Keresés ebben a blogban

2016. július 13., szerda

2016-07-13

A mi esztendeink 4.

A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolcvan esztendő, és nagyobb részük nyomorúság és fáradság, amely gyorsan tovatűnik, mintha repülnénk. (Zsolt 90,10)
Ha valaki megismerte Jézus Krisztust, akkor Krisztus megszépíti a nyomorúságos és fáradságos esztendeit, napjait. Ahogy egyik szép énekünk mondja:
Ez a világ csak baj halma, nincs itt senkinek nyugalma, minden naphoz új küzdelmet, vállainkra rak sok terhet.
Mint őz, szarvas a vizekre, vágyom azért oly helyekre, ahol lelkem nyugtot talál, Jézusommal egy úton jár.
Legyen bár tövissel rakva, nyugodt szívvel járok rajta, Jézus terhe könnyű s édes, igája gyönyörűséges. (Református Énekeskönyv 454. dicséret)
Sokszor mentegetik magukat az emberek azzal, amikor templomba vagy bibliaórára hívogatjuk őket: nem mehetek, mert nagyon fáradt vagyok. Ugyanakkor vannak olyan hívő testvérek, akik az esti pihenésükből vesznek el időt, és készek jönni az esti alkalmakra. Hányszor megtörténik, hogy ilyen alkalmak után megpihenve, felfrissülve mennek haza a fáradtan érkezett testvérek, mintha valaki levette volna róluk a terheket.
Való igaz, hogy ennek a földi életnek az útja szenvedéseken és fáradságokon vezet keresztül, de az a vigasztalásunk hogy Jézus Krisztus által könnyű és áldott ez az út. (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Ebben a világban minden békességünk inkább az alázatos tűrésben van, mint abban, hogy nem vesszük észre a kellemetlenségeket. És annak lesz nagyobb békessége, aki jobban tud tűrni. Az ilyen meggyőzi önmagát, uralkodik a világon, Krisztus barátja és a mennyország örököse. (Kempis Tamás)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése