Keresés ebben a blogban

2014. szeptember 8., hétfő

2014-09-08

 Bízzatok az ÚRban mindenkor, mert az ÚR a mi kősziklánk mindörökre! (Ézsaiás 26:4)

Viktor Frankl egy zsidó pszichiáter volt, akit elvittek a náci Németország egyik haláltáborába. Az egész családját és az összes barátját elgázosították vagy meggyilkolták. Egyik könyvében mesél egy napról, amikor ott állt a Gestapo előtt meztelenül. Elvették a foglyok ruháit és neki még a jegygyűrűjét is. Amikor úgy állt ott, hogy semmije sem volt, akkor ráébredt, hogy van valami, amit a nácik nem tudnak elvenni tőle: a döntését, hogy mindezekre miképp reagál.
Nem tudod befolyásolni, hogy mások mit tesznek veled. Nem tudod befolyásolni, hogy mások hogyan viselkednek körülötted. De azt tudod befolyásolni, hogy te hogyan reagálsz minderre.
Mi a legjobb reakciónk? Az, ha tudjuk, hogy az Úréi vagyunk. Mindig. Mindenhol. Minden élethelyzetben. Ő a mi kősziklánk…

A nap gondolata:

 Az öröm a keresztények megkülönböztető jegye. Az örömtelen keresztény vagy nem keresztény, vagy pedig beteg. Valami nincs rendben az egészségével. A keresztények egészsége az öröm. A keresztény ember öröme a béke és a szeretet megőrzője. Ki adja nekünk ezt a békét? A Szentlélek.