„Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban." (1Kor 15:58)
Pál apostol írja e sorokat a korintusiaknak, de nekünk is éppen úgy szólnak e szavak. Miért? Mert az Úr munkájában tevékenykedni sokszor nem látványos. A lelki munka ritkán látványos. Gyakran hiábavalónak tűnik. De nem az. Hiábavaló volt-e annak az édesanyának az imádkozása, aki 20 éven keresztül rendszeresen az Úr elé vitte fiának megtérését? Nem volt hiábavaló, hiszen Mónikának hívták az édesanyát, a fia pedig Augustinus, ókori egyházatyaként ismeretes előttünk. Egy züllött életű férfi volt megtéréséig Augustinus, azt követően pedig odaszánt, csodálatosan az Úrért élő és fáradozó ember lett.
Hiábavaló volt 20 év imádság? Annak tűnt, de nem volt az. Vajon mi tudunk kitartóan, fel nem adva, meg nem fáradva imádkozni valamiért, vagy valakiért? Tékozló fiakért, tönkrement életekért, a gödör mélyére kerülő embertársainkért tudunk-e kitartóan könyörögni?
A nap gondolata:
Krisztussal minden elképzelhető problémával szembenézhetek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése