A kovásztalan kenyerek első napján, amikor a páskabárányt szokták áldozni, így szóltak hozzá a tanítványai: Hol akarod megenni a páskavacsorát, hol készítsük el? Jézus elküldött tanítványai közül kettőt, és ezt mondta nekik: Menjetek a városba, és ott szembejön veletek egy ember, aki egy korsó vizet visz; kövessétek őt, és ahova bemegy, mondjátok meg a házigazdának, hogy a Mester ezt üzeni: Hol van a szállás, ahol tanítványaimmal együtt megehetem a páskavacsorát? Ő majd mutat nektek egy nagy emeleti termet berendezve, készen: ott készítsétek el nekünk a vacsorát. Elindultak a tanítványok, és bementek a városba. Mindent úgy találtak, ahogyan megmondta nekik, és elkészítették a páskavacsorát. (Márk 14:13-16)
Mai történetünk egy ünnep előtti készülődést tár elénk. A ma embere nem nagyon tud előre készülni, talán nem is akar. De mégis mennyire látunk előre, vagy mennyire akarunk? Sok a bizonytalanság, és az aggodalom, a félelem az életünkben, családunkban. Miből mi lesz? Mi a célja ezzel vagy azzal az Istennek? Hányszor feltesszük ezt a kérdést.
A tanítványok is nyugtalanok voltak, hogy hogyan is lesz megülve az ünnep, hiszen még semmi nem volt meg, ami kellett. Jézus azonban nyugodtan szól, és irányít, nem kapkod, nem kiabál, nem idegeskedik, mint a tanítványai. Vajon mi merünk-e a mai nyughatatlan világban ráhagyatkozni erre az Úrra? Tudunk-e úgy menni előre az életünkben, mint ezek a tanítványok? Mert arról olvasunk, hogy Jézus elmondja hova menjenek, kihez és mit mondjanak. És azok mennek, és mindent úgy találnak.
A problémák között, tudunk-e nyugodtak maradni, tudunk-e erre az erős és mindent kezében tartó Istenre hagyatkozni?
Olyanná kell válnunk, mint az óceán, melyen hiába van vihar, az csak néhány méterig korbácsolja fel. De lejjebb teljes a nyugalom. Rengeteg vihar ráz minket nap, mint nap, megannyi aggodalom. De ha Krisztusra hallgatunk, akkor belül nyugodtak leszünk, és minden el lesz készítve, ha követjük az Ő szavát, akkor az aggodalmaskodás is tova szál, és megérkezünk oda, ahol lennünk kell, és minden meg lesz, amire szükségünk van... /P.Sz./
A nap gondolata:
Krisztus nélkül élni a legboldogtalanabb állapot. (Spurgeon)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése