Keresés ebben a blogban

2015. június 14., vasárnap

2015-06-14

Ha haragusztok is, ne vétkezzetek: a nap ne menjen le a ti haragotokkal. (Efezus 4:26)
A harag emberi érzés. Nem éppen a legkellemesebb. De mindenkivel előfordul, hogy megharagszik valakire. Több fontos kérdés is van ezzel kapcsolatban. Kettő ezek közül így hangzik: mennyire haragszunk és milyen sokáig? Minél nagyobb a haragunk és minél tovább tart, annál nagyobb károkat okoz. Előbb abban, aki haragszik, majd a környezetében élők is tapasztalják áldatlan következményeit.
Vannak emberek, akik hónapokig, sőt évekig hordoznak sérelmeket. Vélt vagy valós sérelmek ezek, de magát a haragot hordozó embert teszi leginkább tönkre. Az így érző ember pedig folyamatosan megmérgezi a körülötte élőket is.
Nézz magadba! Nem hordozol haragot a lelkedben? Nem dédelgeted, táplálod a haragot valaki irányába? Vigyázz, a harag gyűlöletbe csaphat át, mely hatalmas károkat okoz! Mai Igénk szerint egyetlen napig sem kellene haragudnunk senkire. Hogy lehet ezt megtenni? A megbocsátás a kulcsa az egésznek. Bocsáss meg az ellened vétkezőnek. Senki nem állítja, hogy ez könnyű, de ha az Úrra tekintesz, sikerülni fog. Minden gondod, keserved add át az Úrnak. A haragodat is vidd elé. Ha nem tudsz megbocsátani valakinek az ellened elkövetett vétkeiért, nincs benned elég szeretet és nem bízod életedet eléggé az Úrra. Van mit letenni a kereszt alá? Tedd meg, ne késlekedj!

A nap gondolata:

Hányszor lobognak bennünk csöppnyi semmiségért a bosszúállás pokoli üstjei, kutatva keressük másban a szándék rossz irányát, érvelünk meggyőződéstelenül, csak hogy tisztára mossuk magunkban azt a homokszemnyi sértett büszkeséget. És megkeserítjük mások életét egy percre, hétre, mert engedtük, hogy szeles haragunk átjárjon egy lelket abban a begombolatlan pillanatban. És nem jut eszünkbe olykor, hogy egyszerűen elakadt bennünk valahol egy villanásnyi emberséges mozdulat. (Elekes Ferenc)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése