünk.

2013-07-12

Ti asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, hogy ha közülük egyesek nem engedelmeskednek az igének, feleségük magaviselete szavak nélkül is nyerje meg őket, felfigyelve istenfélő és tiszta életetekre. (1Pt 3:1-2)

A következő történet nagyszerűen magyarázza mai Igénket:

Egy részeges férj az egész estét borbarátaival töltötte a kocsmában, és azzal dicsekedett, hogy ha éjfélkor vele mennének barátai a lakásába, és ő arra kérné keresztény feleségét, hogy keljen fel és főzzön nekik vacsorát, minden panasz nélkül megtenné. A díszes csapat tagjai fellengzős dicsekedésnek tartották ezeket a szavakat, és fogadást tettek, hogy vajon úgy történik-e, ahogy mondja. A részeg társaság bement a férfi lakásába, a férfi felköltötte feleségét, aki felöltözött, finom vacsorát készített, és a lehető legkedvesebben fölszolgálta. A vacsora után az egyik eléggé józan férfi megkérdezte tőle, hogy hogy lehet ennyire kedves egy ilyen ésszerűtlen kívánsággal szemben is. A hívő asszony ezt válaszolta: „Uram, amikor összeházasodtunk, mindketten bűnösök voltunk. Istennek úgy tetszett, hogy engem kiemelt veszélyes állapotomból. A férjem még mindig ott van. Remegek a jövőjéért. Ha ilyen helyzetben halna meg, akkor örök nyomorúságba jutna. Azt hiszem, az a kötelességem, hogy jelen állapotát a lehető legkényelmesebbé tegyem.” Ez a bölcs és hívőies válasz nagy hatással volt a társaságra. A férfi hálát adott a figyelmeztetésért, és komoly keresztyén és jó férj lett belőle.

A nap gondolata:

Úgy képzelitek, hogy Krisztusban hinni, az valami lekötelező szívesség Vele szemben, valójában pedig Őbenne és szavaiban hinni – olyan megtiszteltetés és előjog, amelyhez csak komoly elmélyedés, megalázkodás és önmegtagadás árán jut el az ember.

2013-07-11

... ha valaki nektek más evangéliumot hirdet azonkívül, amelyet elfogadtatok, átkozott legyen… (Gal 1:9)

Már Jézus korában is akadtak olyanok, akik hamis evangéliumot hirdettek, megzavarva ezzel azokat, akik Krisztust fogadták el Megváltójuknak, bűnből való Szabadítójuknak. Pál igyekszik segítségükre lenni az ilyen megtévesztett embereknek, kiáll Jézus mellett és átkot mond a zavart keltőkre. Ma is nagyon ébereknek kell lennünk, ragaszkodnunk kell ahhoz, amit megtérésünkkor vallottunk, egyedül Jézus Krisztus a mi Szabadítónk, az Ő örömüzenete határozza meg az életünket.

Sok hamis tanítás szivárog be egyházunkba, amely nem ismeri el Isten egyszülött Fiának, Jézus Krisztusnak megbocsátó, bűntörlő hatalmát. Csak az állandó készenlét, az igével naponkénti töltekezésünk tesz ellenállóvá bennünket az idegen tanításokkal szemben. (Horváth Csaba)

A nap gondolata:

 Hinni annyit tesz, mint bízni, és pedig teljesen bízni Isten Fiának személyében, munkájában, érdemében és hatalmában.

2013-07-10

Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága. (Ján 8:12)

A sötétség definíciója: a fény hiánya. Ez a fizikai értelemben megfogalmazott meghatározás lelki szempontból is érvényes. Igaz, hogy a sötétség ott uralkodik, ahol nincs világosság. A sötét erők ott működnek, ahol Jézus Krisztus mennyei fényessége nem ragyog. Ebben a világban mindaddig teret adunk az Istentől elrugaszkodott hatalmaskodásnak, amíg nem engedjük be életünkbe a problémákra rávilágító Megváltó Urunkat. Hogyan történhet ez meg? Úgy, ha figyelünk a mindennapi igei olvasmányunkra, melyen keresztül Isten szól hozzánk. Kősziklára kell építkeznünk, magára Jézus Krisztusra, mert Ő mondja: Aki hozzám jön, hallja beszédeimet és azok szerint cselekszik.... hasonló ahhoz a házépítő emberhez... aki kősziklára alapozott... /Lk 6,47-48/

Nem elég csak hallgatni az Igét és továbbmenni, olvasni a Bibliát és utána becsukni, hanem meg kell azt rágni, meg kell emészteni, cselekedetekre váltani, mert ha ez nem történik meg, akkor hasonlóak leszünk a fövenyre építőhöz, akinek alkotmánya nem bírta ki a próbákat, hamar tönkre ment a könnyű szerkezet. Jézus Krisztus szavainak a megtartása az életre visz, itt a földön boldogok leszünk és az örök üdvösséget is elnyerjük. Aki ebben a világosságban jár, maga is világítóvá válik ebben a sötét világban. És ez a cél, rajtunk keresztül világítson Isten egyszülött Fia. (Horváth Csaba)

A nap gondolata:

 Abban hinni, hogy Isten igazat mond, nem volna szabad nehéznek lenni.

2013-07-09

Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj. (Luk 6:45)

Jakab apostol a nyelv bűneinek a következményeiről beszél /Jak 3,1-12/, milyen kárt lehet vele okozni, ha képtelenek vagyunk annak megfékezésére. Elvégre ugyanabból a szájból jön ki az áldás és az átok. Jézus egészen gyakorlatiasan beszél arról, mi jöhet ki belőlünk: semmi más, csak az, amivel telve vagyunk. Minden gyümölcsfa azt termi, amire rendeltetett. Ne várjon senki rendkívüli, természetellenes dolgot ebben a világban, így minden cselekedetnek megvan a maga következménye. Már egy törvény létrehozásából is lehet azt tudni, mi lesz a hatása az emberek életére. Ezért kell jó törvényeket alkotni, lehetőleg olyanokat, amelyek megállnak az Ige mérlegén. A jézusi tanítás itt egészen a gyökérig megy le, nem toldozgatni-foltozgatni akar, hanem rámutat a lényegre, a szív gondolatait kell megtisztítani. Szükséges, hogy az indító gondolataink legyenek helyesek, Isten szerintiek, mert a száj azt szólja, vagyis a gyakorlat az lesz, ami a legbensőbb valónkban eldől. A hétköznapi életben is az a projekt lesz sikeres, életképes, amelyet körültekintően terveznek meg, minden apróságot az íróasztalon gondosan kidolgoznak. Mennyire inkább így van ez a lelki életünkben, könyörögnünk kell Istenhez, hogy szívünk gondolatait tisztítsa meg, hogy igaz legyen a beszédünk, amit szól a száj, az építse a másikat. (Horváth Csaba)

A nap gondolata:

A hit bizalom és engedelmesség.

2013-07-08

Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek. (Luk 6:38)

Ebben az igében egy olyan konkrét jézusi tanítással találkozunk, amely a mértéktartásra hívja fel a figyelmünket. Tudjuk, hogy életünk zsinórmértéke a Biblia. A kőművesnek is figyelembe kell venni a fal egyenes építéséhez a mérő ónt és a vízmértéket, mert különben hamar összedőlne a ház. A mi lelki házunk is hamar összeomlik, rommá lesz, ha nem vesszük figyelembe Jézus tanítását. Itt a képmutató ítélkezésről beszél a mi Mesterünk. Hogyan viszonyuljunk másokhoz, a mi felebarátainkhoz? Úgy kell viselkednünk, hogy mi is megtapasztaljuk az ő szeretetüket. Senki sem akar magának rosszat, tehát a szomszédunk felé is jóindulattal kell lennünk. Amit teszünk vele, azt visszakapjuk, mégpedig sokszorosan: jó megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe. Könnyű a másik szemében észrevenni a szálkát, állandóan figyelni mit tett rosszul, ami nem kedvünkre való. Gyakori hiba ez a hívő ember életében is: állandó kritizálás, szóvá tenni apróságokat, jelentéktelen dolgokat, közben, ha jól megvizsgálom magamat, ugyanazon a területen többször elbukom, mint ő. Ezért mondja Jézus, hogy a saját házamat tegyem először rendbe, akkor tisztábban látok ahhoz, hogy az apróbb hibákat esetleg szóvá tegyem a mellettem élő ember életvitelére vonatkozóan. Ne feledjük, mi is ugyanazon az ítélet alatt vagyunk, legyünk tehát irgalmasak, ahogy a mi Atyánk is irgalmas. (Horváth Csaba)

A nap gondolata:

 Az olyan hit, mely várja a meghallgatást, nem fog meglepődni, amikor az imádságra megjön a felelet.

2013-07-07

Megtaláltuk azt, akiről Mózes írt a törvényben, akiről a próféták is írtak: Jézust, a József fiát, aki Názáretből származik. (Ján 1:45)

És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla szólt. (Luk 24:27)

A fenti két igét hiteles tanúk, az evangélisták írták le. Pontosabban Isten íratta le velük. Mindkettő Jézusról tesz bizonyságot, tanításának a kezdetéről és földi útjának a befejezéséről. Valaki így fogalmazott, hogy a teljes Szentírás rólam, az emberről és Jézus Krisztusról, a Megváltóról szól. Mivel mi, keresztyének a Bibliát Istentől ihletettnek tartjuk, ezért igen komolyan kell vennünk az abban leírtakat, hiszen manapság már nem prófétákon keresztül szól hozzánk Isten – a prófétaság Jézus megjelenéséig tartott, az utolsó próféta Keresztelő János volt – hanem az írott Ige által, vagyis a Jézus Krisztus tanításán keresztül. Az a mérvadó számunkra, amit a mi Megváltónk mondott, és amiket tanítványai által hirdetett az Újszövetség minden lapján. Akik ehhez tartották magukat, mind új életet nyertek. Éppen ezért kell visszamennünk ebben a keresztyéneket is megosztó világban a gyökérhez, Jézus Krisztushoz, mert egyedül Ő az üdvözítő, Ő hozhat megértést és egységet azoknak, akik Őt elfogadták. Ő hiteles, csak Ő lehet életünk zsinórmértéke. (Horváth Csaba)

A nap gondolata:

 Nem a hitünkért, hanem a hitünk által üdvözülünk. (Bódás János)

2013-07-06

Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet!" (Példabeszédek 4:23)

Előfordult már veled, hogy valamilyen ételnek a reklámját láttad a tévében, és hirtelen úgy érezted, éhes vagy? Ez a gondolat ereje! Ami meg tudja ragadni a figyelmedet, téged is foglyul tud ejteni. Ha egyre csak ismételgeted: „Abba kell hagynom az ivást, vagy a dohányzást, vagy a zabálást, vagy a bujaságot”, ez nem működik, mert továbbra is csak arra gondolsz, amit nem akarsz tenni. Ahelyett, hogy megpróbálnád eltávolítani ezeket a gondolatokat, helyettesítsd őket mással! Amint elkezdesz valami jóra összpontosítani, a gonosz szorítása csökken. Át kell programoznod az elmédet, csak így tudsz folyamatosan jó dolgokra gondolni. A Biblia azt mondja: „Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval” (Róma 12:21). A sátán nem tudja felhívni és megtartani a figyelmedet, ha azt már valami másra adtad. Ezért írja Pál: „…ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!” (Filippi 4:8). Hiábavaló harcolni egy gondolattal, ezáltal csak erősödik a kapcsolat közte és közted. Minél többet foglalkozol vele, annál erősebb lesz. Nyomd meg a gombot a távirányítón, és válts csatornát! Azzal nem fogod legyőzni a kísértést, ha az érzéssel harcolsz. Minél inkább küzdesz egy érzés ellen, annál jobban kötődik hozzád, és vonz. Fordítsd a figyelmedet valami jobbra! A csata az elmédben dől el. Kezdd el irányításod alá venni az elméd, és figyelj oda, milyen hatásokat engedsz be a médiából! A Biblia azt mondja: „az életedet a gondolataid formálják” (Példabeszédek 4:23 GNT). A zsoltáros így imádkozott: „Fordítsd el tekintetemet, hogy ne nézzek hiábavalóságra…” (Zsoltárok 119:37). Könnyen megy? Nem. Fegyelemre és gyakorlásra van szükség hozzá. Idővel és Isten kegyelmével azonban meg tudod változtatni gondolkodásodat, és le tudod győzni a kísértést. (Forrás: www.maiige.hu)

A nap gondolata:

A hit nem érdem, amiért valamit kapok, hanem eszköz, amivel Istent felfogom, meglátom, ajándékait elfogadom.

2013-07-05

Templomában mindenki Őt dicsőíti.  (Zsoltárok 29:9)

Nem másokat, nem a világot, nem elsősorban a kívülállókat akarja megszólítani Isten ezzel a mondattal, hanem bennünket, akik itt vagyunk. Az első karácsonykor, Betlehem felett is úgy szólt az angyalkar és az első örömüzenet: „Dicsőség mennyben az Istennek.” Majd csak ezt követően hangzott: „Békesség földön az embernek.” A mai Ige erről a helyes sorrendről beszél, amit szem előtt tartva Isten dicsőségét csodálva ölelhetjük magunkhoz ajándékait. Amit a dicsőség Istene elkészített minden Őt szeretőnek. Nagysága, dicsősége így van telve mentő szeretettel, ami az ember számára a legnagyobb ajándék ezen a földön, ami elhozza Isten gyermekeinek békességét, Jézusban. Kálvin János szavaival fejezem be, mely egybecseng mai Igénkkel: „Soli Deo Glória”, azaz „Egyedül Istené a dicsőség.” Legyen ez életünk küldetése: Isten dicsőségére élni! (Berencsi Balázs)

A nap gondolata:

 Nem mindenki szent, aki templomba jár.

2013-07-04

Templomában mindenki Őt dicsőíti.  (Zsoltárok 29:9)

Lássuk dicsőségesnek az Istent! Erős Úrnak, hatalmas Istennek, akinek szeretete is olyan nagy Övéi felé, és irgalma sem fogható semmi emberi megbocsátáshoz. Belőle merítsünk, Tőle kérjünk erőt, vigaszt. Méltó arra, hogy benne bízzunk. A zsoltáros nem kerget illúziókat. Nem mondja, hogy az egész föld máris hódol Isten nagysága előtt. De beszédes, hogy azt mondja a zsoltárban: „Templomában mindenki Őt dicsőíti.” Övéi erre teremtettek, erre váltattak meg, hogy hirdessék, hirdessük Istennek nagyságát, irgalmát, és nevére dicsőséget és ne szégyent hozzunk a mindennapokban. Úgy beszéljünk róla az emberek között, mint akit igazán tisztelünk. A közelmúltban, az egyik hittanórán arról tanultunk, hogy Isten nevét milyen tiszteletlenül is emlegeti a világ és a gyerekekkel próbáltuk összeszedni, milyen is az, amikor Isten nevét tisztelettel, a legnagyobb megbecsüléssel, hódolattal és imádattal emlegetjük. Amikor éneklünk és magasztaljuk Őt, amikor imádkozunk, amikor helyesen teszünk bizonyságot és hitvallást Róla az emberek között. Ezeket látva Jézus maga is örvendez, és azt ígéri, aki vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek Mennyei Atyám előtt. Az Úri Imádságban is az első mondatokban áll: „Szenteltessék meg a Te neved.” Bizony annyiban kezd az élet, sőt az örök élet valósága odaköltözni Isten népe életébe, amennyiben övéi Neki adják meg a dicsőséget. Vajon elhisszük és gyakoroljuk ezt? (Berencsi Balázs)

A nap gondolata:

 Az a vallásosság, mely csak tömegmozgalmak tüntetéseiben tud részt venni, de a mindennapi élet feladatai közben nem található, többet árt Isten országának, mint az őszinte hitelesség.

2013-07-03

Templomában mindenki Őt dicsőíti.  (Zsoltárok 29:9)

Látnunk kell: minden dicsőség Istent illeti meg. „Dicsőségemet másnak nem adom!” – mondja az Úr a Szentírásban. Meg kell vallanunk, milyen sokszor alapvető tévedésünk és sok bűn melegágya, amikor az emberi, fakó eredményeket vonultatjuk fel szemeink előtt, munkánk gyümölcsére, kezeink csinálmányaira, a kor alkotásaira használunk olyan dicsérő jelzőket, melyekért egyedül Istené lenne a dicsőség és minden esetben hozzá kellene tenni: hála az Úrnak érte. Nagy mulasztásunk ez nekünk, embereknek, melyből meg kell térni. „Ha valaki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék.” - írja Pál apostol. „Dicsőségemet másnak nem adom.” Nagy példa erre az, amikor Isten népének királya nem az Úrtól kér segítséget betegségében. Bálványokhoz fordul és ezzel Istennek haragját vonja magára. Maga az Úr mondja: „Talán nincs Isten Izráelben, hogy te Baalzebúbhoz, Ekrón istenéhez küldesz, hogy megkérdezd őt?” Isten népe királyaként nem Isten hatalmát dicsérte, és ismerte el egyedüli erőnek és hatalomnak. Velünk vajon ez hányszor fordul elő? (Berencsi Balázs)

A nap gondolata:

 Az Ő türelme az én üdvösségem. Életem története pedig: Ő mindig könyörülettel hordozott. (Bezzel)

2013-07-02

Templomában mindenki Őt dicsőíti.  (Zsoltárok 29:9)

 A mai zsoltár úgy beszél Istennek a hatalmáról, és tőlünk való különbözőségéről, mint aki Istent dicső Istennek látja. Mégpedig olyannak, akinek dicsősége betölti a földet. A Biblia eredeti héber szava a dicsőségre: „kábód”, ami szó szerint azt jelenti, súlyosnak lenni. Kicsit idegenül hangozhat, de életszerűen szól mégis arról, hogy aminek súlya van, annak tekintélye, fedezete, hatalma, befolyása van a dolgokon. Tehát mindenképpen meghatározó személyében, cselekedeteiben az, aki dicső. Ezzel szemben az emberre sokszor vonatkozik a másik héber kifejezés: könnyűnek lenni. Ez jelentéktelenséget hordoz magában, mert igazából ez az ember állapota, ez létének alapja. Bármit ér is el az életben, léte pára. Ugyanez a kifejezés hangzik el a babilóniai király tróntermében, amikor a bibliai történet szerint egy kéz ír a falra: mené, mené, tekél, uparszin…megmérettél és könnyűnek találtattál. A kifejezés itt egészen pontosan egy mérlegen való mérést jelent. Könnyűnek, semminek tekintette korának leghatalmasabb uralkodóját az Isten. Ítéletes szavak ezek. Így tekint Isten az önmaga dicsőségét kereső emberre. Te Istent dicsőíted inkább, vagy önmagadat? (Berencsi Balázs)

A nap gondolata:

 Tűrj Krisztusért és Krisztussal, ha uralkodni akarsz Krisztussal.

2013-07-01

Templomában mindenki Őt dicsőíti.  (Zsoltárok 29:9)

A Biblia, amikor Istenről beszél, akkor lépten-nyomon világossá teszi, hogy Isten a maga létében, személyében, egészen más, mint mi emberek. Ő Isten, mi emberek vagyunk. Mondhatnánk, mindenben különbözik tőlünk. Melyek ezek a különbségek? A teljesség igénye nélkül lássunk néhány ilyen tulajdonságot.

Az egyik, hogy Ő hatalmas. Mi ellenben porszemek vagyunk. Őelőtte ezer esztendő annyi, mint egy nap, Mózes viszont úgy imádkozik felőlünk, mint akik életének ideje 70 esztendő, vagy ha több, 80 esztendő, mely tele van fáradsággal. Ő ellenben erős Isten, akiről dícsérőleg szólnak a zsoltárosok, mert nem fárad el, nem szunnyad Izrael őrizője. Ő képes volt világot teremteni a semmiből, mi a létezőből tudunk bármit is alkotni, ami mellesleg hemzseg a hibáktól és a tévedésektől. Ezekből következik, hogy Isten tökéletes, sőt makulátlan és szent. Az ember gyarló és bűnös. Aki az első bűneset óta már létében is megszomorítja Teremtőjét. Az embernek nem kell semmit tennie ahhoz, hogy kiváltsa Isten bűn elleni haragját, hiszen azt már eleve a természetünkben hordozzuk. Ő tökéletes, mi töredékesek vagyunk. Ugyanakkor övéi számára mégis igénye: „Szentek legyetek, mert én szent vagyok!”, vagy ahogyan Jézus is mondja: „Legyetek tökéletesek, mint ahogy Mennyei Atyátok is tökéletes.” Tehát neki lehetnek elvárásai velünk szemben, de ez fordítva már nem igaz. Isten érző személy, akit nincs jogunkban számon kérni, neki viszont számadással tartozunk mindenben. Mennyiben szól életünk az Ő dicsőítéséről? (Berencsi Balázs)

A nap gondolata:

 Jézus nélkül az élet gyötrelmes pokol, Jézussal pedig édes paradicsom. (Kempis Tamás)