2015-06-27

Hittel felnézni 2. Nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. (Zsid 4,15) Szeretnél hittel felnézni az előtted magasodó keresztfára? Nézz szembe saját bűneiddel, és döbbenj rá azoknak valóságára és súlyára. És Isten színe előtt állva valld meg szívből jövően: „Sok jót elmulasztottam, sok rosszat elkövettem." De valld meg embertársaid előtt is, ami talán még nehezebb: veled szemben sok jót elmulasztottam, sok rosszat elkövettem. Bizony, ez nagyon nehéz. Érezzük erőtlenségünket, kiszolgáltatottságunkat, tehetetlenségünket, mert a bűn és az arra csábító, illetve annak eltussolására bíró kísértő nálunk sokkal erősebb. De éppen ezért hangzik felénk hatalmas örömhírként az ige, hogy kísértéseinkről és felismert bűneinkről tekintetünket emeljük fel a kereszt Krisztusára. Egyedül a golgotai kereszten szenvedő Úr Jézus Krisztusban nyerünk irgalmat és általa találunk kegyelmet, amikor segítségre van szükségünk. Egyedül Ő tud megszabadítani bűneink fogságából, Ő tud kioldozni hazuggá lett életünk egyre fojtogatóbbá váló kötelékeiből, mert Ő ismeri kísértéseinket. Ő bűntelenül, de ugyanúgy elszenvedte a kísértést, ugyanúgy megtapasztalta a gonosz minden ármánykodását, ugyanúgy része volt a megpróbáltatásokban, kínszenvedésekben, az emberi gonoszság minden cselvetésében. De Ő győzött felette! A kísértőnek nemcsak ellene mondott, hanem lefegyverezte, sőt a golgotai kereszten az ősi evangéliumot beteljesítve a fejére taposott (1Móz 3,15). Ez a mi reménységünk és ez a mi örömünk a golgotai kereszt alatt megállva! (Prókai Árpád) A nap gondolata: Mint ahogy a saját bűnötök bocsánatában hisztek, úgy kell hinnetek a mások bűnei bocsánatában is. (Keller)