Tökéletes egység 1.
Aki engem gyűlöl, gyűlöli az én Atyámat is. (Jn 15,23)
Jézus elválaszthatatlan az Atyától, mert aki Jézust gyűlöli, az gyűlöli az Atyát is.
Fából vaskarika keresztyének is vannak. Ezek a Jézus nélküli keresztyének. Azok, akik azt mondják: Hiszek Istenben, hiszem, hogy van, hiszem, hogy valaki teremtette a világot, még azt is elhiszem, hogy gondot visel rólam, de többet ennél nem hiszek. Legfeljebb, ha nagyon akarják, hát elhiszem, hogy élt egyszer egy Jézus nevű okos ember, akiről sok minden fennmaradt az emberek emlékezetében, amiket írásba foglaltak, de Jézusban, mint Istenben, Jézusban, mint Megváltóban, aki az én bűneimből megment, egyáltalán nem hiszek.
Nem akarják tudni az emberek, hogy Isten és Jézus Krisztus tökéletes isteni egységben vannak. Senki sem szeretheti úgy Jézust, hogy ugyanakkor Istent is ne szeresse és senki sem gyűlölheti úgy Jézust, hogy ugyanakkor Istent is ne gyűlölje.
Pál apostol igehirdetését szívesen hallgatták a művelt athéniak mindaddig, amíg csak Istenről beszélt, de amikor rátért Jézus Krisztusra és a bűnre, akkor azt mondták, hogy majd máskor meghallgatunk.
Istenfélelem csak van emberekben, de nincs Krisztusszeretet. Így aztán kiderül, hogy Isten szeretete sincs meg bennük.
Isten Jézus Krisztusban szolgai ruhát vett fel. Szolgaruhába öltözött és emberekhez lett hasonlóvá, hogy megváltsa a bűnbemerült embereket.
Jézus nem kell az embereknek, mert szolgaruha van rajta. Nem kell, mert emberekhez hasonló módon, hasonló külsőben, de isteni igazsággal és tisztasággal jelenik meg köztünk. Pedig ez a Jézus maga Isten. Elválaszthatatlan Istentől, mert Benne Isten maga jelent meg szolgai formában. Azért aki Őt gyűlöli, aki Őt megveti, az az Istent gyűlöli, és Istent veti meg. (Prókai Árpád)
A nap gondolata:
Nem gyengeségeink tesznek képmutatókká, hanem az, ha rejtegetni próbáljuk őket, és úgy teszünk, mintha nem lennének.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése