2015-03-17

Hív, hogy gyere be „Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus, aki váltságul adta önmagát mindenkiért tanúbizonyságként a maga idejében." (1Timóteus 2,5-6) Ha azt mondaná neked valaki, hogy nyugodtan beléphetsz a Fehér Házba, biztosan a fejedet csóválnád, és azt mondanád az illetőnek: "Öregem, neked nincs ki a négy kereked." Na, most ezt a hitetlenkedést szorozd meg ezerrel, hogy képet kapj arról, hogy egy izraelita hogyan érezte volna magát, ha valaki azt mondja neki, hogy beléphet a Szentek szentjébe – a Templomnak abba a részébe, ahová csak a főpap léphetett be, és ő is csak évente egyszer. Miért? Mert Isten dicsősége volt jelen azon a helyen. Isten szent, mi emberek pedig bűnösök vagyunk, és ez távolságot idéz elő Isten és közöttünk. Azonban hála Istennek van "közbenjáró ... Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus". Isten szeretettel vár téged. Nem akar elkerülni. Megszűnt a távolság. Az ajtó nyitva áll. Isten hív, hogy gyere be! (Prókai Árpád) A nap gondolata: Ha azon folyik a vita, hogy a napfény vagy vihar, siker vagy nyomorúság a legnagyobb kísértés a jellemünk számára, akkor az emberi természet éles szemű megfigyelője nyilván azt feleli majd, hogy semmi sem mutatja ki jobban, milyen anyagból vagyunk gyúrva, mint a jólét, amely minden kísértés között a legveszedelmesebb. (F.B. Meyer)