Ekkor odament az írástudók közül egy, aki hallotta őket vitázni, és mivel tudta, hogy Jézus jól megfelelt nekik, megkérdezte tőle: „Melyik a legfőbb az összes parancsolat közül?" Jézus így válaszolt: „A legfőbb ez: Halljad, Izráel, az Úr, a mi Istenünk, egy Úr, és szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből. A második ez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincsen más, ezeknél nagyobb parancsolat." (Mk 12:28-31)
Jön valaki, egészen pontosan egy írástudó, aki azt kérdezi Jézustól, hogy „Melyik a legfőbb az összes parancsolat közül?" Kérdése mögött nem hátsó szándék van, hanem őszinte érdeklődés. Nem azért akarta megtudni ez az írástudó, hogy melyik a legfőbb parancsolat, mert kereste Jézus gyenge pontját, hanem azért, hogy megtudja, Jézus hogyan látja, melyiket tartja a legfőbbnek a parancsolatok közül.
Jézus pedig megválaszolja ezt a kérdést. Szerinte van legfőbb parancsolat. Valójában – mi már utólag könnyen beszélünk, de számunkra látható, hogy – két helyről rakja össze a válaszát. Mózes 5. és 3. könyvében olvashatjuk azt, amit elmond. Ismerték is ezeket a mondatokat korának farizeusai, írástudói. Ezekben Jézus egyértelműen rámutat, hogy egy az Isten valamint arra is, hogy Isten és embertársaink szeretete elválaszthatatlan egymástól. Ha valaki magát az Úr gyermekének vallja, annak életében ez a kettő elválaszthatatlanul összetartozik. (Katona Béla)
A nap gondolata:
Nem tapasztaljuk naponta Isten gondoskodó szeretetét? Ne aggódjunk, inkább keressük először az ő országát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése