Keresés ebben a blogban

2018. január 15., hétfő

2018-01-15

„Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor megemlékezem rólatok…" (Fil 1:3)
Hálásak vagyunk-e a gyülekezetünkért? Pál hálás volt a filippiben élő keresztyénekért, de ugyanolyan hálás volt a korinthusi, a thesszalonikai, a római és a többi keresztyén gyülekezetért is, akár őt használta az Úr arra, hogy létrejöjjenek, akár nem. Hálás volt azokért, akiket ismert, de hálás volt azokért is, akikről csak hallott, ám személyesen nem találkozott velük. Legyünk hálásak a gyülekezetünkért! Azért, hogy Urunknak itt is van népe, és mi közéjük tartozhatunk. A hála mindig a jót keresi a másikban. Én hálás vagyok közösségünkért. Azért, hogy vagytok, hogy közösen lehetünk e gyülekezet tagjai, közösen engedhetjük, hogy Urunk formáljon bennünket és általunk is több legyen e közösség. E közösség által több legyen e városrész, azáltal pedig a város egésze. Látjuk a saját szerepünket ilyen nagy összefüggésben? Ne becsüld le se önmagad, se embertársaidat abban, amit hozzá tudsz, tudunk tenni ehhez a világhoz.
Pál azt írja a korinthusiaknak: „Nem azt keresem, ami a tietek, hanem titeket magatokat kereslek." Ez többek között azért csodálatos mondat, mert mintha az lenne benne megfogalmazva, hogy nem az számít, amid van, hanem te számítasz.
Számítasz az Úrnak! Számít rád az Úr! Érhetsz a magad szemében sokat vagy keveset, Isten előtt sokat érsz! Fiát adta érted. Érted? Ezért örülj, mint Krisztus gyermeke és keresd az Urat egyéni csendességeidben éppen úgy, mint a gyülekezet közösségében! Hogy megerősödj, hogy megbátorodj, hogy útmutatást kapj, hogy feltöltődj, hogy megvigasztalódj, hogy másokat meg tudj vigasztalni, hogy örülj az örülővel és sírj a síróval! Érzed az előbbiekből, hogy mennyi mindent készít el az Úr a gyülekezetben neked? De hidd el, még ettől is sokkal többet, én csak felvillantottam néhányat. Ám a cél, hogy ezeket megéljük egymás mellett hitben és szeretetben összeforrva.

A nap gondolata:

Nem mindig visszük magunkkal és éljük meg a mindennapokban, amit a templomban tanultunk. Ha magunk mögött hagyjuk mindazt, amit ott hallottunk, megfeledkezünk a tanultakat a gyakorlatba átültetni. Gyakorlatba átültetni azt jelenti, hogy úgy bánunk a családunkkal és szomszédjainkkal, ahogyan Krisztus tenné; hogy a tőlünk telhető legjobban végezzük a munkát; hogy fejlődünk szülőkként, tanulókként és állampolgárokként is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése