2017-07-26

Pünkösdi SZÉL és TŰZ…8. „…hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.  Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.  Mindnyájan megteltek Szentlélekkel…"/ApCsel. 2:2-4/ Istennek Szentlelke ma is árad. Fúj, mint a szél, láthatatlanul, de erővel, hogy az életet hozza el számunkra. Sokszor éget, mint a tűz, de nem elpusztítani akar, hanem kipróbálni, és hasznos eszközzé tenni, mint amikor az agyagot kiégetik és a puha valamiből lesz egy kemény kerámia, egy erős cserépedény. Kívánom, engedjünk ennek a jelenvaló Szentléleknek, ne fojtsuk vissza, hanem tápláljuk. A tüzet is a levegő táplálja, a parazsat is, ha fújjuk, akkor lobban fel a láng. A parázs mindannyiunk életében ott van, a Szentlélek ott van, engedjünk neki, hogy lobogjon, és jobb, teljesebb életünk legyen. Tudjuk kimondani a 463. dicséretünk szavait: „Isten élő Lelke jöjj áldva szállja le rám, Égi lángod járja át szívem és a szám! Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke jöjj, áldva szállj le rám!"                                                                            Ámen.   /P.Sz./