Anna 1.
Anna sok tekintetben példamutató számunkra, ahogyan Istennek önti ki a szívet, ahogyan Hozzá fordul és Tőle várja a segítséget, és ahogyan teljesen Neki szánja azt a gyermeket, akiért könyörgött. Emberi logikával nehéz megérteni miért szánta az Úrnak teljesen. Hát nem saját magának akarta? Elmondom, hogy én hogy látom ezt. Az Írás azt írja Annáról, hogy: „az Úr bezárta az ő méhét." Az Úrtól volt a meddősége, keserűsége, szégyene, sírása. De nem azért mert az Úr nem szerette Annát, vagy tönkre akarta tenni Őt. Éppen ellenkezőleg. Minden, ami történt azért történt, hogy Isten ezek által bemutassa hatalmát, kegyelmét és dicsőséget szerezzen szent nevének. Érdekes hogy az ős-anyák közül Sára, Ráhel és Rebeka is meddők voltak. „Hogy ne dicsekedjék ő előtte egy test sem." (1Kor.1:29) Abban a pillanatban, amikor Anna keserűen sírt az Úrhoz egy gyermekért, még nem tudta, hogy jövőbeli gyermeke Izráel hatalmas prófétája lesz, aki által Isten szól népéhez. Nem értette ezt, csak azt értette, hogy meddő, és nincs mit tennie, csak imádkozni tud. De ahogy imádkozik és sír sorsa miatt, valami elkezdi felfelé irányítani a figyelmét, egészen a mennyei trónig. Tekintete már túlhalad saját meddőségén és megérti, hogy itt nem arról van szó, hogy ő, Anna boldog legyen, nem is arról, hogy neki is ugyanúgy legyen gyermeke, mint Peninnának, Elkána másik feleségének, vagy mint a többi asszonynak a faluban. Nem, itt az Úr örökkévaló tervéről van szó, melyben egy megtört szívű, alázatos asszonyt használ fel, hogy eszköz legyen egy próféta születésében, és az Ő nevének megdicsőítésében. Itt már Isten áll a központban, nem Anna, ezért is teszi ezt a fogadást: „egész életére az Úrnak adom, és nem éri borotva a fejét!" (Prókai Árpád)
A nap gondolata:
Mit bánom a számkivetést, ha megteljesedve jöhetek újra elő és gazdagabban, mint valaha?
|
2014. augusztus 3., vasárnap
2014-08-03
