2016-07-15

Bölcs szív 1. Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk. (Zsolt 90,12) Sokan gondolják azt, hogy a bölcsességhez tanulás útján juthat az ember. Pedig ez nem így van. Éppen annyira nem így van, mint ahogy festőművésszé vagy költővé sem lesz tanulás által valaki. Iskolában meg lehet tanulni a festészet alapjait, módszereit, lehet tanulni verstant, de nem lehet költővé lenni csak akkor, ha valaki Istentől ajándékképen nyerte. Nem jelenti ez, hogy le kell becsülni az iskolai oktatást, mert a tanulásnak megvan a maga fontos szerepe. Honnan hát a bölcsesség? Istentől – hangzik az egyszerű felelet. Bölcsességet senki más nem adhat, csak az, akinek van. Igazi bölcsesség pedig Istenben van. Hogy Istenben milyen csodálatos bölcsesség van, mutatja az egész teremtett világ, a fűszáltól kezdve a hatalmas fáig, a földön mászó féregtől a hatalmas bálnáig. Az élet törvényszerűsége, az égbolt, a tenger s minden, minden Isten bölcsességéről beszél:  „Az Úr bölcsességgel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel." (Péld 3,19) A bölcsességhez úgy jutunk, ha kérjük. Hogy Isten gyermekeivé lettünk, annak félreismerhetetlen jele az, hogy merünk kérni, ahogy a gyermek mer kérni a szüleitől. Amennyiben már az Úr gyermeke vagy akkor tiéd is ez az ígéret:  „Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki." (Jak 1,5)  (Prókai Árpád) A nap gondolata: Mire van szükséged Istenen kívül? Vagy számodra Ő nem elég? (Kempis Tamás)