2017. július 27., csütörtök

2017-07-27

Közeledjetek Istenhez, és Ő közeledni fog hozzátok…" (Jakab 4,8)
Közeledni… Mennyi izgalmat, izgatottságot, örömöt, és sokszor bizony félelmet jelent, rejt magában ez az aktivitást mutató ige.
Öröm, amikor egy régóta várt találkozás napja közelít és szinte az órákat is számoljuk magunkban, mennyi idő még, hogy viszontláthassuk azt a kedves arcot.
Félelem, amikor egy műtét vagy egy vizsga napja közelít, és előtte napokon keresztül már sem enni, sem aludni nem tudunk.
Vannak elkerülhetetlen közeledések is, mint az évszakok közeledése. Hiába várnánk mi mindig a tavaszt, mégiscsak minden évben szembe találjuk magunkat a tél valóságával is.
Ilyen elkerülhetetlen, mindannyiunkra igaz, általános tény az is, hogy életünk fonala nemcsak a beteljesülés felé közeledik, de Isten felé, a számadás napja felé is. Elkerülhetetlen, hogy Isten felé közeledjen az életünk. Minden napunk egy közelítő lépés a felé vezető úton, akár tudomásul vesszük, akár nem. De ebben a kegyelmi időben, ami földi életünk keretei között adatik, lehet tudatosan úgy is élni, mintha Istennel szemben akarnánk haladni – káromolva vagy megtagadva szent nevét. Pedig az életünk fonala akkor is felé közelít.
Jól ismert történet a Jónás prófétáé, aki az engedetlenség iskolapéldájaként éppen erre intő példa. Hogy sajnos lehet az Isten szavával nyílegyenesen szembe is elindulni, el lehet bújni akár egy hajó mélyébe, egy cethal gyomrába is, de az Úr akarata akkor is utolér! Lehet tudatosan Istent tagadni, vallani az ateizmus eszméit, csak nem érdemes. Lehet akár egy egész földi életet Istennel szemben, lélek és lelkiismeret nélkül élni, Isten országa helyett tudatosan a kárhozat irányát választani, csak nem érdemes.
Így is, meg úgy is közeledünk a számadás napja felé, amikor élőket és holtakat egyformán maga elé állít, bármilyen irányba haladva is éltük az éveinket.
Mennyivel biztosabb, mennyivel biztatóbb nem az Istennel szemben élni, hanem tudatosan, szívvel, lélekkel, értelemmel – felé haladni, felé közeledni. Mert akkor ő is közeledni fog hozzánk, áldásával, szeretetével, kegyelmével.
Mennyivel biztosabb, mennyivel biztatóbb a zsoltáros lelkületével indulni minden reggel: „Boldog az az ember, akit kiválasztasz, és a közeledbe engedsz" (Zsolt 65,5).
Eszedbe jutott-e ma már, hogy boldognak mondhatod magad, kiválasztottnak, hiszen Isten a közelébe enged! /Gyallai Henrietta/

A nap gondolata:

Istenem! Ahol Te vagy, ott van az ég, s ahol Te nem vagy, ott a halál és pokol van. (Kempis Tamás)