Keresés ebben a blogban

2018. március 1., csütörtök

2018-03-01

Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek. (Jn 15:14)
Egy kérdéssel kezdem: hány barátod van? Néhány pillanatig gondolkodj el azon, hogy hány barátod van? Nem a haverjaid számára vagyok kíváncsi, hanem a barátaid számára. Haverja sok lehet az embernek, barátja általában kevés.
Egy édesanya szavai idéződnek fel bennem, aki azt mondta a hosszú ideig betegeskedő, majd fiatalon elhunyt fiát gyászolva, hogy „borbarát sok volt, bajbarát nagyon kevés". Való igaz, sokan megtapasztalják, hogy a borbarát az csak haver, de az igazi barát a bajban ismerszik meg. „Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik." – olvassuk a Példabeszédek könyvében (17:17) Az igazi barátra számíthatunk, minden élethelyzetben.
Nos, te tudod, hány barátod van. Te tudod, hogy amikor az előbb a barátaid száma felől érdeklődtem, hány ember jelent meg a lelki szemeid előtt. Mindenki maga tudja, hogy mit válaszolt erre a kérdésre. Mindenesetre legalább ilyen fontos kérdés, hogy hány ember mondhatja el rólunk, hogy mi vagyunk a barátai, hogy mi a barátai közé sorolandó személyek vagyunk.
Még az is előfordulhat, hogy valaki azt mondja: nincs barátom. Ahogyan a 38 éve beteg ott, a Bethesda tavánál azt mondta, hogy nincs emberem, előfordulhat, hogy valaki azt érzi: nincs barátom, egyetlen egy se. Az ilyeneknek, de bármelyikünk számára csodálatosan jó híre van igénknek: „Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek." (Jn 15:14) Jézus Krisztus, a világ Megváltója, a menny és föld Ura mondja ezeket a szavakat. Jézus akar a barátunk lenni. Elfogadod, igényled barátságát? (Katona Béla)

A nap gondolata:

Legyen miénk a szívbéli bizodalom, hogy Jézus Krisztus vállal minket, a magáénak tart. Erősödjön meg odaszánásunk, hogy neki, érte akarunk élni, és dicsőségét szeretnénk hirdetni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése