2019. október 15., kedd

2019-10-15

Csend legyen! - 4.

Csend legyen az én Uram, az Úr előtt! (Zof 1,7)
A háborgó tengeren Jézus parancsol a szeleknek és a hullámoknak, és nagy csend lett. Mert amíg nincs csend, addig csak a félelem fokozódik, amíg nincs csend, addig hiába az Isten megszólaló szava, amíg nincs csend, addig az emberi szív nem kész a meghallásra.
Csend legyen! Ez a parancs azt jelenti: Ember, ne mindig csak magadra figyelj! Ember, vedd már észre, hogy a gondolataid nem nyílnak meg az Isten felé, ha nem akarsz csendet teremteni. Ember vedd észre, hogy az Isten  szava elsiklik a fül, és a szív mellett, ha nincs végre csend. Az életeddel játszol! Egyre több baleset történik azáltal, hogy az ember  fülhallgatóval a fülében járkál, közlekedik, vagy a rádióját bömbölteti az autóban.
Csend legyen! - Isten azért parancsol, mert meg akarja értetni velünk magát. Meg akarja mutatni a jelenlétét: Itt van és szólni akar hozzánk!  Azért parancsol, mert a szívünkben annyi a háborgás, és a zakatolás, hogy egyszerűen képtelenek vagyunk felfogni, hogy jelen van az életünkbe. Kapcsold ki a rádiót, és imádkozz! Egy este ne kapcsold be a TV- t és vedd kézbe a Bibliát. Egyszer, amikor találkozol valakivel, akkor ne te akarj neki mondani valamit, hanem hallgass. Amikor az egész család nyüzsög, akkor te ülj le, és kérd őket is arra, hogy csak egy kicsit legyenek csendben.
Kérd ma Istent, hogy a hangzavar és a halálos temetői csend helyett segítsen Hozzá fordulnod. Köszönd meg, hogy életed sok viharában ott volt az ő csendet és békét teremtő hatalmával. Szánd oda magad a hitvalló csendes életre, amelyik Jézushoz hasonlóan nem kiált, és nem lármáz, és nem hallatja szavát az utcán. (Ézs 42,2) És akkor másoknak is énekelhetjük: Csend van bennem és emlékezem. (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Az imádság nem egy feladat, amit le kell tudni. Az imádság kiváltság, amit megtehetsz. Elkezdhetsz beszélgetni a világmindenség teremtőjével. Várja a beszélgetéseiteket, hogy aztán a kapcsolatotok mélyülhessen.

2019. október 14., hétfő

2019-10-14

Csend legyen! - 3.

Csend legyen az én Uram, az Úr előtt! (Zof 1,7)
Menekülünk a zajba, hogy ne kelljen magunkkal szembenéznünk. Mert a csendben Isten előhozhatja az elmúlt hét eseményeit. Megálltál az Isten előtt? Volt csendességed? És most amikor csendben olvasod ezt az áhítatot, rákérdezhet az Úr: Mindent jól csinálsz az életedben, velem jársz? Isten a csöndben beszélni akar veled. Mert Ő tud beszélni! Hallod már a csendnek ezeket a hangjait? A lelkiismeretnek, a bűntudatnak, a félelemnek a hangját? Isten most keres téged! Miért? Azért, hogy csendesedj el, és ismerd el, hogy Ő az Isten! Hogy Ő az Úr az életed, az események fölött, hogy nem te irányítod a sorsodat, hiszen még a gondolataidat, érzelmeidet sem vagy képes kordában tartani. Ady Endre írja Az Úr érkezése című versében:
Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.

Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép, tüzes nappalon,
De háborús éjjel.
Átölel az Isten. Közel jön hozzánk, mint életünk vigasztalója, bátorítója, közel jön hozzánk, mint feltámadott Úr. (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Egy kapcsolat sosem stagnál. Vagy épül, vagy leépül. Ugyanez a helyzet Istennel. Azokon a napokon, amikor mély, jelentős beszélgetésed van Istennel, akkor a kapcsolatotok mélyül. Amikor csekély vagy semmi kommunikációd nincs Istennel, akkor sérül. Ez ilyen egyszerű.

2019-10-13

Csend legyen! - 2.

Csend legyen az én Uram, az Úr előtt! (Zof 1,7)
A gyerekek nagyon nehezen maradnak csendben, mindig van mondanivalójuk, de néha a felnőttek sem bírnak csendben maradni. Sok idős ember is, hogy ne kelljen csendben lennie, hogy ne érezze magát egyedül, egész nap a tévét nézi, vagy a rádiót hallgatja. Nem tudjuk a csendet elviselni, mert nem tudjuk, hogy mire való, félünk tőle, ezért menekülünk a hangzavarba.
Sok embernek szinte fájdalmat okoz az, hogy hogy nem hallhatja a saját hangját, hiszen neki mindig van mondanivalója. Néha egészen beteges, hogy állandóan beszél, hogy soha nem bír csendben maradni.
Azért nem bírjuk a csendet, mert a csendben megszólalhat a lelkiismeretünk. A csendben esetleg mond valamit valakin keresztül az Úr. Vagy a csendben észre kell vennünk bűneinket, hibáinkat. Ezért tömjük be azokat a forrásokat, amin keresztül az Isten megszólalhat.
Csak légy egy kissé áldott csendben: Magadban békességre lelsz.
Az Úr- rendelte kegyelemben Örök, bölcs célnak megfelelsz.
Ki elválasztá életünk, Jól tudja, hogy mi kell nekünk. (Református Énekeskönyv 274. dicséret) (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Ha nem érzed magad közel Istenhez, mert a hitéleted napi rutin lett, unalmas, örömtelen és élettelen, akkor azt könnyű orvosolni: kezdj el újra beszélgetni Istennel!

2019-10-12

Csend legyen! - 1.

Csend legyen az én Uram, az Úr előtt! (Zof 1,1-7)
Zofóniás a Krisztus előtti 8. század prófétája volt. De szavai ma is élő szavak, mert nem egyszerűen emberi szavak, hanem Isten szavai ezek. A haragvó Isten szava szólal meg először Zofóniáson keresztül. Ítéletet hirdet a próféta. Ő látja a romlást, látja a züllést, látja a vallási élet felhígulását, és nem tud mást tolmácsolni, csak azt, hogy haragjában elsöpör az Úr mindent. S az Isten haragját meghirdető szavak között egyszer csak felcsendül egy parancs. A fenyegetettség nagy, mert a bűn rendkívül magára vonja az Isten haragját! De ebben a helyzetben az ember még sincs teljesen kiszolgáltatva: Csend legyen az én Uram, az Úr előtt! Ez nem egy olyan szelíd felszólítás, mint amikor imádságra hívunk, s azt mondjuk, csendesedjünk el. Ez egy határozott parancs! Amikor egy tanár belép egy osztályterembe, és azt látja, hogy a szünetben megvadult gyerekek nem tudnak lenyugodni, és a hangzavarban elkiáltja magát: Csend legyen! Ma így mondanák: Dugulj már el! Kemény szavak ezek. És mégis fontosak. Mert az embernek az a nagy baja, hogy nem akar csendben lenni az Isten előtt. Nem csak az Isten előtt! Hanem  úgy általában sem!  A világ zajossá lett. Sok a zaj, és a beszéd. S mégis  - érezzük, hogy csend és csend között micsoda óriási különbség van. Mert más csendje van a magánynak és más csendje a közösségnek. Más csendje van az életnek és más csendje a halálnak. Más csendje van az örömnek és más csendje van a félelemnek. Más csendje van a pokolnak, és más csendje az Isten közelségének. Most az Isten parancsol: Csend legyen!
Tudsz csendben lenni? (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Az imádságnak emelő ereje van, önmagunk és a bajaink fölé emel, és Isten közeléből látjuk a helyzetet.