2016-12-03

Útközben azonban, amikor éppen Damaszkuszhoz közeledett, hirtelen mennyei fény villant fel körülötte, és amint a földre esett, hallotta, hogy egy hang így szólt hozzá: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?" Ő pedig megkérdezte: „Ki vagy, Uram?" Az így válaszolt: „Én vagyok Jézus, akit te üldözöl." (ApCsel 9:3-5) A Jézussal való találkozás nélkül nem ugyanaz az életünk üzenete, mint a Vele való találkozás után. Saul egy buzgó, Istent szolgáló farizeus volt, aki a hitéért még emberek összefogásában is oroszlánrészt volt képes vállalni. Odaszántan, eltökélten üldözte Jézus követőit. Egészen addig, amíg nem találkozott Jézussal. Onnantól kezdve egészen más ember lett. Miképpen Zákeus, Nikodémus és Simon Péter is. Valamint sokan mások. Emberek százezrei, milliói. De a legnagyobb kérdés az, hogy ebben a hatalmas embertömegben ott vagyunk-e mi is? Emberi életünknek mi az üzenete? Meg tudjuk ezt fogalmazni? Nem bizonyos, hogy gondolkodtunk ezen valaha is, pedig érdemes. Valamit mindnyájunk élete üzen embertársaink felé. De mit? Mit szeretnénk, hogy üzenjen, és mit üzen valójában? Szinkronban van e két dolog egymással? Vagy nagy különbség van a kettő között? Mit olvasnak ki az életünkből a körülöttünk élők: házastárs, gyermek, unoka, barát, szomszéd, munkatárs, lelki társ? Ha ránk néznek, hogy folytatják embertársaink azt a megkezdett mondatot, hogy ő az az ember, aki… Az Urat buzgón szolgálja. Vagy hiába jár a templomba. Vagy odaszánt gyermeke az Úrnak. Netán nem látszik rajta, hogy Isten gyermeke lenne. Vagy megértő, kedves, szolgálatkész, odaszánt. Netán kötekedő, ellenséges, másoknak beszólogató… Lehetne ezt a felsorolást igen hosszan folytatni. Nem teszem. De tegyünk meg annyit mindenképpen, hogy végig gondoljuk e kérdést. Mert az életünk üzenet. Egy református keresztyén ember élete akkor jó üzenet, ha Krisztusra mutató üzenet. Ha az Ő indulata, lelkülete, hozzáállása, szeretete sugárzik belőlünk. Életünknek üzenete van a családunkban, a munkahelyen, a barátaink között, de még a Facebookon is. Legyen mindinkább Krisztust hordozó üzenete az életünknek! Ám csak akkor tud ilyen lenni, ha találkoztunk Jézussal és a Vele való kapcsolatunk személyes és egyre elmélyültebb. A nap gondolata: Abból, hogy Jézus hasonló lett hozzánk, reá halál következett. Ez a nagypéntek tanítása. Abból, hogy mi hasonlók leszünk Jézushoz, reánk élet következik. Ez a húsvét igazsága. (Ravasz László)