2016-07-22

Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai! (Zsolt 90,3) Amikor Jézust elfogták a Gecsemáné kertjében, Péter kivonta szablyáját és levágta a főpap szolgájának fülét, a Megváltó így szólt akkor neki: „Tedd helyére szablyádat; mert akik fegyvert fognak, fegyverrel kell veszniök. Avagy azt gondolod-é, hogy nem kérhetném most az én Atyámat, hogy adjon ide mellém többet tizenkét sereg angyalnál?" (Mt 26,52-53) Jézusnak testi értelemben lett volna hatalma és ereje arra, hogy bosszút álljon, hogy megvédje magát, de engedte, hogy uralkodjék testén és indulatain a Szentlélek. A Szentlélek pedig Isten akarata iránti engedelmességre vezette. A Lélek azt akarta, hogy végezze el a munkát, amelyet az Atya rábízott. Ha Jézuson ebben a pillanatban a test uralkodik, megmenthette volna a saját testét, de nem végezhette volna el a megváltás munkáját. Ne felejtsük el soha, hogy por emberek vagyunk, de adjuk hálát Istennek azért, hogy a maréknyi sártestünket megajándékozta a maga Lelkével. Mennyi bűnt elkövetünk, mennyi gonoszság van a testünkben, mennyi irigység, rosszindulat nő ki belőlünk így is. Nagy kegyelem, hogy mégis ezen a romlott testen a Szentlélek uralkodik, és Isten Lelke által az Ő csodálatos eszközévé válhatsz, ha átadod életed fölött a vezetést Neki. A por eredetünk eszünkbe kell, hogy juttassa azt is, hogy teljesen Isten hatalmában vagyunk. Amikor Ő akarja, akkor térít vissza ismét a porba. De milyen nagy vigasztalás, hogy Isten mindent a maga helyére visz vissza. A testet a porba, mert onnan vétetett, a lelket Önmagához, mert az övéből való. (Prókai Árpád) A nap gondolata: A bűnről igazán csak annak van mondanivalója, aki megvívta vele a maga harcát.