2018. október 7., vasárnap

2018-10-07

Hogyan növekedhet a gyülekezet?

  1. Az igazság elfogadása
„Ekkor fölkelt Ezsdrás pap, és azt mondta nekik: Vétkeztetek, mert… Az egész gyülekezet fennhangon így felelt: Így van." (Ezsd 10:10-12)
Ezsdrás olyat tett, amiért ma nem biztos, hogy népszerű lenne. Rávilágított a nép vétkére, és ezt nyíltan el is mondta nekik. Manapság a keresztények egy része nem szeret azzal szembesülni, hogy mi az igazság velük, a bűnükkel, az életmódjukkal kapcsolatban. Pontosabban fogalmazva azok nem szeretik hallani az igazságot, akik hazugságban élnek, és ezen nem is akarnak változtatni.
A növekedéshez azonban elengedhetetlen az, hogy az evangélium tiszta légköre uralja a gyülekezetet. Pál a korinthusiaknak felrója, hogy pártolják a bűnt, és nem tisztítják meg a közösségüket. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy keresztes hadjáratot kell folytatni a tökéletlen emberek ellen — hiszen mind azok vagyunk. Arról van szó, hogy egymást intenünk kell, ha valami rosszat, vétket fedezünk fel egymásban. A gyülekezetnek pedig akkor cselekednie kell, ha valaki ezt a vétket nem akarja elhagyni, és ezzel az egész gyülekezetre hatással van — mint ahogy egy kevés kovász az egész tésztát megkeleszti.
Az igazság nem más, mint Jézus Krisztus (Jn 14:6). Ehhez az Igazsághoz pedig akkor is ragaszkodnunk kell, amikor az általa képviselt eszmék ellentétesek a ma népszerű elképzelésekkel. Az egészséges gyülekezetre az jellemző, hogy nem az éppen aktuális divat alapján határozza meg önmagát és tanítását, hanem a változhatatlan Krisztushoz méri magát (Zsid 13:8).
Mindazok, akiknek fontos a gyülekezet és annak növekedése, felelősek vagyunk azért, hogy imádkozzunk és cselekedjünk érte. Minden azzal kezdődik, ha imádkozunk érte, hogy saját gyülekezetünket jellemezze…
…az imádságban megélt kapcsolat Istennel,
…az Igéjének való engedelmesség,
…és az igazsághoz való ragaszkodás. (T.S.K.)

A nap gondolata:

Mások megítélése helyett törődjünk inkább magunkkal. Saját bűneinket vigyük a kegyelmes Isten elé, kérve bocsánatát. Másokkal is foglalkozhatunk persze, de csak azzal a szeretettel, amivel Mennyei Atyánk a mi ítéletre méltó voltunkat is gyógyítgatja.