Keresés ebben a blogban

2019. április 7., vasárnap

2019-04-07

A süketnéma meggyógyítása

Márk evangéliumában található egy történet, melyben Jézus meggyógyít egy süketnémát. Az esetből pedig levonhatunk a saját életünkre vonatkozóan három fontos tanulságot. Ezeket gondoljuk át közösen ebben a cikkben, de előtte olvassuk el magát az evangéliumi elbeszélést is.

“Jézus ismét elhagyta Tírusz határát, és Szidónon át a Galileai-tengerhez ment a Tízváros vidékén keresztül. Ekkor egy süketnémát vittek hozzá, és kérték, hogy tegye rá a kezét. Jézus félrevonta őt a sokaságtól, ujját a süket fülébe dugta, majd ujjára köpve megérintette a nyelvét; azután az égre tekintve fohászkodott, és így szólt hozzá: Effata, azaz: Nyílj meg! És megnyílt a füle, nyelvének bilincse is azonnal megoldódott, úgyhogy rendesen tudott beszélni. Jézus megparancsolta nekik, hogy ezt senkinek se mondják el; de minél inkább tiltotta, annál inkább híresztelték, és szerfölött álmélkodtak, és ezt mondták: Milyen jó mindaz, amit tesz! Képes azt is megtenni, hogy a süketek halljanak, és a némák beszéljenek!” (Mk 7:31-37, RÚF).

1. Egyedül Jézussal

A történetben Jézus félrevonja a beteget, kiemeli őt a megszokott társaságából, akik mindig is körülvették. Ahhoz, hogy változás tudjon végbemenni az életünkben, nekünk is erre van szükségünk. Meg kell hallanunk Isten hangját, amint hív minket, hogy találkozzunk vele, és töltsünk időt csak vele. Vannak olyan helyzetek, amikor nem arra van szükségünk, hogy emberek legyenek körülöttünk. Bizonyos helyzetekben be kell dugnunk a fülünket az emberi hangok elől, és ki kell tárnunk a szívünket, hogy halljuk meg Isten hangját, amint a változás igéit suttogja lelkünk mélyén.

2. Isteni érintés

A történet szereplője süketnéma volt. Ez az oka annak, hogy Jézus ujját a fülébe dugja, és megérinti a nyelvét. Azon a ponton találkozik vele, mely a legfájóbb volt számára, és ahol a legnagyobb hiányosságot és szükséget szenvedte és hordozta. Érdemes átgondolnunk: Ha én lennék a főhős, Jézus életemnek mely pontján érintene meg? Mi az, ami számomra a legfájóbb részlet? A gyógyulás csak akkor történt meg, amikor a süketnéma engedte, hogy Jézus megérintse őt. Nem rejtegette fogyatékosságát, nem próbálta azt leplezni. Fontos, hogy mi se leplezzük a mi fájó pontjainkat, és engedjük, hogy Jézus ráhelyezze ujját, megérintsen minket kezével, változást hozzon életünkbe a jelenlétével.

3. Különleges módszer

Jézus nem hagyta hátra nekünk a gyógyítás egységes módszerét. Nincs olyan séma, amelyet le tudnánk utánozni a garantált siker érdekében. Minden emberrel egyénileg foglalkozott, és szükségleteinek megfelelően viszonyult hozzá. Közben pedig sokszor olyan módszert alkalmazott, amelyen ma megrökönyödünk, talán még fel is háborodunk. Egy vak szemét sárral kente be. A leprást megérintette. A néma nyelvét nyálával érintette meg. Nem szokványos módszerek. És biztosak lehetünk benne, hogy ha közel engedjük magunkhoz, a mi életünkben is különleges és meglepő módon fog cselekedni. De érdemes engedni neki, hiszen a javunkra válik. És ha már a régi módszereink nem működtek a változás eléréséhez, akkor engedjük neki, hogy új és neki tetsző módon cselekedjen velünk!
Legyünk hát olyanok, mint ez az ember volt, aki nyitottan fogadta Jézust, nem akadályozta, nem kérdezte tőle, hogy “mégis mit csinálsz?!” És nyitottságunk által átélhetjük mi is az Úrral való valódi találkozás és gyógyulás, változás csodáját.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése