Keresés ebben a blogban

2014. július 25., péntek

2014-07-25

Megtanulni a szenvedésből az engedelmességet

Ámbár Fiú, megtanulta azokból, a miket szenvedett, az engedelmességet. /Zsidók 5:8/

Az ezt megelőző szavak pedig ezek: „Ki az ő testének napjaiban könyörgésekkel és esedezésekkel, erős kiáltás és könnyhullatás közben járult ahhoz, aki képes megszabadítani őt a halálból, és meghallgattatott az ő istenfélelméért." Jézus sírt a bűnösök felett (Máté 23:37), akik nem hallgattak Rá, pedig Ő az élet szavait szólta nekik. Jézus sírt és gyötrődött a Gecsemáné nevű helyen (Máté 14:33), mert eljött az Ő órája, hogy feláldozza magát a bűnösökért és szenvedjen a kereszthalálig. Jézus könnyekre fakadt (János 11:35) amikor látta szerettei könnyeit és szomorúságát. Isten kedvét lelte szerelmetes Fiában, de nem kivételezett vele abból a szempontból, hogy amikor e földön élt testben, valószínűleg mindannyiunknál nehezebb élete volt. „Ámbár Fiú, megtanulta azokból, amiket szenvedett, az engedelmességet." Nem mintha Jézus bármikor is engedetlen lett volna az Atyának, Ő mindig Isten akaratát végezte. De a szenvedés ezt megkönnyíti, ahogy David zsoltárában is olvashatjuk (119:71): "Jó nékem, hogy megaláztál, azért, hogy megtanuljam a te rendeléseidet." és "Minekelőtte megaláztattam, tévelyegtem, most pedig vigyázok a te szódra." (67.) Izrael fiai is általában akkor tértek meg bűneikből, amikor Isten büntetésként csapást engedett rajuk, és nem akkor, amikor jól volt dolguk. Értjük már micsoda hatalmas kegyelem rejlik abban, ha Isten szenvedést engedélyez életünkben? Hála Neki ezért! Aki a szenvedés alatt megtanulja az engedelmességet, annak vigyáznia kell, hogy ha eljönnek a könnyebb, boldogabb idők, akkor ne dobja el magától azt, amit addig tanult. Ne gondolja, hogy mivel most már megvan mindene, már nincs szüksége az Istentől való folyamatos függésre. Aki pedig a szenvedésben sem tanulja meg az engedelmességet, arra csak még nagyobb szenvedés vár, amit Ámós próféta könyvében is olvasunk (4:9-12): „Megvertelek titeket szárazsággal és ragyával; kerteiteknek, szőlőiteknek, fügefáitoknak és olajfáitoknak nagy részét megette a sáska; és mégsem tértetek vissza én hozzám, ezt mondja az Úr. Döghalált bocsátottam rátok, mint Egyiptomra; fegyverrel öltem ifjaitokat, fogságra vitettem lovaitokat; és táborotok bűzét egész orrotokig emeltem, és mégsem tértetek vissza hozzám, ezt mondja az Úr. Felforgattam közületek többeket, amint felforgatta Isten Sodomát és Gomorát, és olyanokká lettetek, mint a tűzből kikapott üszök; és mégsem tértetek vissza hozzám, ezt mondja az Úr. Azért hát ekképpen cselekszem veled Izráel! Minthogy pedig ekképpen cselekszem veled, készülj Istened elé, oh, Izráel!" (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

 A Szentlélek nem azzal kezdi munkáját, hogy győzelemre segít, hanem azzal, hogy legyőz minket. (Turóci)