Keresés ebben a blogban

2014. október 25., szombat

2014-10-25

Sóvárog, sőt eleped a lelkem az ÚR udvarai után. (Zsoltárok 84:3)

E zsoltárnak az a címe a Bibliában, hogy Sóvárgás a templom után. A fenti igevers ezt a sóvárgást egyértelműen kifejezi, alátámasztja. De miért lehet valakiben sóvárgás Isten háza iránt? Nos, nyilvánvalóan nem az épület építészeti szempontjai gyönyörködtetik a hívő embert, hanem arra vágyakozik, ami a templomban történik egy-egy istentisztelet idején. A templomban ugyanis lehet találkozni Istennel. Persze tudom, máshol is, és örülök is neki, hogy így van, de a templomi istentiszteletek többek között arra szolgálnak, hogy embertársaimmal, testvéreimmel dicsőítsem az Urat, Hozzá imádkozzunk, nyitott szívvel hallgassam az engem is kereső igei üzeneteket. Közösség Istennel és közösség egymással. Erről (is) szólnak a templomi alkalmak. Az egymással való közösség közelebb visz Istenhez, erősíti az összetartozásunkat. Az Igében az Úr engem keres, és ha nem vagyok ott, lemaradhatok az életemet átformáló üzenetekről. Mi vajon sóvárgunk az Úr háza után? Vagy könnyedén kihagyjuk az istentisztelet kínálta feltöltekezés lehetőségét? Figyelj az Úr szavára és hallgasd a gyülekezet közösségében, amikor csak tudod!

A nap gondolata:

Sokan mondják: "Minden időben lehet imádkozni." – Tudom, hogy lehet, de attól tartok, hogy akik nem imádkoznak rendszeresen, nagyon ritkán imádkoznak. (Spurgeon)