„Egyik ember formálja a másikat." (Péld 27:17)
Mai Igénk tulajdonképpen azt állítja, hogy hatással vagyunk egymásra. Mi, emberek érintkezéseink során valamilyen hatást gyakorlunk egymás életére. Ha csak két ember lenne ezen a világon, ők is hatással lennének egymásra. Miképpen nézett is már ki így ez a világ. Amikor az első emberpár ott élt az Édenkertben, mondhatjuk, hogy hatottak egymásra, formálta egyikük a másikat. Sajnos egy idő után nagyon nem jó irányba. Hiszen nemcsak a saját életükre, hanem az egész emberiség életére kihatással volt az, ahogyan az asszony hallgatott a kísértő szavára és evett a tiltott gyümölcsből, majd adott házastársának is, aki szintén evett belőle. A következményekkel tisztában vagyunk, hiszen egyfelől leírja a Biblia, másfelől saját életünk tapasztalatai is alátámasztják.
Jó néhány példa áll előttünk a Szentírásban, melyek alátámasztják azt, hogy egyik ember formálja a másikat, hatással van a másik életére. Ha maradunk a Biblia első lapjainál, akkor találkozunk Ádám és Éva gyermekeivel, Kainnal és Ábellel. Ők is hatottak egymásra. Persze tragikus az a hatás, mely abba az irányba visz, hogy a másik több és jobb, mint én, ezért ki kell őt iktatni. Ábel áldozatát ugyanis elfogadta az Úr, a Kainéra viszont nem tekintett. Noha Kain hallotta az Úrtól: „Hiszen ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta!" (1Móz 4:7) Kain egyáltalán nem uralkodott az indulatain. A szívébe férkőző harag gyűlöletté formálódott, majd testvérgyilkossággá fajult…
Nem mindegy, hogyan hatunk egymásra… (Katona Béla)
A nap gondolata:
A kicsi, láthatatlan dolgok, amiket teszel, a vetőmagok az életedben Isten nyilvános áldásához. Nem oszthatod fel az életedet, és nem mondhatod: „Nyilvános életemben becsületes vagyok, magánéletemben azonban nem."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése