„… Istened az én Istenem. Ahol te meghalsz, ott akarok meghalni én is, ott temessenek el engem! Úgy bánjék velem az ÚR most és ezután is, hogy csak a halál választ el engem tőled!" (Ruth 1:16-17)
Nagyon fontos a hit. Nem mindegy, hogy milyen hittel élünk. Nem mindegy, hogy van-e közünk az Istenhez vagy nincs. Az ideális, a kívánatos, hogy Istenre néző, benne bízó, Rá építő házaspárok sokasága legyen egy-egy országban!
Különösen nehéz helyzet, ha egy házasságban csak az egyik félnek van köze Istenhez. Ha ez a helyzet fennáll a házasságkötés előtt, akkor nem is kellene összeházasodni. Ha menetközben tér meg az egyikük és lesz az Úr szolgája, akkor más helyzet. Nehéz, de semmiképpen nem reménytelen. Imádság, bizonyságtétel, hiteles életfolytatás – ezek azok, amikkel oda lehet vonzani az Úrhoz, az Őt még nem ismerő házastársat.
Meddig tart? Így olvastam az Igében: „Ahol te meghalsz, ott akarok meghalni én is, ott temessenek el engem! Úgy bánjék velem az ÚR most és ezután is, hogy csak a halál választ el engem tőled!" Míg a halál el nem választ. Így érdemes nekiindulni. Ettől rövidebb időre nem érdemes tervezni… (Katona Béla)
A nap gondolata:
Házasságunk Isten szentségét tükrözze! Becsüljük meg a házastársi szövetséget, mert Istentől kapott ajándék ez. A házasság áldásait Istenben élve fedezhetjük fel igazán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése