2014-04-21

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11:28) Mint lelkész, sokszor hallottam már emberektől, hogy azért jönnek a templomba, mert szeretnének megnyugodni. S ez teljesen egybecseng Jézus szavaival, aki a hozzá jövő, terheket, fáradtságot hordozó emberek számára megnyugvást ígér. De mintha nem mindig nyugtatna meg Isten házában egy-egy igehirdetés. Hiszen előfordul, hogy felkavar, netán „kiakaszt" egy prédikáció, pedig mi megnyugodni megyünk a templomba. Akkor hogy van ez? Nos, úgy, hogy az Ige valóban nem mindig simogat. Van, hogy a bűneinkre, az Úrnak nem tetsző dolgainkra mutat rá. Van, hogy megfedd, megint bennünket. Ezek rövid távon nyugtalanságot idéznek elő a lelkünkben, de hosszabb távon mindenképpen a megnyugvásunkra szolgálnak. Igaz, csak akkor, ha engedelmeskedünk az Úrnak, ha nem megsértődünk akkor, amikor magunkra ismerünk az igehirdetésben, hanem szívünkre vesszük a hallott tanítást és odafordulunk Urunkhoz bűnbánó gyermekeiként. Jézus mindig megnyugtatni akar bennünket, igaz ehhez arra van szükség, hogy olykor lemetssze életünk vadhajtásait, mert csak úgy tudunk igazán teremni az Úr dicsőségére. Keresd az Urat rendszeresen, és ha engedelmeskedsz Neki, akkor mindig lelki békét lesz Benne…   A nap gondolata:  Krisztus nem hajlandó valaki felett csak a társtulajdonosi minőséget vállalni: Teljes uralmat akar.