6.
„Illés azonban ezt mondta neki: Ne félj, csak menj,… A lisztesfazék nem ürül ki, és az olajoskorsó nem fogy ki…"/1Királyok 17:13-14/
Isten ma is bíztat minket: „Ne félj, csak menj,… A lisztesfazék nem ürül ki, és az olajoskorsó nem fogy ki…."
Ez a bíztatás szól ma nekünk, kiknek az életéből olykor-olykor kifogynak, elfogynak a dolgok. Kinek a türelem, a hit, az erő, az öröm, a boldogság, a bizalom, az élni akarás, a célok, a gyógyulások, a testi dolgok...
Kifogynak ugyan, de nem fogynak el, mert ha csatlakozunk az Istenhez, ha meghalljuk mi is, mint a sareptai özvegy az Ő szavát és engedünk neki, engedjük, hogy jó helyre hulljanak az igének magvai, akkor hatvanszor, vagy akár százszor is többet kapunk vissza. /P.Sz./
A nap gondolata:
Istennek terminusai vannak, ha azokat nem is jelenti ki mindig. Kegyelem, amikor megmondja, hogy még negyven nap és eljön a pusztulás, de kegyelem az is, amikor csak annyit mond: Ma, ha az Ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveteket.
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése