2016-04-09

Az Úr angyala pedig így szólt Fülöphöz: „Kelj fel, és menj Dél felé a Jeruzsálemből Gázába vezető útra, amely néptelen." (ApCsel 8, 26)          A Krisztuskövető ember küldetését akadályozhatják bizonyos dolgok, tényezők. Én ezek közül most csak egyet emelek ki, ez pedig a kényelmesség. A közelmúltban láttam is erről egy kis videót. Jézus elbeszélget egyik tanítványával, aki belehuppan egy kényelmes fotelbe és azt gondolja, hogy elég, ha egy nagyobb összeget ad Jézusnak s ezzel le van tudva a tanítványsága. Jézus pedig az illetőt az egyik munkatársához szeretné elküldeni. Sikertelenül. Vizsgáljuk meg önmagunkat, a saját hívő életünket: mennyire vagyunk kényelmes keresztyének? Elküldhet bennünk az Úr valakihez? Vagy talán eszünk ágában sincs menni? Még a családtagjainkhoz, a munkatársainkhoz sem küldhet? Bele lehet kényelmesedni a tanítványságba, ez hatalmas kísértés ránk nézve. Templomba járok rendszeresen – mondhatod erre. Vagy áhítatos füzeteket, netes írásokat olvasok, mert érdekel az Ige üzenete. Igen, ezek fontosak és szükségesek, de ez a könnyebb része a tanítványi életnek. A nehezebb úgy szól, hogy küld az Úr és én megyek. Megyek? Bárhová küldhet? Az Úr által elküldhető emberek vagyunk? Hidd el, van, akihez téged küld az Úr, mert rajtad keresztül keres valakit! A nap gondolata: Az Újtestamentum emberei keveset beszéltek Istenről, de közösségben éltek Vele. (Stanley)