Az egyház 2.
Mert ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük. (Mt 18,20)
Az egyház olyan embereknek élő közössége, akiket Jézus Krisztus tart össze. Jézus Krisztus, mint valami csodálatos mennyei mágnes magához vonzza a hívőket. A Jézusban levő, hatalmas isteni vonzóerő az, amely ebből a világból kiválasztja és elhívja az övéit.
Ha mágnessel gyufaszálak felé közelítünk, azok meg se mozdulnak, ha azonban vasreszelék felé közelítünk a mágnessel, akkor a mágnes magához vonzza a vasreszeléket. Azért van így, mert míg a gyufaszál és a mágnes között nincs közösség, addig a vasreszelék és a mágnes között életközösség van. Van valami belső rokonság köztük. Van közösségük egymással.
Ilyen közösség az egyház. Az egyház tagjait Jézus Krisztus isteni ereje hívta ki a világból Szentlelkével és Igéjével. Az így megérintett emberek maguk is vonzó erőt nyernek. Nem ok nélkül olvassuk, hogy az első keresztyének idejében Isten naponta szaporította a gyülekezetet üdvözülőkkel. Igen, mert az első keresztyének is át vették Jézus vonzó erejét, s az ő életük is sokakat megnyert az egyháznak. Elmondhatjuk, hogy ahol igazi egyház van, ott az egyház vonzóerőt gyakorol a világra.
Hiába jönnek össze emberek a templomba, vagy más alkalmakra, ha nem Jézus Krisztus vonzó ereje hozza össze őket, hiába vagyunk együtt ketten vagy hárman, vagy többen, ha nem a Krisztus szeretete tart bennünket össze. Az egyház Krisztus nélkül nem egyház, hanem egy értelmetlen embercsoport. (Prókai Árpád)
A nap gondolata:
A gyülekezet nem mechanizmus, gép, hogy kicserélek pár alkatrészt és fölpörgetem, hanem organizmus: sebeket kell gyógyítani, és fitten kell tartani. Az élő szövetekben pedig sokkal nehezebb változást elindítani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése