2017. február 21., kedd

2017-02-21

„Ászá azt tette, amit jónak és helyesnek tartott Istene, az ÚR." (2Krónikák 14:1)
Ha tovább megyünk az Ige magunkra vonatkoztatásában, akkor kérdés az is, hogy tetszik-e az Úrnak az, ahogyan a pénzzel, a tőle kapott és ránk bízott anyagi javakkal bánunk? Vajon hány ember és hány család költségvetéséhez, havi pénzbeosztásához van köze Istennek? Szomorúan mondom, hogy még azok, akik az Úr gyermekeinek tartják magukat sem biztos, hogy Istent megkérdezve osztanak, szoroznak pénzügyi döntéseik előtt.
Tetszik-e az Úrnak az, ahogyan a gyülekezetben viselkedünk? Az, ahogyan és amit beszélünk egymással, és amit cselekszünk, mint a közösség tagjai?
Bárcsak igaz lenne ránk életünk minden területén, hogyazt tette, amit jónak és helyesnek tartott Istene, az ÚR." De kevés a vágy, az óhaj ennek kapcsán. Valami többre van szükség. Tudjátok, mi kell ehhez? Elkötelezettség. Döntés a szívünkben. Odaszántság. Elhatározás, hogy én az Úrnak élek. Érdekel az Ő akarata, velem való szándéka és ezt megértve igyekszem megvalósítani is. Mert nem önmagamat akarom megvalósítani, hanem Isten velem való terveit.

A nap gondolata:

Aki engedelmesen lépést tart Istennel, az korának testies irányzatai közt is meg tud állani. (Kroeker)