Irányítás kell a hadviseléshez, és segítséget jelent a sok tanácsadó. (Példabeszédek 24:6)
„Segítséget jelent a sok tanácsadó" – mondja az Ige. Mert van, amikor tanácsra van szükség. De van, amikor tenni kell. Van, amikor nem a szánknak, hanem a kezünknek kell járnia. Milyen bölcsesség kell ahhoz, hogy meg tudjuk különböztetni a helyzeteket, hogy mikor melyik a szükséges. Van, amikor tanácsra van szükség. De nem mindegy, hogy milyen tanácsot adunk. Mondok erre egy történetet:
Kohn elpanaszolja a rabbinak, hogy döglenek a libái.
- Mivel eteted őket?
- Szemes kukoricával.
- Az a baj. Etesd ezután darával!
Kohn egy hét múlva ismét panaszkodik, hogy még mindig döglenek a libái, pedig darával eteti őket.
- Mert szamár vagy - mondja a rabbi - zabbal etesd őket!
Pár nap múlva Kohn megint siránkozik, hogy hiába eteti zabbal a libáit, mégis pusztulnak.
- Ostoba fajankó vagy, miért nem árpával eteted őket?!
Másnap megint megy Kohn:
- Hiába próbálkoztam az árpával, megdöglött az utolsó libám is!
- Most már egy libád sincs?
- Egyetlen egy se.
- Kár. Pedig még annyi jó tanácsom lett volna...
Az előbbi történet kapcsán elmondható, hogy olykor a tanácsaink fabatkát sem érnek. Sőt van, hogy kifejezetten ártunk vele a másiknak. S hogy mi a megoldás? Nagyobb ráhangoltság az Úrra! Megimádkozott döntések és tanácsok… (Katona Béla)
A nap gondolata:
Jézus szolga. Engedd, hogy szolgáljon neked és általad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése