Ki vagy te? (Jn 1:19)
Elmondok egy történetet, gondolkodtasson el bennünket e témában:
Egy kómában fekvő asszony haldoklott. Hirtelen az volt az érzése, hogy felvitték őt az égbe, és ott állt a bírói szék előtt.
– Ki vagy te? – kérdezte egy hang.
– A polgármester felesége – válaszolta.
– Nem azt kérdeztem, hogy kinek a felesége vagy, hanem azt, hogy ki vagy.
– Négy gyermek anyja.
– Nem azt kérdeztem, hogy kinek az anyja vagy, hanem hogy ki vagy.
– Tanítónő vagyok.
– Nem a foglalkozásodat kérdeztem, hanem azt, hogy ki vagy.
– Keresztény vagyok.
– Nem azt kérdeztem, hogy milyen vallású vagy, hanem hogy ki vagy.
– Mindennap mentem a templomba és segítettem a rászorulókon.
– Nem azt kérdeztem, hogy mit tettél, hanem hogy ki vagy.
És ez így ment tovább. Bármit is válaszolt, úgy tűnt, hogy nem a megfelelő választ adta arra a kérdésre, hogy ki is ő. Végül is megbukott a vizsgán, mert visszaküldték a földre. Amikor felgyógyult betegségéből, elhatározta, hogy utánajár, ki is ő. És ez nagyon megváltoztatta az életét…
Befejezetlennek tűnik a történet. Az is. Meglátásom szerint szándékosan, mert a befejezés a mi dolgunk. Nekünk kell tudni, hogy kik vagyunk. Erre a kérdésre személyesen kell válaszolnunk. Neked mi a válaszod? (Katona Béla)
A nap gondolata:
Az önigazság fehér démona veszedelmesebb ellenfele a hívő léleknek, mint a nyilvánvaló bűn fekete ördöge. (Spurgeon)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése