Keresés ebben a blogban

2017. november 19., vasárnap

2017-11-19

„Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke bennetek lakik? Ha valaki az Isten templomát megrontja, azt megrontja Isten, mert az Isten temploma szent, és ez a templom ti vagytok." (1Kor 3:16-17)
Alapvetően ez a fejezet arról a  viszálykodásról  szól, ami Korintusban fordult elő dokumentálható módon először az egyháztörténetben. Nagyon különböző igehirdetők körül gyűltek össze csoportok, klikkek, és az építő  Pál veszélyként érzékelte, hogy a hangsúly Isten  Igéjéről, az evangéliumról, a kijelentett kérügmáról eltolódott az ember felé. Az igehirdető bálvánnyá lett. Egyeseknek Kéfás tetszett, másoknak Apollós, megint másoknak Pál. S ebben Pál semmiképpen sem akart részt venni. Nem  mai  történet tehát, hogy csak az emberig látunk. Az Ige első figyelmeztetése az, hogy a látásod  soha sem ragadhat le az embernél, mert az félrevisz. Az igehirdető pusztán üzenet-hordozó ezen a földön. Mindig tovább kell  látnod, többet kell látnod az igehirdetőnél, mégpedig azt az Istent, aki téged keres, aki ahogy mondani szoktuk, mi lelkészek, az emberi beszéd koldusruhájában hozza számodra az Úr üzenetét. Tudta ezt Pál magáról is, ismerve nyomorúságait, erőtlenségeit, melyekről sok helyen vall ebben a levélben. Vajon így hirdetjük, így hallgatjuk az Igét? (Berencsi Balázs)

A nap gondolata:

Nagy bajba tudjuk sodorni magunkat, ha a többség véleményére adunk és a népszerű ötleteket követjük. Hallgass Isten hangjára, akkor mindig a helyes irányba fogsz tartani.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése