2016-06-07

A mi álnokságaink 3. Elédbe vetetted a mi álnokságainkat. (Zsolt 90,8a) A Példabeszédek könyvének hatodik fejezete hat dolgot említ, amit gyűlöl az Úr. Egyik az álnok gondolatokat forraló elme. Hányszor találkozunk manapság azzal az álnoksággal, hogy keresztyénnek mondanak olyan dolgokat, amik nem azok. Keresztyén név alatt olyan dolgokat csinálnak sokszor, ami nem keresztyén, mert Isten igéjével ellenkezik. Ami pedig Isten igéjével ellenkezik, nem lehet keresztyén vagy református még akkor sem, ha annak nevezi valaki. Régen történt, hogy egy nyári vasárnapon az egyik gyülekezetből ment át a másikba a lelkész, és aratókat látott a mezőn. Megkérdezte őket: „Talán maguk pogányok?" „Miért?" – kérdezték meghökkenve. „Azért, hogy vasárnap is aratnak." „Hát maga talán hívő?" – kiáltottak vissza. Szomorúan tapasztalom azt sok református embernél, hogy a bibliaolvasást, a kegyes életet, a vasárnap megszentelését, a naponkénti csendességet, az imádkozást nem tartja református dolognak. Így jutunk el addig, hogy a református és keresztyén név alatt hamis portékákat árulnak, aminek lényegében semmi köze nincs a keresztyénséghez. Te hogy állsz ezzel, valódi keresztyén vagy? Isten igéjével összhangban cselekszel, éled az életed? (Prókai Árpád) A nap gondolata: A bűn elzárja a kegyelem csatornájának a zsilipjét.