„Egyik ember formálja a másikat." (Péld 27:17)
A házasságok sok esetben azért mennek tönkre, mert nem abban az irányban vannak elvárásaink, mint kellene. Hiszen sokan gondolják azt, hogy a házastársuk feladata az, hogy őket boldoggá tegye. De ez csak akkor helyénvaló gondolat, ha oda-vissza működik. Ha nem azt gondolom, hogy itt vagyok én, a nagyszerű ember, a házastársam örülhetne, hogy ilyen vagyok, hogy személyemben ilyet kapott, hanem eljutnék oda, hogy hálás vagyok a házastársamért, akiben nagyszerű társat kaptam az Úrtól, tehát mindent megteszek azért, hogy boldog legyen mellettem. Érezzük a különbséget? Remélem, mert arról van szó az utóbbi esetben, hogy önmagam felé van elvárásom, én fáradozom azon, hogy ő boldog legyen, s ha ezt ő is megteszi velem, akkor boldoggá tesszük egymást.
A Példabeszédek könyvében olvashatunk arról, hogy az előbbi gondolatsor mennyire igaz: „Aki mást felüdít, maga is felüdül." (11:25) Elhisszük az Ige igazságait? Higgyük el és valósítsuk meg! A házasságunkban is, a környezetünkben is, a munkahelyünkön is, a gyülekezetben is. Önmagunktól nem akarunk mi így élni, ilyeneket cselekedni, de a bennünk élő Krisztus ebbe az irányba akar vezetni. Engedjük Neki, sőt kérjük rá, hogy ebbe az irányba vigyen. (Katona Béla)
A nap gondolata:
A jó házasságért meg kell dolgozni, mert a környezet áramlatai és az élet nyomása könnyen elsodornak egymástól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése