2015-05-18

Boldogok az éhezők 2. Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek. (Máté 5,6) Aki Isten dolgaira éhezik, nem tudja elviselni a körülötte lévő hívők halott állapotát sem. Istenhez kiált ismét: Uram, hogy fog így a Te neved megdicsőülni, ha Krisztus Testének földi tagjai csak alszanak! Én nem tudok semmit tenni Uram, de kérlek, ébreszd fel őket a Te Szentlelkeddel! A hívő a végsőkig éhezi és szomjazza az ébredést, amikor is egy nap azt mondja: eddig vártam Uram, nincs több erőm, kérlek, leteszek a kezedbe mindent. És ekkor megtapasztalja, hogy imáira kezd választ kapni és a körülötte lévők kezdenek ébredezni. Jézus boldognak hívja őt, mert éhezi és szomjazza Isten munkáját. A bűnös elmegy a gyülekezetbe és valami megérinti. Elmegy még egyszer, tízszer, hússzor, de még mindig nincs üdvbizonyossága. Elkezd imádkozni: Istenem, már ennyiszer hallottam az evangéliumot, de még mindig nem tudom a magaménak mondani, hát rajtam nem könyörülsz? Én is hinni akarok, de nem megy, miért nem adsz nekem hitet, es bűnbocsánatot, hiszen azt ígérted? ... Ekkor megtörténik a csoda: kinyitja a Bibliáját és az Ige pont hozzá szól, ő elkezd sírni, majd örülni, Isten megváltott, nevemen szólított, Övé vagyok! Éhezett és szomjazott, Jézus megelégítette és valóban boldog lett. Aki kevésbé éhes, kevesebbet kap. Aki azért jár az istentiszteletre, hogy a barátaival találkozzon, az azt fogja kapni. Aki arra éhezik, hogy Isten Igéjét jobban megismerje, az azt kapja. A prédikáció minden mondatára odafigyel, szinte issza a szavakat, elmegy hét közben is a Bibliaórákra, sokat olvassa a Bibliát éhes szívvel. Az ilyen hívőnek az Úr kijelentéseket fog adni az Igéből, annak, aki nem csak halott tudást, hanem élő valóságot keres. (Prókai Árpád) A nap gondolata: Tartsd a legnagyobb kitüntetésnek és dicsőségnek, ha a Krisztussal való egység miatt megvetnek és bolondnak tartanak. Mi bolondok vagyunk Krisztusért. (Tersteegen)