2018. május 6., vasárnap

2018-05-06

Éltető reménység! 2.

„Majd amikor megrémülve a földre szegezték tekintetüket, azok így szóltak hozzájuk: "Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek vissza, hogyan beszélt nektek, amikor még Galileában volt: az Emberfiának bűnös emberek kezébe kell adatnia, és megfeszíttetnie, és a harmadik napon feltámadnia." Ekkor visszaemlékeztek az ő szavaira." (Lk 24,5-8)
Mi mindnyájan olyan természettel születtünk, amely rosszat akar tenni, olyan természettel, amely lázad Isten útja ellen. Életünkben csak akkor lesz változás, ha odavisszük hozzá bűneinket. Jézus Krisztus halála és feltámadása szabadulást hozott számunkra. Ma is, aki Jézust Úrnak vallja életében, annak Ő a szabadulását bizonyossá teszi. Az egyház történetéből jól ismert, hogy mit jelentett a tanítványok számára az üres sír és a Feltámadt Úrral való találkozás. Az Őt megismerők és követők inkább vállalták az üldöztetést, börtönt és a mártírhalált, minthogy megtagadják feltámadt Urukat. Merjünk menni mi is, mint a tanítványok, erőt merítve a feltámadás valóságából. Csodálatos érzés ezt tudnunk, hogy mi nem a halál, hanem az élet, az örök élet felé tartunk. Ha Őt lelki szemeinkkel látjuk, szavát megtartjuk, akkor látjuk földi életünk célját, értelmét, és az Ő Szentlelke ad számunkra erőt minden időben. Reményt a reménytelenségben, biztonságot egy képlékeny világban, vigaszt a vigasztalhatatlanságban, örömöt az örömtelenségben, békességet a békétlenségben. Ez adott a tanítványoknak is, életüknek, gondolkodásuknak is új fordulatot, minket is újra és újra ez a tény erősít. (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

A Biblia szerint, ha Jézusba veted a hitedet, akkor az örökkévalóságot Istennel fogod tölteni a Mennyben.