Keresés ebben a blogban

2014. szeptember 20., szombat

2014-096-20

„Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által, Romolhatatlan, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, amely a mennyekben van fenntartva számunkra, akiket Isten hatalma őriz hit által az üdvösségre, amely készen van, hogy az utolsó időben nyilvánvalóvá legyen." (1 Péter 1:3-5)

Péter felfelé irányítja szemeinket egészen a mennyig, a jövőbeli örökségünkre, a feltámadásra, az élő reménységre. Élő, mert Jézus Krisztus is él. Ő feltámadt a halálból, és ez a keresztyén üzenet egyik legfontosabb része, annyira hogy Pál apostol ezt mondja: "Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is." /1.Kor.15:14/ és "Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk. Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjök lőn azoknak, kik elaludtak." /19-20/.
Ha Krisztus nem támadt volna fel, akkor egy halott istenben bizakodnánk, aki minket sem lenne képes feltámasztani. Ámde ez a jó hír, hogy Jézus meghalt a kereszten, hogy magára vegye bűneinket, eltemették és feltámadt a harmadik napon, az Atya jobbján ül és helyet készít számunkra is a mennyben. Nyomorúságos dolog nem hinni ebben, mert akkor nincs élő reménység, csak ez a földi élet, majd az örök elmúlás, a halál. Nehéz megértenem, hogy nem depressziós minden ember, aki ebben hisz. Habár lehet, hogy depressziósok.
De én is Péterrel együtt hálát adok Istennek hogy engem is újjászült élő reménységre Jézus feltámadása által. (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

 Isten igéjének nemcsak vigasztaló, hanem tisztító és helyreigazító funkciója is van. Hamis az a prédikáció, amely csupán a kegyelem édes süteményét hirdeti, de nem tartalmazza az ítélet sóját. (G. Maier)