2018. június 15., péntek

2018-06-15

Isten megáldja a hűséget

Akkor ezt kérdezte tőle az anyósa: Hol szedegettél, és hol dolgoztál ma? Áldott legyen, aki a pártfogásába vett! Ő megmondta az anyósának, hogy kinél dolgozott, és ezt mondta: Bóáz a neve annak a férfinak, akinél ma dolgoztam. Ekkor azt mondta Naomi a menyének: Áldja meg őt az ÚR, aki nem vonta meg szeretetét az élőktől és a holtaktól! Azután azt mondta neki Naomi: Hozzátartozónk ez az ember, a legközelebbi rokonaink egyike. A móábi Ruth ezt mondta: Még azt is mondta nekem, hogy járjak a szolgái nyomában, míg csak be nem fejezik az aratást. (Ruth 2,19-21)
Ruth a hűsége miatt jutott nyomorúságra. Ha elhagyja anyósát, akkor talán nem kellett volna kalászt szedegetnie. Moáb földjén, a maga otthonában, gondtalanul élhetett volna. Ő azonban hű volt anyósához. Isten ezt a hűséget megáldotta.
Ruth nem csak anyósához volt hű, hanem a munkához is. Hűségesen járt nap nap után a tarlóra és örömmel szedegette a kalászokat. Isten megáldotta ezt a hűséget is.
Ruth hű volt a kevéshez. Amikor az első este egy kevéske gabonával haza tért, nem csüggedt el, hanem hűségesen folytatta munkáját. Nem csüggesztette el a kevés. Mintha ismerte volna Jézus szavát: „Aki hű a kevesen, a sokon is hű az." (Lk 16,10). Isten megáldja azt a hűséget.
Ruth hű volt Istenhez. Kételkedés nélkül rábízta magát Istenre és tudta, hogy Isten őt nem hagyja cserben.
Isten Ruth hűségét megáldotta. A kalászszedegető Ruthból a gazdag Boáz felesége lesz, a kevésen is hű Ruth Jézus egyik őse lesz.
Isten ma is megáldja a hűségeseket. Végezzük a munkát hűséggel, szeressük az Urat hűségesen, és a hűség jutalma nem fog elmaradni.
(Prókai Árpád)

A nap gondolata:

A hívő és nem hívő ember között az a különbség, hogy a hívő ember soha nem adja fel a nehézség első jeleinél, hanem igyekszik folyamatosan kitartani. A hívő ember elszánt, szorgalmas, állhatatos, és nem tudja, mit jelent az, hogy feladni.