2016-08-31

Együtt Jézussal a szenvedésben. „Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok."  /Máté 5,11/ Gyalázkodások, üldöztetések érhetnek bennünket minden nap, amelyek olykor jogosak is lehetnek. Sőt gyakran előfordul, hogy mindenféle rosszat hazudnak rólunk. Ezek nem esnek jól, felháborodunk miattuk, visszautasítjuk azokat. Az ige itt ilyenekről beszél, de két fontos dolgot tesz hozzá: mindezekért boldogak lehetünk, ha Jézusért történik mindez. Hogyan van ez a gyakorlati hívő életünkben jelen? Példaként írom le a következő sorokat. Sok olyan önéletrajzi leírást olvastam hiteles lelkészektől, akik arról számoltak be, hogyan élték meg a Krisztussal való közösségüket a büntető lágerekben, ahová koholt vádak alapján juttatták őket, mert komolyan hirdették a Krisztus evangéliumát. Ott a rabságban sem hátráltak meg, hanem boldogan szóltak Isten igéjéről rabtársaiknak, akikben tartották a reményt a szabadulásra. Ezek az emberek ott valóban boldogok voltak, mert Krisztusért szenvedtek, és ő adott nekik naponta erőt a túlélésre. Hazatérésük után mindezekről boldogan tettek bizonyságot, és még sok éven át megadatott nekik a szolgálat lehetősége, az evangélium hirdetése. Ha komolyan vesszük a hitéletünket, és ezért kell szenvednünk, akár áttételesen is, ne keseredjünk el, hanem legyünk kitartóak, mindezek ellenére örvendezők, mert azokat támadja a Sátán, akiktől neki tartani kell. Ne feledjük, Jézus mindenkor velünk van. (Horváth Csaba) A nap gondolata: Jézus képe a bárány. Erre a képre kell nekem is elváltoznom. Életét halálra adta, nem kereste a maga hasznát.