Keresés ebben a blogban

2017. július 23., vasárnap

2017-07-23

Pünkösdi SZÉL és TŰZ…5.

„…hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.  Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.  Mindnyájan megteltek Szentlélekkel…"/ApCsel. 2:2-4/
       Az évek során rengeteg dolog rakódott le az életünkben. Szokták mondani „bolond lyukból bolond szél fúj…" és a mai ember rengeteg ilyen lyukat bámul és hagyja, hogy csapja az orcáját a bűz, a bűn, az erkölcstelenség, az istentelenség, az értékrombolás. Nagyokat nevetünk rajta, de mégis megcsap minket, és érződik rajtunk. Elég csak szemlélődőnek lenni a bűnben, elnézni a dolgokat. Olyan ez, mint mikor bemegyünk egy dohányzó helyre, mi nem dohányzunk, de a ruhánkat átjárja a cigaretta füst.
    A gonosz mindig így kezdi, először csak szellőként megsimogat, majd erősít, és tornádóként elgázol. De Isten betölteni akar, ismét belénk akarja lehelni a Lelkét, magát az életet. Hogy mozogjunk és éljünk, igazán éljünk. A nagy városokban mindig vannak mutatványosok a nagy tereken, kik olyanok, mint a szobrok, be vannak festve és mozdulatlanul állnak, azonban egyszer csak meg kell mozdulniuk, nem tudnak túl sokáig úgy maradni. Ilyen a Lélek is, ha betölt, akkor nem tudunk egy helyben maradni. Megújul az életünk. Jézus ezt így fogalmazta meg: „A szél fúj, amerre akar, hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hová megy: így van mindenki, aki a Lélektől született." Megmagyarázhatatlan a szél ereje munkája, de érezzük, ugyanígy a Szentlélekét is. Engedjünk neki! /P.Sz./

A nap gondolata:

Nem prófétálás és nyelveken szólás fődolog a Szentlélek ajándékai között, hanem az állandó hordozó erő.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése