Keresés ebben a blogban

2019. május 18., szombat

2019-05-18

Ne féljetek! 1.

Az angyal így szólt az asszonyokhoz: „Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Nincs itt, feltámadott!" (Mk 16,6)
Van egy régi legenda, amely szerint soha annyi és oly szép virág nem nyílt, soha annyi madár és soha oly szépen nem dalolt, mint a nyitott sír körül az első húsvéti hajnalon, mert a természet valami nagy, áhítatos ünnepet ült: hozsannázott, hallelujázott. Igaza van ennek a legendának, mert költői képekkel mondja el a lényeget, hogy a húsvéti események megváltoztatták a világ képét.
Nagypénteken elsötétült a nap, megremegett a föld, félelem és reménytelenség költözött az emberi szívekbe, de húsvét csodálatos fénybe öltöztette az elkomorodott világot. „Nincs itt, feltámadott!" – ez a három angyali szó kétezer éven át mind a mai napig azt jelentette, és örök időkre azt fogja jelenteni, hogy megváltozott a régi világkép: egy új világ vette kezdetét!
 De amennyire új, amennyire csodálatos, annyira megdöbbentő és félelmetes is először annak, aki a bűnei feletti nagypénteki gyásszal a szívében jut el húsvét hajnaláig. Mert amint meghalljuk ezt a három szót, és szembesülünk Jézus feltámadásával, abban a pillanatban döbbenten ér minket a felismerés, hogy az a Jézus, Akit a mi bűneink vittek a keresztfára, immár élő, nem halott! Rádöbbenünk, hogy azzal az élettel, amely meghatározta addigi mindennapjainkat, nem állhatunk meg az élő Jézus előtt. (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

A halál nem az élet végét jelenti majd számunkra, hanem lehetőséget, hogy találkozzunk személyesen Jézussal, aki készíti nekünk is a helyet maga mellett. Születésünk és halálunk elkerülhetetlen kezdő- és végpont földi életünkben. Krisztus feltámadása által bizonyossá vált, hogy a halál csak egy vessző, és van folytatás.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése