2015-05-05

Boldog ember az, aki… az ÚR törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről elmélkedik éjjel-nappal. (Zsoltárok 1,1-2) Az Isten törvényében való öröm nem műkedvelő gyönyörködés csupán. Az ember gyönyörködik egy énekes hangjában, aztán hazamegy a koncertről; gyönyörködik a táncosok mozgásában, a szónok beszédében, egy festmény szépségében, aztán hamar továbblép; gyönyörködik a tűzijátékban, aztán amikor az utolsó rakéta is felrobbant, az élet ugyanúgy megy tovább. Isten törvényére nemcsak rácsodálkozhatunk, gyönyörködhetünk egy kicsit, és aztán vége, hanem folyamatosan foglalkoznunk kell és lehet vele. A Biblia beszél olyan emberekről is, akik megrekedtek ott, hogy tetszett nekik Isten Igéje, kedvüket lelték a hallgatásában, de nem hittek benne, hamar továbbléptek. Heródes gyakran magához hívta Keresztelő Jánost, mert szerette hallgatni a tanítását. Mégsem élt aszerint. Pál apostol athéni beszéde után néhányan azt mondták: "majd meghallgatunk téged erről máskor is" - de nem hallgatták meg, egyszeri élmény maradt a számukra. Ma is vannak, akik azt mondják, hogy szép a vallás; szép a prédikáció; szép igerészek vannak a Bibliában. De semmi több mindez, mint egyszerű műélvezet. Isten olyan követőket hív el, akik nemcsak gyönyörködnek az Ő törvényében, hanem arról elmélkednek is.         Az érzelmeik megszólalása után az értelmükkel is befogadják Isten szavát. Van, hogy szíven talál az Ige, van, hogy rájövök, hogy rólam van szó. De az a boldog ember, aki ilyenkor azt tudja mondani: ezen még sokat fogok gondolkodni, és elmélkedik rajta éjjel és nappal. Gyönyörködni, elmélkedni, megérteni, megélni. Egy élethosszig tartó folyamat. De ki az, aki rövidebb ideig szeretne boldog lenni, Istennel élni? (Bodnár Máté) A nap gondolata: Örvendezz Isten jelenlétének még akkor is, ha a lelkedben levő homály miatt nem láthatod Őt.